PhD research topics
The research proposals for the 2026/27 academic year are expected to be announced on February 1, 2026.
Médiaművészet és médiareprezentáció
A kortárs média eszközrendszerének, megnyilvánulási formáinak, platformjainak, kommunikációjának, elméleteinek, társadalmat érzékenyítő témáinak és művészetekben való térnyerésének dokumentálása, elemzése, bemutatása.
Társ-témavezető: Szirtes János DLA egyetemi tanár
A valóság ígérete. Tény és fikció határai(n).
A tény és fikció határain egyre inkább elmosódni látszanak a kortárs műfajokban. A kutatás keretében – konkrét példák bemutatásán keresztül - lehetőség nyílik annak vizsgálatára, hogy a film, színház, irodalom, stb. fikciós határai mennyiben újragondolandóak és milyen szempontok miatt válik ezek kijelölése egyre fontosabbá. A PhD disszertáció keretében, kurrens elméletek feldolgozása mentén, kortárs műfajok (filmek, sorozatok, regények, stb.) átalakulásának szemléletes, kreatív módon való bemutatása, elemzése, könyv formában való megjelentetése.
A művészet/design szociológiai vizsgálata
A művészet és design szociológiai vizsgálata több külön-külön és együttesen is kutatható területet kínál. Néhány példa:
- az alkotások hatása, a befogadás folyamata
- az alkotási folyamat körülményei
- az alkotók, befogadók társadalmi helyzete és életmódja
- az alkotásokat közvetítő intézmények működési körülményei
- az alkotásoknak szociológiai dokumentumként való felhasználása
- az alkotók kiválasztódásának folyamata
- a művészek, designerek, művészeti ágak társadalmi presztízse.
A divat társadalmi/kulturális/művészeti regulátor szerepe
Elvárás: a témával kapcsolatos irodalom ismerete, szakmai nyelv elsajátítása, újító gondolatok, szempontok a téma elemzésével kapcsolatosan, lehetőség szerint empirikus kutatás.
A divatelmélet, divatszociológia vizsgálati köréhez sorolható kutatás - kortárs példákon keresztül - a divat fogalomrendszerének, társadalmi szerepének, kulturális mintáinak – annak jól érzékelhető változásainak – bemutatására irányul. Többek között az alábbi kérdésekre keresi a választ: A divat, hogyan válik fontos társadalmi regulátorrá, tényezővé? Milyen működési mechanizmusok jellemzik a leginkább? A digitalizáció milyen változásokat generál a divat világában? Milyen médiumokon keresztül fejti ki hatását? Mennyiben van identitásképző szerepe? Hogyan változtatja meg a fogyasztói attitűdöket? Mennyiben része az „én- márká”-nak? Mennyiben működik, mint jelrendszer? A társadalmi különbségek hogyan nyilvánulnak meg a divatban?További elvárások:
DLA keretein belül is felkérhető, DLA fokozatú tervező tanár jelenléte mellett.
A cirkuszművészet és intézményrendszerének átalakulása a digitális transzformáció korában
A cirkuszművészet, a design és a digitalizáció összefüggéseinek feltárása. A cirkusz régi/új megjelenési formáinak, műfajának, változó társadalmi szerepének, kommunikációjának és szimbólumrendszerének vizsgálata. A jelenleg működő művészeti projectek elméleti és gyakorlati hátterének megismerése, lehetséges tovább- illetve újragondolása.
A kortárs design dilemmái
A „Kortárs design dilemmái” című, a MOME égisze alatt folyó társadalomtudományi kutatáshoz kapcsolódó téma. Ez a felmérés egy korábbi, 2005-ben készült kutatás újragondolása, figyelembe véve a design világában két évtized alatt bekövetkezett változásokat. A már meglévő (Sonda Ipsos) és jelenleg készülő (Závecz Research) adatbázis értő felhasználása, feldolgozása, tovább gondolása.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Modernitás és művészet
A hagyományos művészettörténeti diskurzus szerint a 18. század folyamán váltak autonómmá a művészetek. Ez a folyamat azonban egyben ahhoz is vezetett, hogy a ma progresszívnek tekintett művészek egyre inkább leszakadtak a közönségről, és a kortárs művészet ma már elkötelezett és értő nézőknek szól, míg mások igényét a populáris művészetek elégítik ki. Tartható-e ma még a magas és a midcult vagy populáris művészet hierarchiája? Mi a funkciója a magas művészetnek, ha elfogadjuk, hogy van ilyen, a kortárs kultúrában?
Művészet és érték
Művészet és érték. A művészet befogadásának egyik jellemző vonása, hogy értékelünk, még ha csak olyan egyszerű szavakkal is, hogy "tetszik" vagy "nem tetszik". Miért lehet a mű tárgya az értékelésnek, és mi az értékelés alapja? A hagyományos megoldás erre az ízlés/jó ízlés fogalma volt, amelyet azonban Pierre Bourdieu után, és az inkluzivitásra törekvő művészeti intézménye korában nehezebb fenntartani. Meg lehet-e alapozni az értékelés gesztusát valami másban?
A kortárs mesterséges intelligencia, a művészet és a design
A kortárs mesterséges intelligencia fejlődése során megjelentek a generatív mesterséges intelligenciák, amelyek szöveges prompt alapján képet is létre tudnak hozni egy tanulási folyamaton átment neuronháló segítségével. Veszélyezteti-e ez a generatív AI a művészek és designerek munkáját, vagy segíti? Elképzelhető-e, hogy a designer munkáját kiváltja az AI? Milyen új design stratégiákat tesz lehetővé? Hogyan változtathatja meg a művészetről való elméleti gondolkodást?
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Design, immerzió, újtechnológiák, médiaelmélet és a multiszenzorialitás kihívásai
Az immerzív művészeti alkotások a 2010-es évek óta elterjedtek és új elemzési szempontokat indukáltak művészettörténeti, szociológiai és egészségügyi, vagy akár az egészségügyi/szociológiai szempontból vett „törődés” (care) szemszögéből. Az immerzív jelző többféle értelmezéssel bír, technológiai és pszichológiai szempontból is értelmezhető (Nilsson, Nordahl, and Serafin 2016) (de minden esetben egyfajta elmerülést jelöl, amelynek erős pszichológiai vagy akár technológiai jellemzői lehetnek. Ezek multiszenzoriális jellegűeknél fogva elősegíthetik ((Velasco and Obrist 2020) a stressz csökkentését és újtípusú szakrális élményeket is szándékoznak nyújtani. Groys szerint a művészeti kiállítóterekben design átalakította a társadalmunkat egy kiállítótérré amelyben az egyének alkotóként és önmaguk által elkészített művészeti alkotássá is válnak (Groys 2022, 91). Mivel a befogadó teste ilyenformán középpontba kerül (és átalakul szimbolikus testté (Groys 2022, 89), ezért fontos megvizsgálni, hogy az immerzív alkotások miképpen hatnak hosszú távon a befogadó mentális jóllétére, mit helyettesíthetnek ezek az alkotások, milyen mechanizmusok mentén igyekeznek a befogadók testtudatát átalakítani és akár a mindennapokra való reflexiójukat minimalizálni.
A doktori kutatás keretében vizsgálható akár, hogy
-a multiszenzoriális immerzív alkotások miképpen jelenthetnek jótékony vagy nem jótékony hatást a befogadók számára
- az új típusú immerzív alkotások miképpen árulkodnak egy újtípusú egészség (mentális)egészség felfogásáról
-miképpen alkalmazhatóak egészségügyi kezelésekben, kórházi környezetben immerzív produktumok akár életminőségjavító, akár gyógyító céllal.
Lehetséges kutatási irányok (a hallgató megjelölhet további kutatási irányvonalat):
- Az immerzív művészet szerepének újraértelmezése a mentális egészség javításában, beleértve a stressz csökkentését és a gyógyulási folyamatok támogatását.
- A kutatás hozzájárulása a törődés fogalmának mélyebb megértéséhez, különös figyelmet fordítva arra, hogy miként segíthetnek ezek az élmények a betegek rehabilitációjában és jólétének javításában.
Szakirodalom:
Groys, Boris. 2022. The Philosophy of Care. Verso Books.
Nilsson, Niels Christian, Rolf Nordahl, and Stefania Serafin. 2016. “Immersion Revisited: A Review of Existing Definitions of Immersion and Their Relation to Different Theories of Presence.” Human Technology 12 (2): 108–34. https://doi.org/10.17011/ht/urn.201611174652.
Velasco, Carlos, and Marianna Obrist. 2020. Multisensory Experiences: Where the Senses Meet Technology. First edition. Oxford [England ; New York, NY: Oxford University Press.
