PhD témakiírás
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
A művészet/design média reprezentációja
-
A valóság ígérete. Tény és fikció határai(n).
A tény és fikció határain egyre inkább elmosódni látszanak a kortárs műfajokban. A kutatás keretében – konkrét példák bemutatásán keresztül - lehetőség nyílik annak vizsgálatára, hogy a film, színház, irodalom, stb. fikciós határai mennyiben újragondolandóak és milyen szempontok miatt válik ezek kijelölése egyre fontosabbá.
a PhD disszertáció keretében, kurrens elméletek feldolgozása mentén, kortárs műfajok (filmek, sorozatok, regények, stb.) átalakulásának szemléletes, kreatív módon való bemutatása, elemzése, könyv formában való megjelentetése.
A művészet/design szociológiai vizsgálata
A művészet és design szociológiai vizsgálata több külön-külön és együttesen is kutatható területet kínál. Néhány példa:
- az alkotások hatása, a befogadás folyamata
- az alkotási folyamat körülményei
- az alkotók, befogadók társadalmi helyzete és életmódja
- az alkotásokat közvetítő intézmények működési körülményei
- az alkotásoknak szociológiai dokumentumként való felhasználása
- az alkotók kiválasztódásának folyamata
- a művészek, designerek, művészeti ágak társadalmi presztízse.
A divat társadalmi/kulturális/művészeti regulátor szerepe
Elvárás: a témával kapcsolatos irodalom ismerete, szakmai nyelv elsajátítása, újító gondolatok, szempontok a téma elemzésével kapcsolatosan, lehetőség szerint empirikus kutatás.
A divatelmélet, divatszociológia vizsgálati köréhez sorolható kutatás - kortárs példákon keresztül - a divat fogalomrendszerének, társadalmi szerepének, kulturális mintáinak – annak jól érzékelhető változásainak – bemutatására irányul. Többek között az alábbi kérdésekre keresi a választ: A divat, hogyan válik fontos társadalmi regulátorrá, tényezővé? Milyen működési mechanizmusok jellemzik a leginkább? A digitalizáció milyen változásokat generál a divat világában? Milyen médiumokon keresztül fejti ki hatását? Mennyiben van identitásképző szerepe? Hogyan változtatja meg a fogyasztói attitűdöket? Mennyiben része az „én- márká”-nak? Mennyiben működik, mint jelrendszer? A társadalmi különbségek hogyan nyilvánulnak meg a divatban?További elvárások:
DLA keretein belül is felkérhető, DLA fokozatú tervező tanár jelenléte mellett.
A cirkuszművészet és intézményrendszerének átalakulása a digitális transzformáció korában
A cirkuszművészet, a design és a digitalizáció összefüggéseinek feltárása. A cirkusz régi/új megjelenési formáinak, műfajának, változó társadalmi szerepének, kommunikációjának és szimbólumrendszerének vizsgálata. A jelenleg működő művészeti projectek elméleti és gyakorlati hátterének megismerése, lehetséges tovább- illetve újragondolása.
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
A 4E filozófia (radical embodiment) és a design elmélete.
A 4E filozófia a múlt századi előzmények után az ezredforduló óta nagy lépésekben halad. Központjában a test áll: a test szerepe a megismerésben, az identitásban és a viselkedésben. A korábbi kognitív tudományi állásponttal szemben, amely a megismerést a számítógép metaforájával jellemezte, a 4E dinamikus viszonyt feltételez test, agy és környezet között. Hol helyezhető el ebben a design elmélete?
Művészet és érték.
A művészet befogadásának egyik jellemző vonása, hogy értékelünk, még ha csak olyan egyszerű szavakkal is, hogy "tetszik" vagy "nem tetszik". Miért lehet a mű tárgya az értékelésnek, és mi az értékelés alapja? A hagyományos megoldás erre az ízlés/jó ízlés fogalma volt, amelyet azonban Pierre Bourdieu után, és az inkluzivitásra törekvő művészeti intézménye korában nehezebb fenntartani. Meg lehet-e alapozni az értékelés gesztusát valami másban?
