A Tervezőgrafika MA szak kutatás- és problémafókuszú projektjei bár a grafika eszközeire építenek, sokszor túlmutatnak azokon. Van köztük a posztdigitális korra tervezett könyvtárgy, amely a narratíva újraírását teszi lehetővé az olvasók számára (Gonda Soma), a látási nehézségekkel rendelkező emberek számára tervezett, a monitoron hosszabb szövegek olvasását lehetővé tevő szemkímélő betűtípus (Lados Mónika Anna), és egy közösségi platform, amely a hallgatók betűterveinek biztosít láthatóságot (Szilágyi Anna Katalin). Készültek olyan, autonóm művészetbe hajló installációk is, amelyek például a show-biznisz kreatív háttérmunkásaira (Fejős Hanga Auguszta) vagy a rengeteg feleslegesen generált adatra hívják fel a figyelmet a kortárs dataizmus korában (Petrucz Ágnes). 

A Fotográfia szakon bemutatott diplomamunkák társadalmunk mélyreható, sokszor fájdalmas kríziseit tárják fel, és a fotográfus mint a társadalom lelkiismerete, az elhallgatott történetek mediátora vállal szerepet. A hallgatók foglalkoznak többek között a depresszióval (Koroknai Patrícia), a kivándorlás melankóliájával (Legát Franciska) és az alkoholizmus családokra mért hatásával (Eördögh Lola). Találkozhatunk a gyökereket feltáró alkotásokkal is: egy félig roma származású fiatal nő lencséjén keresztül (Horváth Anita), vagy egy magyar felmenőkkel rendelkező amerikai hallgató detektív munkájában, aki az 1956-ban disszidált nagyapja hallgatás és titkok övezte múltját próbálta felfejteni (Berrien Elsa). 

 Az Építészeti Intézet idei fókusztémája az upcycling, vagyis az értéknövelő építészeti újrahasznosítás volt. Ennek mentén az építészhallgatók terveztek sörfőzdét egy vasút menti, funkcióját elvesztett víztározóba (Dózsa Bercel), vertikális közösségi teret az újpesti Chinoin-gyárba (Majnár Rebeka Anna), vagy éppen depót a Kálvin téri parkolóházba a MOME számára (Pálinkás-Szűcs Tilla). Mindezt abban a szemléletben, hogy miként fedezhetünk fel új lehetőséget az épített infrastruktúrában, amelyben élünk, és hogyan ruházhatjuk fel azt értéktöbblettel és funkcióval. 

A Design Intézet szakjai a hagyományos eszközökkel dolgozó, innovatív bútoroktól az adatfizikációs kerámiaprojekten át a spekulatív kísérletekig sorakoztattak fel diplomamunkákat. A különböző szakterületet öt közös, az installálás során különböző színkóddal jelölt témacsoport fogta össze. A projektek a társadalmi reziliencia, az emberséges technológia, az anyagközpontú ökológia, a közösségi élettér és a reflektív gondoskodás köré szerveződtek. A gazdag tárlaton találkozhatunk az anorexia lelkiállapotát megjelenítő étkészlettel (Vértessy Nóra), ehető és fenntartható kevert szálas textilekkel (Gulya Nóra) és egy élethosszig személyre szabható ággyal (Szokalopulosz Zoé), amely a csecsemőkortól egészen felnőttkorig alakítható. 

A Média, Design és Építészeti Intézet diplomaprojektjei mellett a campusra látogatók az Elméleti Intézet kutatási témáiba is betekintést nyerhetnek egy plakátkiállítás formájában, az Animáció szak pedig június 21-én, pénteken, 17 órától vetíti majd az Auditóriumban a végzősök diplomafilmjeit. Az ingyenesen látogatható kiállítás emellett remek alkalmat kínál a régió egyik legszebb és legmodernebb campusának a felfedezésére, az alkotások ugyanis a különböző épületekben, sőt még a kertben is felbukkannak.