Egészségügy/mentálhigiéné és design/ Co-design az egészségügyben és az evidence-based design fontossága
Az egészség és a mentálhigiéné kiemelkedő szerepet játszik a kortárs társadalmi problémák között. A COVID-19 vírus által okozott világjárvány óta a mentális egészség különösen hangsúlyos társadalmi kérdéssé vált, amelyet számos egészségügyi szervezet is folyamatosan hangsúlyoz. Ennek következtében a design szerepe az egészségügyi szolgáltatások javításában rendkívül fontossá vált. A doktori kutatás keretében vizsgálható többek között, hogy különböző design módszerek miként alkalmazhatók az egészségügyi területeken (betegellátás, kezelés, rehabilitáció vagy a támogató rendszerekben), különös figyelmet fordítva a felhasználóközpontú és participatív megközelítésekre.
Lehetséges kutatási irányok (a hallgató megjelölhet más egészségügyi design kutatási irányvonalat):
- Co-design frameworkok kialakítása az egészségügyi szolgáltatásokban
- Pozitív technológiák a mentális egészségben
Ajánlott irodalom:
Gaggioli, A., Riva, G., Peters, D., and Calvo, R. A. (2017). “Positive technology, computing, and design: shaping a future in which technology promotes psychological well-being,” in Emotions and Affect in Human Factors and Human-Computer Interaction, ed M. Jeon (Cambridge, MA: Elsevier), 477–502
Kitson A, Prpa M and Riecke BE (2018) Immersive Interactive Technologies for Positive Change: A Scoping Review and Design Considerations. Front. Psychol. 9:1354. doi: 10.3389/fpsyg.2018.01354
Technológia, ökofeminizmus, spekulatív design
A nők és a technológia kapcsolatának vizsgálata mára a kritikai technológiatanulmányok egyik központi kérdésévé vált, mivel mind a feminista elmélet, mind a kultúrtörténeti kutatások rámutatnak arra, hogy a technológiai rendszerek nem semlegesek, hanem társadalmi és nemi erőviszonyokat tükröznek és termelnek újra (Wajcman, 2004). A kiberfeminizmus úttörő gondolkodói (például Donna Haraway a „cyborg” metaforájával) azt hangsúlyozzák, hogy az ember és technológia közötti határok átjárhatóvá váltak, és ezek az új hibriditások lehetőséget adnak a nemi és ökológiai hierarchiák újragondolására (A Cyborg Manifesto, 1985). Eközben az ökofeminista elméletek arra világítanak rá, hogy a természet és a nők történelmi elnyomása strukturálisan összekapcsolódik, és mindkettő sérülékenysége a kapitalista-patriarchális rendszerben hasonló logikák mentén jelenik meg (Mies & Shiva, 1993). A digitális technológiák térnyerésével egyre több kutató vizsgálja azt is, hogyan formálják ezek a médiumok a természethez fűződő kapcsolatainkat, és miként képesek új biophiliás vagy éppen torzított „digitális természetélményeket” létrehozni (Thomas, 2013). Mindez arra utal, hogy a nők és technológiák viszonya, valamint a természet digitális reprezentációi közös elméleti térben írhatók le, ahol a gondoskodás, a kapcsolódás és a mediáltság fogalmai új jelentésekkel telítődnek. Ebben a keretben válik különösen fontossá annak vizsgálata, hogyan járulhatnak hozzá a digitális eszközök kontextualizálása és az (öko)feminista etika a jövő gondoskodási gyakorlataihoz.
Lehetséges kutatási irányok (a hallgató megjelölhet más egészségügyi design kutatási irányvonalat):
E kutatási keret lehetővé teszi, hogy a hallgató egyszerre vizsgálja:
- a technológia történeti rétegeit,
- a spekulatív és jövőorientált technokulturális irányokat, valamint azt,
- hogyan formálódhatnak új gondoskodási és ökológiai kapcsolódási módok a digitális környezetekben.”
Ajánlott irodalom:
Haraway, D. (1985). A Cyborg Manifesto: Science, Technology, and Socialist-Feminism in the Late Twentieth Century. In Simians, Cyborgs, and Women: The Reinvention of Nature (pp. 149–181). Routledge, 1991.
Wajcman, J. (2004). TechnoFeminism. Polity Press.
Mies, M., & Shiva, V. (1993). Ecofeminism. Zed Books.
Thomas, S. (2013). Technobiophilia: Nature and Cyberspace. Bloomsbury Academic.
Latour, B. (2005). Reassembling the Social: An Introduction to Actor-Network-Theory. Oxford University Press.
Pinch, T., & Bijker, W. (1984). The Social Construction of Facts and Artifacts: Or How the Sociology of Science and the Sociology of Technology Might Benefit Each Other. Social Studies of Science, 14(3), 399–441.
Chang, A. (2019). Playing Nature: Ecology in Video Games. University of Minnesota Press.
Clark, T. (2014). Ecocriticism on the Edge: The Anthropocene as a Threshold Concept. Bloomsbury.
Egyéni kutatási témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Szakmai fejlődési lehetőségek: A doktorandusz Bakk Ágnes Karolina Phd Future Care Lab kutatásvezetőjével dolgozna együtt. Sikeres doktori felvételi esetén bekapcsolódhat más kutatási projektekbe, nemzetközi egészségügyi VR kutatásba illetve akár egyéb pozitív technológiai kutatási vizsgálatokba.
Művészimázs
A művészről/tervezőről alkotott kép összetevőinek és változásainak vizsgálata. Milyen szimbolikus szerepet, társadalmi funkciót tölt be a művészet? Milyen mediális stratégiák jellemzik a művész/et imázsának megteremtését? Milyen szerepet játszik a művészimázs magában a művészetben?
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Designpedagógia/design és oktatás (design alapú módszertanok)
kapcsolódás: Designmódszertani stúdió (Pais Panni DLA, Barna Máté, Csernátony Fanni DLA, Bényei Judit PhD)
A design és a művészet lehetőségei a tudományos gondolkodás fejlesztésében – STEAM módszertanok
Designmódszertani stúdió (Pais Panni DLA, Barna Máté, Csernátony Fanni DLA, Bényei Judit PhD)
Digitális múzeum/múzeumi tudásközvetítés
Nonformális és informális tanulás stúdió (Bényei Judit PhD, Ruttkay Zsófia PhD); kapcsolódási lehetőség: Örökség mozgásban – Heritige in Motion (Keszeg Anna PhD)
Social design és oktatás/hátránykompenzáló design módszerek és nevelődés
kapcsolódás: Társadalom és cselekvés – Sociaty and Action (Csernák Janka DLA) és Jövő gondoskodása – Future Care (Bakk Ágnes PhD)
Fenntarthatósági nevelés és designpedagógia
kapcsolódás: Ökológia és cselekvés – Ecology in Action (Mary Karyda PhD)
Médiatudatosság és design
kapcsolódás: Art & Technology stúdió (Cseh Dániel DLA, Pálfalusi Attila)
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Például élethosszon át tartó tanulás, a tanulás formális, nem formális és informális formái, tanulási környezet, gyerekkultúra (tárgyi világ és digitális), időskor és tanulás).
Creative, Participatory, and Material Approaches to Engaging Communities With Data
There is a growing need to challenge dominant assumptions about data. Data is often presented as neutral, stable, or purely digital. This creates distance between data and the people who live with the issues it describes. Recent shifts in the field show a push toward situated, interpretive, and creative engagements that treat data as a social and material practice.
How can design support plural, creative, and community-centered encounters with data?
How can participatory data practices let communities shape the ways data is collected, interpreted, and represented?
How does long term engagement with data influence relationships and interactions within communities?
Design- és iparművészeti, illetve kortársművészeti köz- vagy magángyűjtemények története, jelene és jövője.
A design és a tárgykultúra, illetve a kortárs művészet kanonizálása a szelekció, kiállítás, intézményesítés, mecenatúra révén.
For-profit vs. társadalmi szempontok a kurátori, design- és művészetmenedzseri munkában.
For-profit és non-profit vállalkozások és intézmények vezetése, stratégiaalkotása, nemzetközi pozícionálása a kreatíviparban
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Egyetemes és magyar ipari termékforma- és csomagolástervezés
A gyáripar által előállított használati tárgyak formai minőségének vizsgálata mellett a kísérleti munkák, határesetek, szolgáltatások, folyamatok, a fenntartható fejlődés tárgytervezésének valamint a történeti értékek megőrzésének kérdéseire is kutatjuk a válaszokat.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Témák, műfajok, eszmék a 20. századi magyar építészet történetéből
Egy jól kürülhatárolható építészeti jelenség kutatása közösen meghatározott módszerrel
A hazai későmodern és posztmodern építészet kritikai feldolgozása
Az 1958-1989 közötti korszak alkotásainak/irányzatainak/szakmai gyakorlatának/eszméinek/ vitáinak vizsgálata alapos forráskutatással, nemzetközi kitekintéssel és kritikával.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Kutatási területei:
Designkultúra, designtörténet, művészettörténet, 19-20. századi magyar és egyetemes művészet, grafikatörténet, tervezőgrafika történet, plakát, illusztráció, japonizmus, kortárs és történeti muzeológia, művészeti intézményrendszer, kiállítások elmélete és gyakorlata.
