Ilyen világot képzelnek a mai középiskolások 2044-re

Date:
Vajon hogyan változik a világ az űrkutatás hatására húsz év múlva? Hogyan és mire taníthat a világegyetem? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kellett megválaszolni az Ugrás a jövőbe! 2024 kreatív alkotói pályázaton, amelyre idén is innovatív és izgalmas ötleteket hoztak válaszul a részt vevő diákok. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem negyedik évadához érkezett versenyének nyertes projektjei között van a jövő élelmezését segítő Lebegőkert, egy bányászattal foglalkozó űrbázis, egy etikus terraformáló projekt és egy LifeBubble nevű űrhelyiség.

A MOME Ugrás a jövőbe! című kreatív pályázata most is arra biztatta a hazai és határon túli tizenéveseket, hogy osszák meg elképzeléseiket a jövőről. A verseny évről évre megismerteti a pályaválasztás előtt álló jelentkezőkkel a design fogalomkörét, problémafelvetéseit és megoldásmódjait, felelősségét, miközben kapcsolódni tud a közismereti tárgyakhoz, és átélhetővé teszi a meglévő tudást is. 

A negyedik évéhez érkezett alkotópályázat nyertes projektje a RoboHerbs csapat Lebegőkert című munkája, amely egy űrbe kitelepített üvegházszerkezetű létesítmény. A jövőbeli élelmiszerhiányra is megoldást jelentő elképzelés bemutatja, hogyan lehetne génmódosított, extrém körülményeket jól tűrő, hamar termő növényeket termeszteni az űrben, mivel a túlnépesedés és a globális felmelegedés miatt a jövőben a bolygónkon található termőterületek csökkenésével számolhatunk. A RoboHerbs csapat tagjai a Szegedi SZC Vedres István Technikum diákjai, Kuspi Szonja, Márton Luca, Rácz Adrienn, Varga Tamás, felkészítő tanáruk Egervölgyi Lilla volt, MOME-mentoraik pedig Tornyánszki Éva és Schuller Vladimir. 

A lebegőkertek terveik szerint olyan létesítmények lennének az űrben, amelyekben génmódosított növények teremnek, ilyen például a „tavaszi tekercs”, amelynek a gyökerétől a terméséig mindene fogyasztható, részei különböző tápanyagforrásokkal és ízekkel szolgálnak, egyes elemeiből pedig akár elkészíthető egy tavaszi tekercs. A drónok által betakarított növényeket az űrállomáson tartózkodók és a Föld lakói egyaránt megvásárolhatják, a szállítást egy liftszerkezettel lehet megoldani. A vásárlók maguk is tehetnek a növények hatékonyabb termesztéséért: a speciális edzőtermekben a mozgási energiájukat hasznosítva hozzájárulhatnak a lebegőkertek üzemeltetéséhez. 

A második helyen a Gene Bank nevű projekt végzett, amely tervei szerint etikus módon segítené az embereket az új bolygók terraformálásában. Az elképzelés azon alapszik, hogy az emberiség a klímakatasztrófa következményeként más bolygók élhetőségének a vizsgálatába kezdett, ahhoz azonban, hogy a lakhatóság jeleit mutató bolygókat elkezdhesse benépesíteni a társadalom, a Gene Bank szolgáltatásai szükségesek. Ezek a növényi és állati génmegőrzés és a terraformálás, utóbbit speciális robotmunkások végeznék. A raktározó rendszer és a terraformáló csomagszolgáltatás mellett a cég kiemelt figyelmet fordítana az etikus terraformálás népszerűsítésére is. A Gene Bank terveit a Voyager csapat jegyzi, tagjai, Gesztes Bernadett és Kocsis Franciska a Kőbányai Szent László Gimnázium tanulói, felkészítő tanáruk Pók Tímea, MOME-mentoraik Doktor Melinda és Egressy András voltak.  