A kortárs mesterséges intelligencia fejlődése
Megjelentek a generatív mesterséges intelligenciák, amelyek szöveges prompt alapján képet is létre tudnak hozni egy tanulási folyamaton átment neuronháló segítségével. Veszélyezteti-e ez a generatív AI a művészek és designerek munkáját, vagy segíti? Elképzelhető-e, hogy a designer munkáját kiváltja az AI? Milyen új design stratégiákat tesz lehetővé? Hogyan változtathatja meg a művészetről való elméleti gondolkodást?
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
Művészimázs
A művészről/tervezőről alkotott kép összetevőinek és változásainak vizsgálata. Milyen szimbolikus szerepet, társadalmi funkciót tölt be a művészet és a design? Milyen mediális stratégiák jellemzik a művész(et)/design(er) imázsának megteremtését? Milyen szerepet játszik a művészimázs magában a művészetben és a designban?
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
Designpedagógia/design és oktatás (design alapú módszertanok)
-
A design és a művészet lehetőségei a tudományos gondolkodás fejlesztésében – STEAM módszertanok
-
Digitális múzeum/múzeumi tudásközvetítés
-
Social design és oktatás/hátránykompenzáló design módszerek és nevelődés
-
Médiatudatosság és design
-
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
A művészet és a design múzeumi és kiállítási kontextusa
- Design- és iparművészeti, illetve kortársművészeti köz- vagy magángyűjtemények története, jelene és jövője.
- A design és a tárgykultúra, illetve a kortárs művészet kanonizálása a szelekció, kiállítás, intézményesítés, mecenatúra révén.
- For-profit vs. társadalmi szempontok a kurátori, design- és művészetmenedzseri munkában.
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
Egyéni témát vállal
-
Elréhbetősége:
meghirdetett téma
leírás
Modern építészet és életmód-reform a 20. század első felében
-
Meggyőződés és kompromisszum: hogyan jutottak megbízáshoz az építészek a két világháború között, mennyire tudták megvalósítani eredeti elképzeléseiket (megrendelő-tervező viszony)?
-
Az építészettörténet-írás hazai mesterei: historiográfia-történet
-
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
művészettörténet, 19-20. századi magyar és egyetemes művészet, grafikatörténet, tervezőgrafika történet
A 19-20. századi művészettörténet magyar és egyetemes történetébe illeszkedő kutatási témák, különös tekintettel a francia kapcsolatokra. Előnyt élveznek a tervezőgrafika történetébe sorolható témák: plakáttörténet, tipográfiatörténet, rajztörténet, könyvművészet.
szimbolizmus, japonizmus
A századforduló művészeti jelenségei a szecesszió, szimbolizmus, japonizmus területén, elsősorban a grafika történetében, de a tárgykultúra tágabb köréből is lehetségesek témák.
muzeológia, művészeti intézménytörténet
Muzeológia, kiállítástörténet, művészeti intézmények (múzeumok), oktatási intézmények története.
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
Participatív módszerek elméletei és alkalmazásainak lehetőségei a kortárs kultúra területein.
Részvétel- Digitális technológiák- Közvetítés- Visszacsatolás
Kutatási irányok: médiaművészet, interaction design; módszertan
A kutatási téma ismertetése: A kulturális szféra szereplői által létrehozott projektek gyakran csak a megvalósulási fázisban alkalmaznak közönség-bevonási és tartalomközvetítői módszereket, miközben érvényességi ambícióik és társadalmi vetületeik igényelnék a participációs elméletek ismeretét és gyakorlati alkalmazását online és offline terekben is. Az új, innovatív technológiák, interface-ek alkalmazása a képzőművészet és a design területén teljesen új szakmai szereplők megjelenését is eredményezte (Cultural Digital Mediator, Interactive Community Manager, Interactive Experience Developer).
A Museum & Society 2034 trendelemzés alapján már a múzeumok is, mint találkozási, kommunikációs helyszínek, személyre szabott és pontos látogatói alcsoportokra kidolgozott, speciális felületeket, eszközöket igényelnek. A 2022 év documenta sok tanulságot tartalmaz, impulzusként szolgálhat.