A designkultúra területébe illeszkedő, illetve a 19-20. századi művészet- és designtörténet magyar és egyetemes történetébe illeszkedő kutatási témák. Előnyt élvez a grafika és tervezőgrafika: plakát, tipográfia, rajz, illusztráció, könyvművészet.
A századforduló művészeti jelenségei a szecesszió, szimbolizmus, japonizmus területén, elsősorban a grafika történetében, de a tárgykultúra tágabb köréből is lehetségesek témák.
Kortárs és történeti muzeológia, kiállítástörténet, művészeti intézmények (múzeumok), oktatási intézmények története és jelene, kritikai muzeológia.
Lehetséges kapcsolódás: 4. A jövő gondoskodása/ Stúdió a designkultúra kutatására és művelődésére
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
DLA fotográfia területű társ-témavezetővel vállal témavezetést
Kutatási területei: fotográfiai és művészeti archívumhasználatok, fotó és botanika, fotó és aktivizmus
Cselekvő, inkluzív múzeumpedagógia
Nonformális és informális tanulást segítő kortárs módszerek, eszközök és megközelítések. A művészetek közvetítésének és együtt-alakításának kutatása, kidolgozása. Inkluzív gondolkodás és praxis.
Nina Simon ismert írásai és Nora Sternfeld „radikálisan demokratikus múzeum”-fogalma óta, sokakat foglalkoztat a participatív múzeum és a műtárgycsoportok „szociális tárgyakká” alakítása. Már a nagyszabású kortárs kiállításokon is felismerték a látogatói bevonás és együtt-gondolkodás szükségességét. Ezeken az intézmények megrendelői funkcióban fordulhatnak interaction- designerek, médiaművészek és híd funkciót betöltő elméleti szakemberekhez. Érdekes kutatási terület lehet Ázsia dinamikusan fejlődő régiója is.
Segítő kérdések: Múzeumokra, kulturális intézményekre érvényesek a speciális közvetítéssel foglalkozó elméletek, a professzionális segítés? Hogyan vonhatjuk be és alkothatunk együtt a társadalom leginkább veszélyeztetett csoportjaival a múzeumban? Hogyan építhető fel a múzeumpedagógusi praxis a digitális módszertanokra, akár a MI-al együttműködő művészetközvetítésre? Milyen eredményeket hozhat a community outreach kurátor?
A kutatási téma integrálódhat a MOME „Társadalom és cselekvés” tematikus laborjához. v alkotások, interfészek, objektek és applikációk tervezése, amelyek múzeumi közegben segítik a befogadást és együtt-alkotást. DLA társtémavezető felkérése kötelező!
A kortárs múzeumi interpretációk vetületei
A kulturális szféra szereplői által létrehozott projektek gyakran csak a megvalósulási fázisban alkalmaznak közönség-bevonási és kortárs tartalomközvetítői módszereket, miközben érvényességi ambícióik és társadalmi beágyazottságuk igényelnék a participációs elméletek ismeretét és gyakorlati alkalmazását online és analóg terekben is. A változó identitások és a változó kulturális közegspecifikumok különböző, reziliens válaszokat igényelnek a kulturális örökséggel foglalkozó szakemberek és a tágabban értelemezett szcéna szereplőitől is.
A Museum & Society 2034 trendelemzés alapján már a múzeumok is találkozási, kommunikációs helyszínek, tehát személyre szabott és pontos látogatói alcsoportokra kidolgozott felületeket és eszközöket igényelnek.
A teljesen új szakmai szereplők megjelenését (Cultural Digital Mediator, Interactive Community Manager, Interactive Experience Developer, Communiti Outreach Curator) elméleti háttérelemzések és empirikus kutatások támaszthatnák alá Kelet-Középeurópában is.
Elméleti doktori kutatásban célravezető lehet a témát érintő új szerepkörök és felelősségek gyűjtése, kritikus elemzése és perspektívák felmutatása a társadalmi felelősségvállalás múzeumok és más kulturális intézmények hálójának rendszerében. Mennyiben létezhet a jövőben és milyen minőségekben a kurátor, a múzeumpedagógus, a befogadói csoportok egyenrangú együttműködése ebben a szférában?
„Textile Revivals” -avagy a textilalapú kortárs képzőművészet töltete, trendjei és piaca
Az utóbbi években a legfontosabb kortárs képzőművészeti eseményeken, kiállításokon, nemzetközi vásárokon jelentős mértékben láthattunk textil-alapanyagú alkotásokat. Ezek gyakran az elfelejtett, vagy csak regionálisan ismert alapanyagból, azok fenntartható színezéséből és feldolgozásából indulnak ki, miközben akár szobrokká vagy installációkká növekednek és a kortárs képzőművészeti szcénában kérnek helyet maguk számára. Ez a jelenség összefügg regionális és személyes identitások kihangosításával, egyéni vagy kollektív emlékezettérképekkel vagy dekolonizációból adódó kompenzációs megközelítésekkel. A vállalt kutatások ezek kibontására alkalmasak.
A kutatási téma kapcsán kapcsolódási lehetőségek:
a Jövőtanulmányok iskolája (Future School) tematikus kutatási laborok munkájához:
1. Ökológia és cselekvés – Ecology in Action (Mary Karyda PhD)
Hogyan kapcsolódunk a környezetünkhöz? Hogyan biztosíthatjuk a regionális természeti ökoszisztémák virágzását a művészet és a design eszközeivel? Kiemelt altémák: Planetáris nézőpontok, adaptív cselekvés, anyagi ökológia és technológia
2. Örökség mozgásban – Heritige in Motion (Keszeg Anna PhD)
Hogyan viszonyulunk az időhöz és a kultúránkhoz? Hogyan segíthetik a kulturális vizsgálódások és az örökségünk gyakorlat-centrikus újraértelmezése egy reziliensebb jövő kialakulását? Kiemelt altémák: Örökség, identitás, átmenet
Egyéb kutatási platformokhoz (akadémiai stúdiók, doktori kutatócsoportok, stb.):
Art & Technology stúdió (Cseh Dániel DLA, Pálfalusi Attila)
Egyéni témát, külföldi társ-témavezetővel közösen is vállal.
Előzetes konzultáció szükséges. DLA programokban társ-témavezetőként felkérhető. Olyan immerzív alkotások, interfészek, objektek és applikációk tervezése, amelyek múzeumi közegben segítik a befogadást és együtt-alkotást. Társtémavezető felkérése ajánlott!
A kutatáshoz előnyös az angol és a német nyelv ismerete.
A kortárs installált mozgókép formanyelve, és/vagy intézményrendszere, és/vagy társadalmi, kulturális háttere
A videóművészet hazai és nemzetközi kortárs fejleményeinek vizsgálata annak tükrében, hogy az installált mozgókép esetében nem csupán a film, hanem maga a multimediális vetítési környezet is a tervezői-alkotói folyamat szerves részét képezi. A doktorandusz vizsgálhatja azokat a formanyelvi, befogadást érintő változásokat, amelyek az installálás módjából fakadnak, valamint azokat az intézményi folyamatokat, amelyek a mozgókép moziból galériába/múzeumba való kerülése révén következtek be. A kutatáshoz kapcsolódhatnak a mozgókép kísérleti vonatkozásainak vizsgálatai, experimentális és avantgárd formátumok, továbbá a kortárs médiatechnológiai fejleményekből fakadó változások, hatások vizsgálata.
A doktori kutatás mind a Multimédia-művészet DLA, mind a Művészettudomány PhD program keretében végezhető. DLA programban DLA fokozatú társ-témavezető szükséges.
Az antropocén mozgóképes diskurzusai: ökológia, fenntarthatóság és klímaapokalipszis filmen
A klímaösszeomlással kapcsolatos társadalmi percepciót nagy mértékben határozza meg a tudományos tények illetve az azokból levezethető forgatókönyvek kommunikációja, a következmények és a megoldási lehetőségek átélhető vizualizációja. Ennek megfelelően az elmúlt évtizedekben a mozgókép területén mind a dokumentumfilmekben és a mainstream fikciós filmekben, mind a politikai és underground filmkészítésben, mind a videóművészetben jelentős szerepet kapott az ökológiával, a fenntarthatósággal és a klímakatasztrófával kapcsolatos diskurzus. Különös szereppel bír ebben a kontextusban az antropocén kritikai megközelítése a képzőművészet mozgóképes területén, a művészvideókban és installációkban.
A doktori kutatás során a doktorandusz által választott módszerekkel vizsgálható a bolygó ökológiai állapotával és a klímaösszeomlással kapcsolatos mozgóképes munkák tág spektruma vagy annak valamely szelete, tematikus, mediális vagy történeti bontásban, netán ezek valamely metszetében.
