A különleges vizuális struktúrák és narratív megoldások, az új formátumok kulcsfontosságúak a tudománykommunikációban, hiszen ezeknek köszönhetően kerülhetnek közelebb az emberek a kutatások világához. A MOME az elmúlt időszakban a hazai tudománykommunikációs színtér aktív, elhivatott szereplőjévé vált, és azon dolgozik, hogy a designkutatási eredményeit, a komplex tudományos kérdéseket, folyamatokat a szakma mellett innovatív formátumokban, bárki számára elérhető csatornákon a társadalom széles rétegei számára is érthetővé tegye.  

A művészeti és designkutatás – amely mára nemzetközileg elismert akadémiai terület –, saját módszertanokkal és eszközökkel dolgozik, és olyan tudást képes feltárni, amely a hagyományos tudományos módszerekkel nehezebben elérhető, ötvözi az alkotás, a kísérletezés és az elemzés eszközeit. A terület természeténél fogva interdiszciplináris közegben bontakozik ki a legjobban, a meglévő jelenségek vizsgálata mellett kreatív módszerekkel arra is keresi a választ, hogy mi lehetne. Ahogy a Nobel-díjas közgazdász és kognitív pszichológus Herbert Simonnak a Kutatók Éjszakáján kiállítási tablóra is emelt gondolata szól: „A design a világ alakítása: a dolgokat nem olyannak írja le, amilyenek, hanem olyanná formálja, amilyennek lenniük kellene.” 

A MOME releváns kutatási tevékenységét izgalmas tartalmakból ismerhetjük meg, jó példa erre a design szakkifejezéseket magyarázó animációsorozat és az az új videósorozat is, amely különböző kutatási területeket és felvetéseket közérthető formában bemutatva ad betekintést az egyetem sokrétű tevékenységébe. 

Milyen történetet mesélnek az adatok, milyen szerepet játszhat akár csillagászati felfedezésekben is az adattudomány és az adatvizualizáció? Mivel teheti jobbá a világot a micélium nevű gomba? Hogyan támogathatják az immerzív virtuális környezetek a mentális egészséget és az időskori jóllétet? Hogyan készül gyapjúból térakusztikát is javító műalkotás? Miként segíti egy részvételi tervezésen és kölcsönös tanuláson alapuló program a vidéki településeken élő, hátrányos helyzetű lányok fejlődését?  

Az egyes részekből a konkrét válaszokon túl az is kiderül, hogyan tágul a design értelmezése, és milyen szerepe lehet az olyan globális kihívások kezelésében, mint a fenntarthatóság vagy az urbanizáció. Megtudhatjuk, hogyan generál az alkotói szemlélet újszerű megoldásokat, és vállal aktív szerepet a társadalmi, kulturális és technológiai változások előmozdításában. A személyes történeteken, interjúkon keresztül pedig nem csupán az válik egyértelművé, hogy a design hidat épít a tudomány és a felhasználó, a mindennapi ember között, de a tudományos kutatások módszertanát, egy-egy tudományterület szakkifejezéseit és jól megcáfolható mítoszait is megismerhetik az érdeklődők. 

A Moholy-Nagy László fény-tér modulátora után a ModulAItor nevet kapó podcastsorozatban az egyetem oktatói, kutatói, dr. Iványi-Bitter Brigitta PhD moderálásában arra keresik a választ, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a kreatívipart, az egyetemi oktatást és a kulturális örökség értelmezését. Az epizódok a kézművességtől és a divattól az adatvizualizáción és az interaction designon át a jogi és etikai kérdésekig tárgyalják az új technológia által felvetett lehetőségeket és változásokat.  

Fontos, hogy a kutatási eredmények és területek élményszerűen is hozzáférhetővé váljanak   a különböző érdeklődésű közösségek, korosztályok számára: ennek szellemében a MOME 2025 szeptemberében  csatlakozott a Kutatók Éjszakájához. Az eseményen minden generáció képviseltette magát, izgatott látogatók járták be a campust és a Gond-űző kiállítóterét, családok és iskolás csoportok kalandoztak a műhelyekben és az egyetem kertjében, és sokan kóstoltak bele – szó szerint – a jövőbe, hiszen az egyik állomáson fűszerek, növények, ízek váltak adattá és annak eszközévé, hogy felfedezzük a  a jövőben a Balatont érintő környezeti változásokat. . 

A MOME tudománykommunikációs tevékenységének a hitelességét és módszertani megalapozottságát mutatja, hogy az egyetem nem csak a közönséget, de saját munkatársait is megszólítja, fejleszti a témában. Adattudományi csapata éppen azt térképezi fel , miként kommunikálnak oktatói és kutatói tudományos eredményeikről, milyen eszközöket és csatornákat használnak személyes szakmai márkájuk építésére,  milyen motivációk, kihívások és igények jelennek meg a tudományos eredmények átadásában. Ez a többlépcsős belső kutatás nem csupán azt biztosítja, hogy az egyetem tudománykommunikációs stratégiája adatvezérelt és valós igényekre épülő legyen, hanem azt is, hogy az intézmény regionális jelentőségű designegyetemként hidat építsen a kutatók és a társadalom között, elősegítse a megértést, a tudományterületekkel kapcsolatos társadalmi bizalom épülését, a párbeszédet, valamint a kíváncsiság fenntartását itthon és az országhatárokon túl is. Ezt szolgálta az a belső tréning is, amely eközben a MOME oktatóit és kutatóit vezette be a tudományos jelenlét tudatos építésébe az online térben. A háromalkalmas workshop gyakorlati példákon keresztül segített eligazodni a profilépítés, a tartalomgyártás és a szakmai láthatóság növelésének a lehetőségeiben. A tartalomgyártási stratégiákkal a cél az erősebb régiós jelenlét, nagyobb hatás – itthon és külföldön egyaránt. 

A MOME munkája ezzel megerősíti a design központi szerepét a 21. századi tudományos ökoszisztémában, bizonyítva, hogy a tervezői szemlélet, a képzelet és a kritikus gondolkodás hármasa a legösszetettebb problémák megértéséhez és megoldásához vezető út. 

További információk: 
https://mome.hu 
https://mome.hu/hu/tudomanykommunikacio  

Az „Új utak, innovatív megoldások a tudomány- és innovációkommunikációban”, MEC_N 149689. számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_N_24. kódszámú pályázati program finanszírozásában valósult meg.