A nemzetközi művészettudományi és kiállítási praxisban előszeretettel alkalmazzák és kutatják a participatív módszereket.
Nina Simon ismert írásai és Nora Sternfeld radikálisan demokratikus múzeumfogalma óta, sokakat foglalkoztat a participatív múzeum fogalma és a műtárgycsoportok „szociális tárgyakká” alakítása. Már a nagyszabású kortárs kiállításokon is felismerték a látogatói bevonás és együtt-gondolkodás szükségességét. Ezeken az intézmények megrendelői funkcióban fordulhatnak interaction- designerek, médiaművészek és híd funkciót betöltő elméleti szakemberekhez. Érdekes terület lehet Ázsia dinamikusan fejlődő régiója is.
Mestermunkával kapcsolatos előzetes elképzelés: Elméleti doktori kutatásban célravezető lehet a témát érintő új szerepkörök és felelősségek gyűjtése, kritikus elemzése és perspektívák felmutatása a társadalmi felelősségvállalás jegyében.
Szintén elképzelhető a participációra építő kortárs képzőművészeti törekvések egybevetése a hatvanas évek hasonló indíttatású törekvéseivel.
Harmadik lehetőség lehet a Magyarországi és Keletközép-európai vagy Ázsia egyik régiójának kiállításlátogatókra összpontosító kvantitatív és kvalitatív kutatása, tehát igények specifikus felmérése, elvárási horizontok mérése és egybevetése a kínálati palettákkal. Saját módszertan és elméleti keret kidolgozása.
DLA esetében: A mestermunka lehet konkrét, participációra ösztönző digitális eszköz, interaktív, generatív képeket létrehozó installáció, multiszenzoros eszköz(család) kidolgozása, de konkrét, tartalomból kiinduló, múzeumpedagógiai célokat szolgáló interface- csomag kidolgozása is.
Kötelező DLA társ-témavezető bevonása is.
Possibilities in Art Education. A művészetek közvetítésének és kortárs bevonási utak elméletei, módszerei és praxisai
Módszertani, Oktatáselméleti kutatási irány
A kutatási téma ismertetése: A pályázó doktorjelölt saját perspektívából fogalmazhatja meg kutatását.
Claire Bishop szerint a képzőművészetben 1990 óta egyfajta „social turn” jött létre. Elemezhető, hogy a múzeumok hogyan reagáltak erre a jelenségre és mennyiben kapcsolódtak a „Get involved!”, „Common Affairs” mozgalmakhoz? A járványhelyzet minden szereplőt különleges kihívások elé állított, ezért a kérdés már az online cselekvési terek tágulásával is újra-értelmezhető.
Javasolt kérdések: Kortárs muzeológia, participatív múzeum, digitális múzeum és múzeumpedagógia, inkluzió- módszertanok, nyílt hozzáférésű applikációk, kollaborációs lehetőségek ember és mesterséges intelligencia kapcsán.
Milyen múzeumokra, kulturális intézményekre érvényesek a speciális közvetítéssel foglalkozó elméletek? Mennyiben létezik a kurátor, a múzeumpedagógus, a befogadói csoportok egyenrangú együttműködése ebben a szférában? Milyen hatásuk lehet az intézményesített képzéseknek a múzeumi praxisra? Hogyan építhető fel a digitális módszertanokra épülő művészetközvetítés? Milyen eredményeket hozhat a community curator szerepe a közvetítési és bevonási folyamatokban?
Mestermunkával kapcsolatos előzetes elképzelés (DLA program esetében, PhD-nál elhagyható értelemszerűen): PhD dolgozat esetében nem kötődne mestermunkához, viszont szakmai portfólió felépítésére itt is sor kerül.
Az elméleti doktori kutatásban célravezető lehet a témához kapcsolható releváns kortárs múzeumi elméletek és múzeumpedagógiai modellek gyűjtése, tipológiák felállítása és kritikus elemzése. Nemzetközi gyakorlatok ismerete és elemzése elengedhetetlen.