A doktori kutatás mind a Multimédia-művészet DLA, mind a Művészettudomány PhD program keretében végezhető. DLA programban DLA fokozatú társ-témavezető szükséges.
A doktorandusz által választott téma a filmtudomány, filmelmélet, filmtörténet és filmipar tárgykörében egyéni témát vállal. Előzetes konzultáció kötelező.
Craft & Society
How does craft contribute to contemporary society? What contributions may craft make to our future societies? Sub-themes highlighted: material culture, embodied knowledge, resource reduction. In case of a DLA (practiced-based research) program, preliminary ideas about the doctoral masterwork: speculative portfolios, immersive installations, community practices, collaborations.
Decolonising Materials
How might we reconcile the colonial legacies that underpin so much of our material worlds today? What place does tourist art hold in the creation or devaluation of cultural identities? Sub-themes highlighted: postcolonial theory, decolonial theory. In case of a DLA (practiced-based research) program, preliminary ideas about the doctoral masterwork: speculative portfolios, immersive installations, community practices, collaborations.
Storytelling in the Archive
How may “official” archives teach us, not about the past, but about the future? Sub-themes highlighted: speculative methods, science fiction, critical fabulation. In case of a DLA (practiced-based research) program, preliminary ideas about the doctoral masterwork: speculative portfolios, immersive installations, community practices, collaborations.
Expanded Senses
How may an expanded understanding of the senses re-orient current discourses? Where does ocular-centric knowledge reach its limits? What forms of relating to the world might take its place? Sub-themes highlighted: sensory studies
In case of a DLA (practiced-based research) program, preliminary ideas about the doctoral masterwork: speculative portfolios, immersive installations, community practices, collaborations
Ipar, művészet, kultúra Magyarországon a hatvanas-hetvenes években
A kutatás célja jobban megérteni, hogy mit jelentett iparművésznek lenni a szocialista Magyarországon: miféle tudás, ízlés, kultúra, életforma különböztette meg az iparművészeket a társadalom többi tagjától?
Világoskamra
Roland Barthes esszéje a fotográfia lényegéről klasszikussá vált szöveg, amely egy a miénktől radikálisan eltérő fotó-technológiai világban íródott. Mi maradt mára ebből a szövegből? Mennyiben fenntarthatóak állításai, menyiben segítenek közelebb kerülni a fotográfia noémájához avagy lényegéhez? Hogyan lehetne újragondolni-újraírni ezt az esszét?
Az ízlés szerepe a 21. században
A kutatás célja annak feltérképezése és megértése, hogy van-e szerepe a 21. század elején az ízlésnek a nyugati kultúra működésében. Miféle ítéleteket és döntéseket nevezhetünk ízlés-alapúnak, ha vannak ilyenek? Miből táplálkozik az ízlés, ha van ilyen? Hol és hogyan tehet szert valaki ízlésre?
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció kötelező.
Design- és anyagi kultúra-történet
Olyan életpályák kutatása, melyek egyszerre kapcsolódnak a MOMÉ-hoz (egykori Iparművészeti Főiskolához) és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéhez.
A kortárs designkultúrára irányuló kritikai és társadalomtudományi kutatás
Design- és művészetmenedzsment-tudományi kutatás
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Egyéni témákat fogad a következő témakörökben: közép-kelet-európai modern és kortárs iparművészet és design, gyűjteménymenedzsment, designmenedzsment, kiállításrendezés, kurátori munka, a design és iparművészeti múzeumok és egyetemek kapcsolata, a kanonizálás intézményei – kapcsolódás a Heritage in Motion Labhez / A jövő hagyományai laborhoz
A művészeti élmény kontextusai, többek között a múzeumi élmény vizsgálata empirikus módszerekkel
A művészet és a design befogadásának kontextusa alapvetően határozza meg az adott tárggyal, képpel, térrel vagy eseménnyel való kapcsolatot. A művekkel való találkozás számtalan módja empirikus vizsgálat tárgyává tehető. A dinamikusan változó, művészetet és designt közvetítő lehetőségek és prakszisok feltárása elméleti és gyakorlati szempontból is számtalan lehetőséget rejt.
Egyéni témát vállal előzetes konzultációval.
Az alacsony mértékben digitalizált vizuális kultúrák reprezentációjának művészettörténeti kritikája a multimodális MI modellekben.
Ez a téma a vizuális kultúra és a kritikai adatkutatás metszetében értelmezi, hogyan válik marginalizálttá vagy láthatatlanná a low-resource language alapú vizuális örökség a multimodális tanítóadatokban. A hallgató művészettudományi módszerekkel elemzi a MI adatbázisok reprezentációs egyenlőtlenségeit, és azt, hogy ezek milyen kulturális narratívákat hoznak létre a magyar vagy más hasonló pl. regionális kulturális ökoszisztémákról. A téma reflektál az adatgyűjtés, archívumépítés művészettörténeti következményeire. A kutatás célja megérteni, hogyan befolyásolja az archívumok struktúrája a generatív modellek kulturális kimeneteit.
Lokális vizuális kultúrák perifériára szorulása a globális generatív MI tanító adatbázisaiban és a generált tartalmakban.
A kutatás célja feltárni, hogy a multimodális modellek tanítóadatai milyen mértékben és milyen minőségben reprezentálják a magyar és más hasonlóan alacsonyan digital resource kategóriájú vizuális kultúrát. A vizsgálat adatökológiai megközelítést alkalmaz, amely a képhalmazok eredetét, mennyiségi arányait, metaadat-minőségét és annotációs hibáit elemzi. A kutatás hozzájárul a globális AI-modellekben megjelenő kulturális egyenlőtlenségek feltárásához és javítási stratégiáinak kidolgozásához.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
A design szociális és kulturális háttere
A jelölt által kiválasztott karakteres design-termék, -termékcsoport, -alkotó, -irányzat szociális és/vagy kulturális hátterének vizsgálata, elemzése. A kutatás célja: leírni és bemutatni azokat a főbb szociális és/vagy kulturális összetevőket, amelyek a kiválasztott kutatási téma létrejöttében, működésében, hatásmechanizmusában meghatározó szerepet játszanak.
A kutatás a szakirodalom alapos feldolgozására és a témával kapcsolatos saját kérdésfelvetések és hipotézisek kifejtésére építve tartalmazhat kisebb terepmunkát, kérdőíves-, interjús adatgyűjtést, vizuális dokumentációt.
A design, mint társadalomalakító tényező
A jelölt által kiválasztott létező vagy lehetséges, valamilyen lényeges társadalmi szükségletet kielégítő karakteres design-termék, -termékcsoport, -alkotó, -irányzat szociális és/vagy kulturális hatásainak és hatóeszközeinek, szimbolikájának vizsgálata, elemzése. A kutatás célja: leírni és bemutatni azokat a főbb szociális és kulturális szükségleteket, hatásokat, és/vagy interpretációs variánsokat, amelyek a kiválasztott kutatási témához kapcsolhatók.
A kutatás a szakirodalom alapos feldolgozására és a témával kapcsolatos saját kérdésfelvetések és hipotézisek kifejtésére építve tartalmazhat kisebb terepmunkát, kérdőíves-, interjús adatgyűjtést, vizuális dokumentációt.
Tárgy- és térszimbolika
A design-kultúra alakulásának mind a tervezők, mind a használók oldaláról egyik meghatározó összetevője a tárgy-, és térszimbolika. Ikonikussá váló tárgyak és terek, presztízs-, és reprezentációs funkciójú tárgyak és terek, tárgyak és terek kommunikációs funkciói, törekvés a mindennapi életben ezek perszonalizálására és intimizálására, archetipikus formák és szimbolikus tartalmak továbbélései napjainkban, stb. Ez a tématerület gazdag és izgalmas, nemzetközi, kultúraközi összehasonlítások felé is nyitó kérdésfelvetésekre és következtetésekre ad lehetőséget.
A munka menete
– Szakirodalom-feldolgozás. A téma szempontjából releváns szakirodalom felkutatása, annak feldolgozása, a következtetések résztanulmányban való összegzése.
– Anyaggyűjtés, empirikus kutatás. Módszertani alapvetés, a téma határainak kijelölése, hipotézisek megfogalmazása, az empirikus kutatás megkezdése: anyaggyűjtés, (a téma függvényében résztvevő megfigyelés, interjúzás, kérdőívezés, fotó-, és/vagy videódokumentáció készítése, stb.)
– Anyaggyűjtés befejezése, eredmények összefoglalása. A hipotézisek, a szakirodalom és az empirikus kutatás alapján az eredmények elméleti feldolgozása, konklúziók levonása, összegzése.