A harmadik díjat az Űrkalandorok csapata nyerte, tagjai: Ambrus Hanna Liza, Bán Bianka, Doncsecz Darinka, Szeli Anna és Szita Jázmin Nikoletta a győri SZC Sport és Kreatív Technikum diákjai. Projektjük a vörös bolygóra tervezett Marsula bázis, melynek lakói elsősorban nemesfémércek és egyéb nyersanyagok bányászatával foglalkoznak, hogy pótolják a Földön már fogyóban lévő készleteket. Elképzelésük szerint a Marsulán a vezető ágazat a bányászat, de fontosak a bányászok jóllétét szolgáló egyéb munkakörök és tevékenységek is, például a szakorvosi ellátás vagy a legnépszerűbb rekreációs sportlehetőségek. A lakók kompakt, panorámás lakásokban kapnak szállást, a kantinban pedig ízletes ételeket fogyaszthatnak, amelyek alapanyagait a Földről szállítják a vörös bolygóra. A Marsula nem csupán egy munkahely, hanem egy összetartó közösség is. A csapat felkészítő tanára Mihály Flóra, MOME-mentorai pedig Kocsis Anna és Pataki Zsolt voltak. 

A 2024-es versenyen a különdíjat a LifeBubble, egy olyan buborék helyiség kapta, amely biztosítja az ember számára az űrállomáson a szükséges életteret, amíg a Föld regenerálódik. A koncepció hátterében az áll, hogy 2044-ben az emberiség úgy dönt, elhagyja a Földet, hogy az visszanyerje korábbi, élhető állapotát. Átmeneti otthonát egy olyan űrállomás biztosítja, amelyben a Bubble™-technológiával ellátott helyiségekből alakítanak ki lakásokat és közösségi tereket. Az űrállomáson minden megtalálható, amit a Földön is ismertünk – piknikezni a ParkBubble, sajtburgerezni a McBubble tereibe térhetünk be. Az emberek LifeBubble lakásokban élnek: a multifunkciós, besötétíthető buborékoknak a falát 360 fokos érintőképernyők alkotják, amelyek akár egy érintéssel képesek arra, hogy a buborékot egy ismerősünk lakóegységéhez utaztassák, hogy a két „lakás” akár összekapcsolódhasson. A fantasztikus elképzelést a Tököm Paszuly csapat alkotta meg, amelynek tagjai, Bükki Emma és Martinkovics Márk a Dunaföldvári Magyar László Gimnáziumból pályáztak, felkészítő tanáruk László Sándor Gáborné, MOME-mentoraik pedig Csernák Janka és Balázs Dávid voltak. 

A díjazottak nemcsak MOME TechPark-workshopon való részvételt, Jegy.hu-ajándékutalványt és Light Art Museum-belépőjegyeket, de életre szóló élményeket és a pályaorientációt segítő tudást vihettek haza az eredményhirdetésről. A pályázat népszerűségét jelzi, hogy idén is több tucat csapat regisztrált, a nyeremények mellett pedig a legnagyobb vonzerőt továbbra is a csapatmunka és a tantermen kívüli tanulás lehetősége jelentette. 

 

Az Ugrás a jövőbe! 2024 fináléja itt megtekinthető:

More news

Látványos videó készült az XX Trianguli (XX Tri) nevű vörös óriáscsillag felszínén megjelenő csillagfoltok időbeli változásáról, amelyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) adattudósai, Radványi Ádám és Varga Viktor készítettek. A Leibniz-Institut für Astrophysik Potsdam (AIP) és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói 16 éves méréssorozat alapján rekonstruálták a vörös óriáscsillag felszínén megjelenő, az átlagosnál hűvösebb területek, úgynevezett csillagfoltok időbeli változását, melyet a két szakember adatvizualizációs animációval tett közérthetővé.

Milyen terápiás hatása lehet egy szép virtuális természeti sétának vagy a kertészkedésnek az immerzív térben? Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ a MOME FutureCare Labban a Bakk Ágnes Karolina PhD vezetésével zajló Zenctuary VR+ projekt, amely kiemelkedő, közel 1 millió eurós támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal HU-rizont pályázatán. Az egészségügyi intézmények számára fejlesztett virtuális természeti környezet, amely a tervek szerint rehabilitációs és diagnosztikai célokat is szolgál, javítani tudja majd a betegek ellátását, az idősek életminőségét, elősegíti a regenerálódást, és csökkenti az egészségügyi dolgozók terhelését.

„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a MOME Doktori Iskola vezetőjeként folytathatom a munkámat egy olyan intézményben, amely mindig is az innováció, a kreativitás és a minőség szinonimája volt” – ezekkel a szavakkal fogadta el Szalontai Ábel egyetemi tanár kinevezését a Doktori Iskola élére, mely mostantól 2025. december 31-ig szól.
Member of the European
Network of
Innovative
Higher Education Institutions
9 Zugligeti St,
Budapest, 1121