Participatív módszerek elméletei és alkalmazásainak lehetőségei a kortárs kultúra területein.
Részvétel- Digitális technológiák- Közvetítés- Visszacsatolás
Kutatási irányok: médiaművészet, interaction design; módszertan
A kutatási téma ismertetése: A kulturális szféra szereplői által létrehozott projektek gyakran csak a megvalósulási fázisban alkalmaznak közönség-bevonási és tartalomközvetítői módszereket, miközben érvényességi ambícióik és társadalmi vetületeik igényelnék a participációs elméletek ismeretét és gyakorlati alkalmazását online és offline terekben is. Az új, innovatív technológiák, interface-ek alkalmazása a képzőművészet és a design területén teljesen új szakmai szereplők megjelenését is eredményezte (Cultural Digital Mediator, Interactive Community Manager, Interactive Experience Developer).
A Museum & Society 2034 trendelemzés alapján már a múzeumok is, mint találkozási, kommunikációs helyszínek, személyre szabott és pontos látogatói alcsoportokra kidolgozott, speciális felületeket, eszközöket igényelnek. A 2022 év documenta sok tanulságot tartalmaz, impulzusként szolgálhat.
A nemzetközi művészettudományi és kiállítási praxisban előszeretettel alkalmazzák és kutatják a participatív módszereket.
Nina Simon ismert írásai és Nora Sternfeld radikálisan demokratikus múzeumfogalma óta, sokakat foglalkoztat a participatív múzeum fogalma és a műtárgycsoportok „szociális tárgyakká” alakítása. Már a nagyszabású kortárs kiállításokon is felismerték a látogatói bevonás és együtt-gondolkodás szükségességét. Ezeken az intézmények megrendelői funkcióban fordulhatnak interaction- designerek, médiaművészek és híd funkciót betöltő elméleti szakemberekhez. Érdekes terület lehet Ázsia dinamikusan fejlődő régiója is.
Mestermunkával kapcsolatos előzetes elképzelés: Elméleti doktori kutatásban célravezető lehet a témát érintő új szerepkörök és felelősségek gyűjtése, kritikus elemzése és perspektívák felmutatása a társadalmi felelősségvállalás jegyében.
Szintén elképzelhető a participációra építő kortárs képzőművészeti törekvések egybevetése a hatvanas évek hasonló indíttatású törekvéseivel.
Harmadik lehetőség lehet a Magyarországi és Keletközép-európai vagy Ázsia egyik régiójának kiállításlátogatókra összpontosító kvantitatív és kvalitatív kutatása, tehát igények specifikus felmérése, elvárási horizontok mérése és egybevetése a kínálati palettákkal. Saját módszertan és elméleti keret kidolgozása.
DLA esetében: A mestermunka lehet konkrét, participációra ösztönző digitális eszköz, interaktív, generatív képeket létrehozó installáció, multiszenzoros eszköz(család) kidolgozása, de konkrét, tartalomból kiinduló, múzeumpedagógiai célokat szolgáló interface- csomag kidolgozása is.
Ajánlott társ-témavezető bevonása is.
Művészetek a szociális innováció tükrében
Kutatási irányok: designkultúra tudományok (PhD) és szociális design (DLA), építészet
-
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
A kortárs installált mozgókép formanyelve, intézményrendszere
A videóművészet hazai és nemzetközi kortárs fejleményeinek vizsgálata annak tükrében, hogy az installált mozgókép esetében nem csupán a film, hanem maga a multimediális vetítési környezet is a tervezői-alkotói folyamat szerves részét képezi. A doktorandusz vizsgálhatja azokat a formanyelvi, befogadást érintő változásokat, amelyek az installálás módjából fakadnak, valamint azokat az intézményi folyamatokat, amelyek a mozgókép moziból galériába/múzeumba való kerülése révén következtek be.
A doktori kutatás mind az Építőművészet és Multimédia-művészet DLA, mind a Művészettudomány PhD program keretében végezhető.