Életmódváltozások és a kultúra összefüggései napjainkban
Mind az életmód-, mind a kultúrakutatás meglehetősen visszaszorult az utóbbi évek akadémiai kutatásaiban, ezért is különösen fontos és termékeny lehet a korábbi évtizedek hazai és nemzetközi kultúra-, és életmódkutatásainak eredményeire ráépítve megvizsgálni a közelmúlt illetve a jelen változástendenciáit ezeken a területeken, illetve megvizsgálni azt, hogy a jelentős életmódváltozások miként függnek össze a kultúrában (s különösen a tárgyi kultúrában) végbemenő változásokkal. (Például: lakásmód-változások, intézmények arculatának változásai, városkép alakulása, stb.)
A munka menete:
- Szakirodalom-feldolgozás. A téma szempontjából releváns szakirodalom felkutatása, annak feldolgozása, a következtetések résztanulmányban való összegzése.
– Anyaggyűjtés, empirikus kutatás. Módszertani alapvetés, a téma határainak kijelölése, hipotézisek megfogalmazása, az empirikus kutatás megkezdése: anyaggyűjtés, (a téma függvényében résztvevő megfigyelés, interjúzás, kérdőívezés, fotó-, és/vagy videódokumentáció készítése, stb.)
– Anyaggyűjtés befejezése, eredmények összefoglalása. A hipotézisek, a szakirodalom és az empirikus kutatás alapján az eredmények elméleti feldolgozása, konklúziók levonása, összegzése.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
A design szociális és kulturális háttere
A jelölt által kiválasztott karakteres design-termék, -termékcsoport, -alkotó, -irányzat szociális és/vagy kulturális hátterének vizsgálata, elemzése. A kutatás célja: leírni és bemutatni azokat a főbb szociális és/vagy kulturális összetevőket, amelyek a kiválasztott kutatási téma létrejöttében, működésében, hatásmechanizmusában meghatározó szerepet játszanak.
A kutatás a szakirodalom alapos feldolgozására és a témával kapcsolatos saját kérdésfelvetések és hipotézisek kifejtésére építve tartalmazhat kisebb terepmunkát, kérdőíves-, interjús adatgyűjtést, vizuális dokumentációt.
A design, mint társadalomalakító tényező
A jelölt által kiválasztott létező vagy lehetséges, valamilyen lényeges társadalmi szükségletet kielégítő karakteres design-termék, -termékcsoport, -alkotó, -irányzat szociális és/vagy kulturális hatásainak és hatóeszközeinek, szimbolikájának vizsgálata, elemzése. A kutatás célja: leírni és bemutatni azokat a főbb szociális és kulturális szükségleteket, hatásokat, és/vagy interpretációs variánsokat, amelyek a kiválasztott kutatási témához kapcsolhatók.
A kutatás a szakirodalom alapos feldolgozására és a témával kapcsolatos saját kérdésfelvetések és hipotézisek kifejtésére építve tartalmazhat kisebb terepmunkát, kérdőíves-, interjús adatgyűjtést, vizuális dokumentációt.
Tárgy- és térszimbolika
A design-kultúra alakulásának mind a tervezők, mind a használók oldaláról egyik meghatározó összetevője a tárgy-, és térszimbolika. Ikonikussá váló tárgyak és terek, presztízs-, és reprezentációs funkciójú tárgyak és terek, tárgyak és terek kommunikációs funkciói, törekvés a mindennapi életben ezek perszonalizálására és intimizálására, archetipikus formák és szimbolikus tartalmak továbbélései napjainkban, stb. Ez a tématerület gazdag és izgalmas, nemzetközi, kultúraközi összehasonlítások felé is nyitó kérdésfelvetésekre és következtetésekre ad lehetőséget.
A munka menete
– Szakirodalom-feldolgozás. A téma szempontjából releváns szakirodalom felkutatása, annak feldolgozása, a következtetések résztanulmányban való összegzése.
– Anyaggyűjtés, empirikus kutatás. Módszertani alapvetés, a téma határainak kijelölése, hipotézisek megfogalmazása, az empirikus kutatás megkezdése: anyaggyűjtés, (a téma függvényében résztvevő megfigyelés, interjúzás, kérdőívezés, fotó-, és/vagy videódokumentáció készítése, stb.)
– Anyaggyűjtés befejezése, eredmények összefoglalása. A hipotézisek, a szakirodalom és az empirikus kutatás alapján az eredmények elméleti feldolgozása, konklúziók levonása, összegzése.
Életmódváltozások és a kultúra összefüggései napjainkban
Mind az életmód-, mind a kultúrakutatás meglehetősen visszaszorult az utóbbi évek akadémiai kutatásaiban, ezért is különösen fontos és termékeny lehet a korábbi évtizedek hazai és nemzetközi kultúra-, és életmódkutatásainak eredményeire ráépítve megvizsgálni a közelmúlt illetve a jelen változástendenciáit ezeken a területeken, illetve megvizsgálni azt, hogy a jelentős életmódváltozások miként függnek össze a kultúrában (s különösen a tárgyi kultúrában) végbemenő változásokkal. (Például: lakásmód-változások, intézmények arculatának változásai, városkép alakulása, stb.)
A munka menete:
- Szakirodalom-feldolgozás. A téma szempontjából releváns szakirodalom felkutatása, annak feldolgozása, a következtetések résztanulmányban való összegzése.
– Anyaggyűjtés, empirikus kutatás. Módszertani alapvetés, a téma határainak kijelölése, hipotézisek megfogalmazása, az empirikus kutatás megkezdése: anyaggyűjtés, (a téma függvényében résztvevő megfigyelés, interjúzás, kérdőívezés, fotó-, és/vagy videódokumentáció készítése, stb.)
– Anyaggyűjtés befejezése, eredmények összefoglalása. A hipotézisek, a szakirodalom és az empirikus kutatás alapján az eredmények elméleti feldolgozása, konklúziók levonása, összegzése.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Edible Infrastructures: Food-Based Material Practices for Participatory Sustainable Transitions
This PhD project will investigate how food can operate as a material, method, and medium for generating societal dialogue and collective imagination around sustainable transitions. Positioned at the intersection of art, design, and science, the research explores how edible materials, culinary practices, and food-based rituals can serve as participatory tools that translate environmental data into embodied, sensory, and socially meaningful experiences. This doctoral project will cotnribute to the fields of data physicalisation, participatory design, and sustainability transitions discourse by foregrounding the multisensory, cultural, and political dimensions of food as a site of inquiry.
In case of a DLA (practiced-based research) program, preliminary ideas about the doctoral masterwork:
Over four years, the researcher will design a series of edible data physicalisations, food-centred workshops, and multisensory participatory events involving communities, experts, policymakers, and other stakeholders. Methods may include culinary prototyping, speculative scenario building, sensory ethnography, and embodied mapping of data. Each intervention will serve both as a research instrument and as an opportunity to evaluate the role of food in shaping perceptions, emotions, and collaborative actions related to sustainability.
English language, ability, or willingness to publish in peer reviewed academic venues, background in IxD would be ideal.
Idődesign, idő és design, idő és divat
A platformizáció alapvetően változtatta meg a létezés időbeliségét. Az idő elfogy, kevesebb lesz, vagy éppen más univerzumokban tágul ki. Az ipari forradalom rendezte át ugyanilyen radikálisan az emberi élet időviszonyait. A szabadidő megjelenése és demokratizálódása, ami az ipari forradalom következménye, mára új fordulóponthoz érkezik. Megjelennek az időszegények, hangsúlyozódnak az idővel kapcsolatos egyenlőtlenségek. A design mindenütt jelenvalóságának korszakában a designtechnológiák időtechnológiák. A kutatási téma ezeknek a kérdéseknek a történeti, kulturális dimenzióira kérdez rá.
Egyéni témával is kereshető, előzetes konzultáció szükséges.
Előzetes konzultáció szükséges.
Az "Örökség mozgásban" (Heritage in Motion) tematikus kutatási labor vezetője.
A mozgókép szerepváltozása a kortárs befogadás diverzifikálódó világában, különös tekintettel a megjelenési formáinak, lehetőségeinek, elérésének és szabályozásának változására.
A mozgókép megjelenésének közvetlen velejárójaként kialakultak a társadalmi, gazdasági vagy hatalmi elvárásokat érvényre juttató állami beavatkozás korszakonként eltérő, kulturális beágyazottságtól függő különböző formái: rossz emlékezetű időszakok és példaértékű szabályozások, ideológiavezérelt rendszerek és üzleti megfontolások alapján létrehozott megoldások. Mi a mozgókép és az állami, közösségi felelősség kapcsolata, szerepe és helye a kortárs befogadás diverzifikálódó formáiban: milyen módon lehet, szabad és kell fellépni a közösséget és az egyént egyszere képviselő szabályozásnak vagy a létrehozott szervezeteknek egy olyan korszakban, melyet nem csak a mozgókép fogyasztásának szegmentálódása, de magának a befogadói közegnek is a végletes differenciálódása jellemez? Melyek a társadalom és az egyén érdekében vagy azok ütközésében az instrumentalizált beavatkozás lehetőségei és keretei a 21. században, mi a jelentősége, ki és milyen formában hivatott annak a képviseletére? Hogyan és milyen kontrollal valósul mindez meg a jelen globális, európai és európai uniós tagállami, így a magyar szabályozás különböző megoldásaiban: mi az állam és létrehozott szervezeteinek és a független, civil szektornak szerepe és lehetőségei a moziba vagy más platformokra kerülő filmalkotások létrejöttében, forgalmazásában, szempontjaiban (korhatár-besorolás, art-besorolásában, forgalmazás, jogosítás…) és a feltételezett társadalmi elvárások érvényre juttatásában? Miképpen hat a mozgókép formanyelvére, társadalmi szerepvállalására, a szabályozás működésére, a létrejövő civil, független, közösség és állami intézményekre az elmúlt évtizedek mind az elérést, mind pedig a létrehozatalt erőteljesen érintő technikai változása, átalakulása.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Kapcsolódási lehetőségek kutatási platformokhoz: Örökség mozgásban – Heritige in Motion (Keszeg Anna PhD), Art & Technology stúdió (Cseh Dániel DLA, Pálfalusi Attila)
MOME Sonic stúdió (doktorandusz kutatócsoport)
A pedagógia mint művészeti és design megnyilvánulás
Ez jelentheti a művészeti vagy design gyakorlat és az oktatás közeledését, ahol a művészet- vagy designpedagógia a művészeti vagy tervezői praxis tárgya, de jelentheti a művészetek és design konkrét oktatási vonatkozásainak kortárs megközelítését. Óhatatlan, hogy ebben a helyzetben előkerüljenek ezek pedagógiai módszertani lehetőségei is, különös tekintettel a vizualitás társadalmi hatásaira és a kreativitás fejlesztés gyakorlati megvalósíthatóságára. Lehet szó szűkebben a vizualitásról mint az információfeldolgozás és kommunikáció egyik alapvető eszközéről, így a vizuális médiumok szerepéről és ezek oktatási kapcsolódásairól, de lehet szó a társadalmi felelősséget is hangsúlyozó művészeti megközelítésekről és designtrendekről, leginkább ezek érzékenyítő jellemzőiről. A design és a vizuális pedagógia gyakorlati megvalósítása során a multidiszciplináris együttműködés, – akár a technológia és a társadalomtudományok integrációja – elirányíthat a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás oktatási megközelítéseinek kutatása felé is, hangsúlyozva e közeg gondolkodási minták formálásában betöltött sajátos szerepét.
DLA program esetén mestermunkával kapcsolatos előzetes elképzelés:
A mestermunka lehet olyan művészeti vagy tervezői gyakorlat, amelynek a középpontjában valamiféle pedagógiai megnyilvánulás áll, de természetesen lehet szélesen értelmezhető oktatási, fejlesztési eszköz (akár digitális) és folyamat, ahol a választott médiumnak megfelelő társtémavezető is szükséges lehet.
Egyéni kutatási vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Kapcsolódási lehetőségek:
1. Társadalom és cselekvés – Sociaty and Action
Hogyan kapcsolódjunk egymáshoz? Hogyan tudnak a művészetek és a design hozzájárulni egy felelősebb és igazságosabb jövőhöz a társadalmi átalakulásokon keresztül? Kiemelt altémák: Szociális módszerek és megközelítések, együttélés, társadalmi rendszerek
2. Jövő gondoskodása – Future Care
Hogyan kapcsolódunk önmagunkhoz? Hogyan tudjuk segíteni a gondoskodást igénylők helyzetét a design és a művészet eszközeivel?
További kapcsolódási lehetőségek:
Designmódszertani stúdió
Nonformális és informális tanulás stúdió
Empirical Studies of the Arts and Design Studio
Modern mítoszok és vizuális reprezentációik (a konteóktól az áltudományokig)
Modern mítoszok és vizuális reprezentációik (a konteóktól az áltudományokig): Napjaink populáris kultúráját egyre erőteljesebben határozzák meg a különféle modern mítoszok, melyek művészeti/materiális dimenzióját célozzuk elemezni.
Kortárs vallási kultúra
Kortárs vallási kultúra: Napjaink és a közelmúlt vallási kultúrájának művészeti és/vagy design szempontú elemzése a jelölt által választott felekezeti/vernakuláris vallási keretek, vagy a népi vallásosság reliktumainak keretei között
Giccs és trash
Giccs és trash: A populáris kultúra művészeti dimenziójának ambivalens módon értékelt, ám mindig sikeres irányzatainak művészettudományi elemzése.
Roma kultúra és művészetek
Roma kultúra és művészetek: A jelen és közelmúlt roma kultúrájának művészetelméleti fókuszú elemzése
Sztárkultusz
Sztárkultusz: A különböző példaképek (hősök, szentek, sztárok, influenszerek) kultusza és társadalmi/művészeti hatásaik
Hagyomány és (poszt/késő/hiper)modernizáció
Hagyomány és (poszt/hiper)modernizáció: A tradicionális formák (folklór, művészetek, hagyományok) revitalizációja napjainkban
Egyéni témát vállal, előzetes konzultációval.
DIMU - Kulturális örökség közvetítése digitális technológiákkal
A kulturális örökségközvetítés különböző területein tűnnek fel digitális technológiák: a kiállításokban, az online felületeken, vagy akár a falakon kívüli fizikai térben. A cél is sokféle lehet, a helybeni játékos, vonzó ismeretátadástól a látogató motiválásán és bevonásán át az távoktatásig. Dea művészettörténeti kutatás vagy a restaurálás folyamatához is használhatóak digitális feltáró és tudásreprezentáló technológiák. A digitális alkalmazások akkor igazán vonzóak, ha fizikai megjelenésükkel is illeszkednek a környezethez, a tartalomhoz – a technológiát akár teljesen el is rejtve. A tervezés és megvalósítás után nagyon fontos (lenne) a követés, elemzés: elérték-e a vágyott célokat a digitális technológia alkalmazásával? E területen még a megfelelő kérdések és metodológiák megtalálása is feladat.
A PhD fókuszálhat egy-egy kérdésre, egy új technológiára-zsánerre, esetleg egy intézmény-kiállítás gyakorlatában megvalósult projektre, annak elemzésére.
A történetmesélés és olvasás új lehetőségei digitális technológiákkal – műfajok a könyvön túl
Az érintőképernyők mindenki kezében ott vannak okostelefon vagy tablet formájában – és egyre korábban kap a gyerek is kezébe ilyen eszközt. A hagyományos könyv átültetésén túl izgalmas lehetőségek nyílnak, mind az interakció szerepét és modalitásait (pl. hanghatások, mozgó képek és tipo) mind a történetmesélés új módozatait (pl. nemlineáris, adaptív, képernyőn használható vagy VR környezetben követhető játékba oltott, a történet, üzenet megértését segítő oktatási vagy élmény elemekkel tűzdelt) mind a fizikai tárgy és digitális –virtuális tartalmak kapcsolatát illetőleg (pl. AR). A tervezési elvek és a hatások, azok kiértékelése terén még szinte fehér a terület. A tudományos igényű vizsgálat éppen az üzleti szférában már burjánzó sokféle produktum esztétikai, szakmai, pedagógiai és kognitív pszichológiai hatásainak feltérképezéséhez is fontos lenne, amellett hogy teljesen új műfajokkal is lehet kísérletezni.
Matematikai struktúrák vizualizálása – komplex STEAM tematikák a design, a művészet vagy az oktatás területén
A matematikai és a vizuális struktúrák jellemzésekor sok azonos fogalmakat használunk, mint például minták, szimmetriák, szabályosság vagy káosz, folytonosság, stb. Ezek a természet alkotta térbeli alakzatokban is előfordulnak, de az emberi tervezés kiindulópontjaként is szolgálnak a textiltervezéstől az ipari formákon át az építészetig. Sokszor egy viszonylag egyszerű elv – egy képlet – generálható az eredmény (generative design), a „képlet” paramétereit változtatva pedig egész forma-családokkal lehet kísérletezni (parametric design).
A PhD irányulhat:
a) a design egy-egy területén (textil-, forma- vagy épület tervezés) való kiaknázás új lehetőségeire,
b) az algoritmikus művészet egy korszakának vagy egy alkotó munkásságának a feldolgozására,
c) a matematika – tervezés – vizualizáció hármasságára építő, általános és középiskolai speciális tananyag részekként is használható projektek kidolgozására.
A kutatás lehet elméleti, de párosulhat saját alkotó – manuális vagy programozói – kísérletekkel is.