Egyéni témát vállal filmtudomány, filmelmélet, filmtörténet és filmipar tárgykörében
-
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
Ipar, művészet, kultúra Magyarországon a hatvanas-hetvenes években
-
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
A design és a művészet alap- és alkalmazott pszichológiai kutatásai.
A megjelölt tág témák egyikének mentén egy adott kérdéskör kiválasztását követően történik az adott téma pontos lehatárolása. A választott terület pszichológiai kérdéseinek feltárása, mintegy a téma megalapozása is lehet kiindulás, ugyanakkor a pszichológia lehetőségei a mérés területén illetve az alkalmazás során is érvényesíthetőek. Pl. a művekkel, terekkel való találkozás élménye, a felhasználói élmény, a jóllét, továbbá a társas, társadalmi hatások és jelenségek design- illetve művészetalapú meghatározottságának vizsgálata.
Egyéni témát vállal elsősorban a nevelés-oktatás, az emlékezet, az észlelés és a múzeumi élmény témaköreiben.
-
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
Rewilding: horizontálisan beszűkölő, vertikálisan terjeszkedő életterek
A globális változások megoldására sok esetben a természet zavartalan működése biztosítja a legjobb megoldást. Ehhez a természetes folyamatoknak megfelelően nagy térre van szüksége, de az ember rendkívüli módon terjeszkedik. Az emberi élettér (horizontális) beszűkítése és kompenzációként vertikális kiterjesztése lehet erre egy megoldás. A mezőgazdasági, közlekedési és rezidenciális terek újratervezése hatalmas kihívás és egyben lehetőség is. A kutatás fókusza a tudományos alapokon kiválasztott területek ilyen szempontú elemzése és a lokális komplex változások összefüggésében az adaptáció reális alternatíváinak vizsgálata.
Elérhetőségük:
Jordán Ferenc - Doktori adatlap
Szalontai Ábel - Doktori adatlap, szalontai@mome.hu
meghirdetett téma
leírás
A design szociális és kulturális háttere
-
A design, mint társadalomalakító tényező
-
Tárgy- és térszimbolika
-
Életmódváltozások és a kultúra összefüggései napjainkban
-
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
A design szociális és kulturális háttere
-
A design, mint társadalomalakító tényező
-
Tárgy- és térszimbolika
-
Életmódváltozások és a kultúra összefüggései napjainkban
-
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
Divatelmélet, öltözködéskultúra és annak kortárs reprezentációi
A témakiírás minden olyan vizsgálatra vonatkozik, mely az ún. fashion studies kutatási program része lehet: a divat helye a kortárs és történeti társadalmi képzeletben, a divat és az ahhoz kapcsolódó iparágak, professzionalizációs folyamatok, divattervezési tradíciók és koncepciók, az öltözék-tárgy és a szabott tárgy elméleti vonatkozásai, a divat mediális reprezentációi, a divat médiumai, a divat és a kulturális iparágak kapcsolata, divat és technológia, divat és közösségi média, divat és mesterséges intelligencia, divat és metaverzum stb.
Egyéni témát vállal, amennyiben részlegesen van divathoz kapcsolódó vonatkozása.
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
Populáris művészetek. A giccs, a trash és határterületei
-
Vallási kultúra és modern mitológiák
-
Sztárkultusz
-
Romológia
-
Egyéni témát vállal elsősorban a folklorisztika, kulturális antropológia és vallástudomány területén belül
-
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
DIMU - Kulturális örökség közvetítése digitális technológiákkal
A kulturális örökségközvetítés különböző területein tűnnek fel digitális technológiák: a kiállításokban, az online felületeken, vagy akár a falakon kívüli fizikai térben. A cél is sokféle lehet, a helybeni játékos, vonzó ismeretátadástól a látogató motiválásán és bevonásán át az távoktatásig. Dea művészettörténeti kutatás vagy a restaurálás folyamatához is használhatóak digitális feltáró és tudásreprezentáló technológiák. A digitális alkalmazások akkor igazán vonzóak, ha fizikai megjelenésükkel is illeszkednek a környezethez, a tartalomhoz – a technológiát akár teljesen el is rejtve. A tervezés és megvalósítás után nagyon fontos (lenne) a követés, elemzés: elérték-e a vágyott célokat a digitális technológia alkalmazásával? E területen még a megfelelő kérdések és metodológiák megtalálása is feladat.