Design digitális reprezentációja
A szöveges szellemi termékek archiválása bevett gyakorlat. A nem szöveges szellemi termékek egy növekvő csoportját képezik a digitális környezetben használható (pl. program), vagy digitális eszközökkel definiált (VR világ vagy számítógépes 3d modell) és előállított (3d nyomtatón vagy más számítógéppel vezérelt eszközön készült) produktumok, melyek archiválása és visszakereshetősége egy napjainkban felmerülő igény. Ennek elvi, technológiai-gyakorlati, jogi aspektusainak a körbejárása, javaslattevés protokollra igen értékes és széles alkalmazási kör érdeklődésére számot tartó téma.
Mesterséges Intelligencia az alkotó művészetben – lehetőségek és veszélyek
Napjainkban a Mesterséges Intelligencia óriási figyelmet kap, borzongató vagy lelkesítő média hírek, impozáns gépi tanulási eredmények, alkalmazások és szoftverek, de fiaskók, szkeptikus és ígéretes szakértői vélemények egyszerre vannak jelen. A kutatás több kérdésre is fókuszálhat:
a) mi a tényleges helyzet és mik a potenciális lehetőségek – akár egy művészeti vagy tervezői ág alkotási mechanizmusait, műfajait illetőleg
b) milyen esztétikai, etikai, jogi környezet, érzékenyítő tanulás (MI írástudás) lesz a közeljövőben elkerülhetetlen, hazai, EU és világ viszonylatban milyen lépések, szabályozok szükségesek, mik lehetnek a gyakorlati megvalósítás módjai?
c) egyéb, a MI és dizájn illetve oktatás kapcsolatára vonatkozó kutatás.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Spekulatív és több-mint-emberi perspektívák a kortárs designkultúrában
A témakiírás elsősorban olyan jelentkezőknek szól, akiket foglalkoztat a tervezői pozíciók és a tervezési kontextusok radikális átalakulása a kortárs ökológiai és/vagy technológiai kihívások összefüggésében. A designkultúra (Julier 2000), a kritikai spekulatív design (Dunne és Raby 2013), a több-mint-emberi tervezés (Wakkary 2021) is releváns belépőpontot jelenthetnek. Nyitott kérdések merülhetnek fel az emberi és nem emberi cselekvőképességekkel kapcsolatban a digitális gép-ember interakciók területén (pl. generatív MI) és a természet-ember kölcsönhatások tekintetében (pl. fajok közötti interakciók). A spekulatív megközelítés az emberi léptéken túlmutató időbeli távlatok és térbeli összefüggések vizsgálatát ösztönözheti; a távoli jövő és a sokszorosan összetett materiális összefonódások a ma meghatározó designparadigmák szűkösségére hívhatják fel a figyelmet. A témakiírás keretében a designfilozófia, az ontológiai tervezés (Willis 2006), a kritikai poszthumanizmus (Braidotti 2013) és a spekulatív poszthumanizmus (Roden 2014) kérdéseire nyitott beadványok is megtalálhatják a helyüket.
Egyéni témavezetést vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Kulturális örökség/kulturális emlékezet
Tárgyi és épített kulturális örökségünk értelmezési keretei, az örökség bemutatásának módszertana, kultúrtörténeti összefüggései. Ezzel kapcsolatban az örökség, a kulturális emlékezet és a tervezési folyamatok összefüggéseinek vizsgálata. Ide tartozhatnak továbbá különböző örökségvédelemmel, reuse gyakorlatokkal kapcsolatos témák is.
Kapcsolódási lehetőség: Stúdió a designkultúra kutatására és művelésére - Horányi Attila
Örökség mozgásban – Heritige in Motion (Keszeg Anna PhD)
Muzeológia - kritikai muzeológia
A témák kapcsolódhatnak a muzeológia módszertanának elméleti és gyakorlati megközelítéseihez, illetve a kritikai muzeológia hazai recepciótörténetére, megvalósulási formáira. Ezzel összefüggésben a témák érinthetik a kulturális intézmények kiállítási koncepciójának, gyűjteményezési stratégiáinak kortárs és történeti feldolgozását is.
Kapcsolódási lehetőség: Örökség mozgásban – Heritige in Motion (Keszeg Anna PhD)
Művészeti intézményrendszer
Különféle, a művészettörténet tágan értelmezhető tárgykörébe illeszkedő tematikák,
melyek közül előnyben részesülnek az ökokritikai megközelítések és vizsgálatok.
Kapcsolódás: Ökológia és cselekvés – Ecology in Action (Mary Karyda PhD)
Művészettörténet, ökokritikai olvasatok
Privát vagy nyilvános archívumok elméleti és gyakorlati megközelítése, különös tekintettel a privát fotók és fotóalbumok, tárgyi gyűjtemények, magán vagy nyilvános emlékezési gyakorlatok, illetve az ezekhez kapcsolódó designproblémák vizsgálatára.
Kapcsolódási lehetőség: Örökség mozgásban – Heritige in Motion (Keszeg Anna PhD) Stúdió a designkultúra kutatására és művelésére - Horányi Attila
Egyéni témavezetést vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Környezeti kommunikáció
A kutatási téma ismertetése röviden: A 20. és 21. század építészetének recepciója feszültségektől terhes: az építészek által szeretett és nagyara ítélt épületek és akár életművek is az építészet szempontjából laikus társadalom számára gyakran elutasításra kerülnek, esetenként erőteljes ellenállást váltanak ki. Mindeközben környezetpszichológiai kutatásokra alapozva meggyőzően állíthatjuk, hogy az épített környezet pozitív megítélése összefügg a jól-léttel, a pozitív énképpel, identitással, kötődéssel és akár az egészséggel és biztonságérzettel is. A megjelölt témák az építészek és nem-építészek közötti helyzetre több szempontból tekintenek rá és céljuk közös: közelíteni az alkotókat és a használókat annak érdekében, hogy egy szerethetőbb, fenntarthatóbb, a közösséget és az egyén igényeit is jobban támogató környezet jöjjön létre.
A környezeti kommunikáció téma az épített/ tervezett jelenség árnyalt megértését, az alkotói szándékok felfejtését és a környezetben zajló kommunikációs folyamatok megismerését célozza, környezetpszichológiai szakirodalomra támaszkodva az ember-környezet tranzakciót értelmezi.
Épített környezetkultúra az iskolában
Az épített környezetkultúra az iskolában az oktatási és nevelési környezetek hatásmechanizmusait értelmezi, azzal foglalkozik, amit Ivan Furlan pedagogizált környezetnek nevezett el. Az ide kapcsolható kutatások az iskolaépítészet hagyományait és innovációit járják körbe, a jelenkornak megfelelő lehetőségeket keresik akár meglévő iskolaépületekben téralakítással, akár az ideális oktatási vízió megalkotáséban.
Épített környezeti nevelés
Az épített környezeti nevelés fontos elméleti és gyakorlati tudások alapján kívánja érzékenyíteni a gyerekeket és fiatal felnőtteket nemcsak az építészet irányába, hanem nagyobb általánosságban az egyéni és közösségi aktivitás és felelősségvállalás megtapasztalásán keresztül a demokratikus viselkedésmódok irányába – az ehhez a témához kapcsolódó kutatások a pedagógia, a környezetpszichológia, a vizuális kommunikáció és az építészet tudásainak szintetizálásából nyeri erejét.
Alternatív kritikai gesztusok az épített környezeti reflexióban
Az Alternatív kritikai gesztusok az épített környezeti reflexióban a szerkesztői, kurátori, és különböző alkotói – fotó, film, installáció – tevékenységeken keresztül támogatja a környezetkultúra fejlődését. A témakör egyben nyitott a természeti és épített környezet közötti kapcsolat tematizálására is.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
A kiírt témák PhD kutatások, építész vagy más alkotó témavezetővel partnerségben DLA irányba is hangolhatók. Nyitott vagyok egyéni témák befogadására a környezeti kommunikáció, környezetpszichológia és építészet területén.
A kultúra politikai gazdaságtana
Olyan kutatási témákkal foglalkozok, amelyek a kultúra termelése mögött húzódó gazdasági és hatalmi viszonyok elemzésére fókuszálnak. Az általam várt kutatások feltárják, hogy miként alakítják a kulturális termékeket, normákat és reprezentációkat az állami, piaci és egyéb civil, mozgalmi szereplők közötti erőviszonyok. Olyan kutatási terveket támogatok, amelyek központi kérdése, hogy hogyan termelődik a kulturális jelentés a különböző intézményi struktúrák (például kulturális iparágak, médiavállalatok, művészeti intézmények vagy kultúrpolitikai szervek) működésén keresztül, és hogyan járul hozzá mindez társadalmi egyenlőtlenségek újratermeléséhez vagy épp felszámolásához. A kutatás legyen kritikai, vizsgálhatja a kulturális munka feltételeit, az alkotói autonómia és gazdasági függőség dinamikáit, valamint a digitalizáció, kapitalizmus kortárs megnyilvánulásai által okozott átalakulásokat. A kutatások alapulhatnak kvalitatív vagy kvantitatív módszereken, intézményi elemzéseken, esettanulmányokon vagy összehasonlító megközelítéseken.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Design és irodalom
A keresett doktorjelölt kolléga (early career researcher) a design és a szépirodalom kapcsolatát kutatja majd, különös tekintettel a tárgykultúra irodalmi reprezentációira, illetve arra a folyamatra, amelyben a tervezett tárgyak és környezetek identitásképző szerepet játszanak a különféle fikciós narratívák, illetve költői beszédmódok konstruálásában. Ugyancsak fontos szerepet játszhat az írói-olvasói kreativitás és a tervezői gondolkodásmódok komparatív kutatása jelesül a regény fenomenológiai viszgálatának segítségével, illetve a kognitív poétika a regényt életvilág-technikaként kezelő elméleteinek érvényesítésével. A kutatásban különös jelentőségre tehet szert a „tárgy mint önálló tudásforma” (N. Cross) együttes designelméleti és kultúratudományi vizsgálata, az írói emlékezet és regényírás Marcel Prousti értelemben vett tárgykötődése, illetve a biblioterápia és a traumafeldolgozás tervezett tárgy- és környezetközpontú megközelítése is. A kutatási projekt kapcsolatba hozható a narratív design, a storytelling, a térpoétika, a tárgyéletrajz, a regényfenomenológia, illetve az anyagi kultúra-kutatás és a designkultúra-tudomány más spekulatív, avagy a tervezési folyamatokba integrálható praktikus, vagy poétikus eljárásaival és szemléleteivel. Ily módon a kutatás egyfelől tehát a designkultúra-tudomány bölcsészet- és társadalomtudományi integrációjában, másfelől pedig a különféle spekulatív és kritikai designpraxisok hatékonyabbá tételében érdekelt.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Művészet / médium - kutatás
„A médium alakítja és irányítja az emberi együttélés kiterjedését és formáját.” (M. McLuhan) A médium megértése minden műfajban az alkotó tevékenység elengedhetetlen feltétele volt és lesz – légyen az tér(idő)-, tárgy-, vagy kép-formálás.
A médium klasszikus elméleteinek aktuális kérdései, valamint a mai teóriák alkalmazhatósága; a médiumokkal kapcsolatos filozófiai és művészet- és társadalomelméleti problémák.
A művészet hagyományos és modern közvetítői, valamint művészet médiumai és médium-reflexiói, az alkotó mediális pozíció.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Design Culture: Bridging traditional knoweldge with new technologies through design culture
Design culture is becoming a (somewhat) new addition to design theory discourse. In this research we will explore how to identify traditional visual and material culture and mediate it through design to new generations. The hope is to identify and add relevance to traditional knoweldge to keep it for the future. This might develop into a DLA or practice-based
Design Culture: Changing the Future: Harnessing social design to bolster and strenghen democracy in a dangerous present
Social design (at least when is good) is and should always be political and based on values. As such, the designer functions on actively working with lcoal communities to trigger and maintain change for the better. In our current realities, democracies are fragile and streams of hate for the Other are surrounding us. In this topic I propose two posibilities (for two seperate PhD dissertations):
• Social design education – how to teach for a better future? How and ini what image do we imagine future design education for social change?
• DLA/by-practice – how and what to design to generate change, create a liberal, humanistic and shared community?
In case of a DLA (practiced-based research) program, preliminary ideas about the doctoral masterwork:
Bottom-up by-practice research – ideas can be a digital platform, but I would prefer physical suggestions in direct contact with local communities.
English abilities in writing, reading and speaking is a must in the international track. An apptitude for social sciences / qualitative research
Contact:
doktori@mome.hu; Prof. Jonathan Ventura - director of the Unit for History and Philosophy or Art and Design at Shenkar College of Engineering, Design and Art
Atmoszferológia
Az atmoszféra-kutatás olyan megismerési és világ-alakító szándékok kereszteződésében bontakozik ki, ahol az ember és környezetei (ideértve annak szervetlen, szerves és szociális dimenzióit egyaránt) között létesült viszonyok sokféle perspektívából történő megközelítése találkozik. A filozófiától az építészetig, a környezetpszichológiától a médiatudományig, a szómaesztétikától a látványtervezésig, a kulturális antropológiától az installáció művészetig, a marketing-tudománytól a színházművészetig se szeri, se száma a lehetséges belépési pontoknak. A témakiírás szándékosan nem kíván előzetesen irányt szabni a kutatónak, azt azonban várakozásai között veszi számba, hogy a doktori kutató vegyen részt a 2024-ben indult MOME Aetmostudio kollektív kutatási-alkotási munkájában is. (A kutatás továbbá szervezesen kapcsolódhat a MOME MAG programjához is, illetve fókuszától függően a Jövőtanulmányok iskolája valamelyik kutatólaborjához)
Disability design
A tervezői lét úgy gyakorlatában, mint a rá irányuló teoretikus reflexióban olyan szociális világra tekintettel alakította ki a maga önazonosságát, amely egyszerre illuzórikus és beszűkítő. Az ember bármilyen modell szerint is értett ideáljával szemben az emberi diverzitás fel- és elismerése a huszadik századi etnográfia, antropológia és filozófia nyomán mára széles körű elfogadásnak örvend – de csupán az elméletben (és még ott sem maradéktalanul). Az emberi élet azonban nem az elméleti diskurzus mentális közegében, hanem az anyagi világ, a társadalmi és individuális cselekvésprotokollok konkrét mikrovilágaiban bontakozik ki, ezért az életvilág mélyreható alakításával foglalkozó mesterségek, összefoglaló nevükön: a design, kritikus és melioratív újragondolása nem várathat tovább.
A témakiírás nem szab előzetes irányt a kutató konkrét cselekvésének, azt azonban várakozásai között veszi számba, hogy a doktori kutató vegyen részt az Atelier: Disability Design stúdióban, valamint szervesen kapcsolódhat a Jövőtanulmányok iskolája „Jövő gondoskodás” kutatólaborjához is.
Kritikai kultúra az esztétikai kapitalizmusban
Az esztétikai kapitalizmus közegében a termelési és fogyasztási viszonyok táptaláját képező szociális és egyéni vágystruktúrák és dinamikák jóformán kritizálhatatlan státuszhoz juttatják a fogyasztás aktusát, tárgyát, alanyát. Metafizikai vonatkozás, konszenzuális ideálok és általános műveltségeszmények nélkül vajon milyen kritikai instanciák érvényesíthetők eme termelési és fogyasztási állapotokkal kapcsolatban? Visszanyerhető-e valamiképpen a kultúrában a kritikai vitalitás? Elkerülhető-e valamiképpen, hogy a designkultúrát érő esetleges bírálatokat a digitális fénysebességgel kiterjedő kreatívipar ne tehesse saját programja részévé?
Ez a kutatási felhívás a fenti és a fentihez hasonló kérdések kidolgozására invitálja a doktori kutatót. Munkáját szervesen kapcsolhatja a Jövőtanulmányok iskolája „Jövő hagyományai” laborjának tevékenységéhez is.
A modern művészet és design intézményrendszere
A modern művészet és design intézményrendszerének kialakulása és változásai napjainkig (múzeumok, kiállítóhelyek, oktatás, kritika, műkereskedelem, kultúrpolitika stb.).
Speciálisan a művészet, a design és a nyilvánosság kérdése, kiemelten, a múzeum és a kiállítás műfajának elmélete és története, a prezentáció és a display különböző formái.
Műfajok és médiumok
A hagyományos képi műfajok átalakulása a 20–21. században. Új technikák (pl. film, digitális kép), új médiumok (pl. installáció, videó), intermedialitás. A képzőművészet új területei és funkciói; a képző- és iparművészet, illetve design határterületei és kapcsolódási pontjai; a vizuális kommunikáció területei (pl. reklám, tipográfia).
A MOME és elődintézményeinek története, oktatói
Az 1880-ban alapított Iparművészeti Iskola és utódintézményeinek oktatói, akik kiemelkedő tervezőként és tanárként a képzőművészet felől érkeztek, illetve alkotóművészként ezen a területen is aktívak voltak; szerepük, jelentőségük az iparművészet, a design és a képzőművészet, illetve az oktatás területén; működésük és életművük feldolgozása.
Kortárs törekvések a művészetben és a designban
Jelentősebb irányzatok, új művészi és tervezői magatartásformák, meghatározó életművek az 1960-tól kezdődően napjainkig, különös tekintettel az intermediális törekvésekre; az európai és amerikai alkotók mellett kiemelten a közép-kelet-európai és a magyar jelenségek, illetve művészek. Aktuális fejlemények a kortárs művészetben és designban.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.