A PhD fókuszálhat egy-egy kérdésre, egy új technológiára-zsánerre, esetleg egy intézmény-kiállítás gyakorlatában megvalósult projektre, annak elemzésére.
A történetmesélés és olvasás új lehetőségei digitális technológiákkal – műfajok a könyvön túl
Az érintőképernyők mindenki kezében ott vannak okostelefon vagy tablet formájában – és egyre korábban kap a gyerek is kezébe ilyen eszközt. A hagyományos könyv átültetésén túl izgalmas lehetőségek nyílnak, mind az interakció szerepét és modalitásait (pl. hanghatások, mozgó képek és tipo) mind a történetmesélés új módozatait (pl. nemlineáris, adaptív, képernyőn használható vagy VR környezetben követhető játékba oltott, a történet, üzenet megértését segítő oktatási vagy élmény elemekkel tűzdelt) mind a fizikai tárgy és digitális –virtuális tartalmak kapcsolatát illetőleg (pl. AR). A tervezési elvek és a hatások, azok kiértékelése terén még szinte fehér a terület. A tudományos igényű vizsgálat éppen az üzleti szférában már burjánzó sokféle produktum esztétikai, szakmai, pedagógiai és kognitív pszichológiai hatásainak feltérképezéséhez is fontos lenne, amellett hogy teljesen új műfajokkal is lehet kísérletezni.
Matematikai struktúrák vizualizálása – komplex STEAM tematikák a design, a művészet és/vagy az oktatás területén.
A matematikai és a vizuális struktúrák jellemzésekor sok azonos fogalmakat használunk, mint például minták, szimmetriák, szabályosság vagy káosz, folytonosság, stb. Ezek a természet alkotta térbeli alakzatokban is előfordulnak, de az emberi tervezés kiindulópontjaként is szolgálnak a textiltervezéstől az ipari formákon át az építészetig. Sokszor egy viszonylag egyszerű elv – egy képlet – generálható az eredmény (generative design), a „képlet” paramétereit változtatva pedig egész forma-családokkal lehet kísérletezni (parametric design).
A PhD irányulhat:
a) a design egy-egy területén (textil-, forma- vagy épület tervezés) való kiaknázás új lehetőségeire,
b) az algoritmikus művészet egy korszakának vagy egy alkotó munkásságának a feldolgozására,
c) a matematika – tervezés – vizualizáció hármasságára építő, általános és középiskolai speciális tananyag részekként is használható projektek kidolgozására.
A kutatás lehet elméleti, de párosulhat saját alkotó – manuális vagy programozói – kísérletekkel is.
Design digitális reprezentációja
A szöveges szellemi termékek archiválása bevett gyakorlat. A nem szöveges szellemi termékek egy növekvő csoportját képezik a digitális környezetben használható (pl. program), vagy digitális eszközökkel definiált (VR világ vagy számítógépes 3d modell) és előállított (3d nyomtatón vagy más számítógéppel vezérelt eszközön készült) produktumok, melyek archiválása és visszakereshetősége egy napjainkban felmerülő igény. Ennek elvi, technológiai-gyakorlati, jogi aspektusainak a körbejárása, javaslattevés protokollra igen értékes és széles alkalmazási kör érdeklődésére számot tartó téma.
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
Designkultúra és szépirodalom
-
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
Művészet / médium - kutatás
-
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
Egyéni témát vállal
Elérhetősége:
meghirdetett téma
leírás
A modern művészet és design intézményrendszere
-
Műfajok és médiumok
-
A MOME és elődintézményeinek története, oktatói
-
Kortárs törekvések a művészetben és a designban
-
Egyéni témát vállal
Elérhetősége: