2022.04.25.

A szakmai kérdések előtt egy fontos kitérő. A MOME mint felsőoktatási intézmény az elsők között, s talán a leghatározottabban lépett az Ukrajnából menekülők megsegítésében. Hogyan áll most az egyetem szerepvállalása? 

Kezdettől két idősíkon gondolkodtunk. A legsürgetőbb az azonnali humanitárius segítségnyújtás volt, ennek jegyében nyitottuk meg a campust és kollégiumi férőhelyeinket is a menekültek előtt. Kiváló együttműködést alakítottunk ki a különböző segélyszervezetekkel, a mai napig otthont adunk a közvetítésükkel érkező rászorulóknak. Legalább ennyire fontos azonban, hogy rendszereket építsünk, hiszen a háború és annak következményei még évekig meghatározzák a közép-európai valóságot. Ezért megteremtettük a módját, hogy képzéseinkbe nem csak időszakosan, hanem véglegesen is bekapcsolódhassanak azok a diákok, akik Ukrajna hozzánk hasonló intézményeiben hagyták félbe a tanulmányaikat.

Mindez becsületbeli ügy. Köszönöm a MOME polgárainak, hogy partnerek voltak a gyors és kézzelfogható szerepvállalásban. A bajbajutottak visszajelzései, a tőlük kapott hálás üzenetek és az egész közösségünket megmozgató, saját maguk által szervezett események a campuson örökre meghatározó élmények maradnak a számunkra.

Nyáron lesz kétéves a MOME modellváltása. Hogyan értékeli az eddigi időszakot? 

Sokaktól kapok olyan visszajelzést, hogy a MOME megújulása a hazai felsőoktatás sikersztorija. Őszintén, álszerénység nélkül azt szoktam válaszolni, hogy térjünk vissza erre néhány esztendő múlva. Amit teszünk, annak ki kell állnia az idő próbáját. Ezzel együtt az eddigi eredmények biztatóak, lehet és érdemes büszkének lennünk. Annál is inkább, hiszen sok ember közös erőfeszítéséről beszélünk, akiknek jár a visszajelzés.

Kevesebb mint két év alatt közel négyszeresére emeltük a MOME költségvetését, és megvalósítottuk a hazai felsőoktatás történetének legnagyobb arányú béremelését. Létrehoztuk a Stefan Lengyel professzor nevét viselő Kiválósági Ösztöndíjat, és megdupláztuk az összes, hallgatóink számára elérhető tanulmányi és szociális támogatás összegét. Itthon elsőként, teljes egészében a hallgatóink kezébe adtuk az egyetem falai között születő alkotásaik, szellemi termékeik tulajdonjogát. Meghirdettük az egyetem első angol nyelvű mesterképzéseit, ezzel a magyar tehetségek mellett Közép-Európa legjobbjait is Budapestre hívjuk a Baltikumtól a Nyugat-Balkánig. Új alapokra helyeztük a MOME kutatás-fejlesztési tevékenységét, aminek fókuszában az egyetemen születő ötletek inkubációja, valamint a gazdasági szereplőkkel való együttműködés állnak. Elindítottuk egy kifejezetten a kreatív iparágak sajátosságaira szabott, nemzetközi összevetésben is egyedülálló vállalkozói képzés felépítését, ami 2023-tól minden alapszakos hallgatónk tantervének része lesz. Újonnan létrehozott Pályázati Igazgatóságunk sorra nyeri az európai forrásokat. Előkészítettük az egyetem digitalizációját, a papírmentes adminisztráció bevezetését és arról is döntöttünk, hogy 2030-ra a MOME lesz Magyarország első karbonsemleges egyeteme. Nem mindennel tudunk az általam ideálisnak vélt sebességgel haladni, de szép lassan minden sínre kerül.

Az egyetemi Szenátus áprilisi ülésén számos újdonságot jelentett be, amik alapjaiban érintik a MOME jövőjét. Pontosan milyen döntésekről van szó?

Valóban, a MOME léptékváltásának újabb mérföldköveiről van szó. Hadd kezdjem egy igazán jövőbe mutató hírrel, 2022 szeptemberével feláll alapítványunk Nemzetközi Tanácsadó Testülete. Kétszer is szeretném aláhúzni, hogy ezek az emberek nem csak a nevüket és arcukat adják a MOME fejlesztéséhez, hanem tevékeny részesei lesznek a munkának. Az lesz a feladatuk, hogy élő kapcsolatot alakítsanak ki egyetemünk szakmai műhelyeivel és hallgatóival, és tapasztalatukra építve rendszeresen visszajelzést és tanácsokat adjanak a számunkra. 

Kik lesznek az új testület tagjai, és mit kell tudni róluk?

A munka vezetésére Szántó Andrást kértük fel, aki szakmai főtanácsadóként több mint egy éve segíti az egyetem megújításáért végzett munkámat. András évtizedek óta az Egyesült Államokban élő stratéga, olyan intézmények és márkák újragondolása fűződik a nevéhez, mint az Art Basel és a Metropolitan Museum of Art, a Stanford Egyetem vagy a Rolls-Royce. 

Csatlakozik hozzánk Ulrich Weinberg professzor, a világhírű Hasso-Plattner-Institut igazgatója, Zuzanna Skalska, a varsói School of Form társalapítója, egy igazán sokoldalú kreatívipari vállalkozó és Aric Chen, a sanghaji Tongji Egyetem design és innovációs karának professzora, a rotterdami Het Nieuwe Instituut művészeti igazgatója is. Mindhármuk elköteleződése óriási megtiszteltetés és egyben komoly lehetőség az egyetem számára. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a MOME alumni közössége is képviseltesse magát a testületben. Szívből örülök, hogy Gálik Györgyi elfogadta a felkérésünket, aki a MOME egykori hallgatójaként a Royal Collage of Art-on szerezte doktori fokozatát, vezette a brit Design Council városfejlesztési programját, és jelenleg a világ talán legnagyobb hatású közgazdásza, Mariana Mazzucato mellett építi a londoni Institute for Innovation and Public Purpose startégiai partnerségeit. Nem akármilyen névsor ez.

Az akadémiai munkát közvetlenül érintő területeken is fontos döntések születtek az elmúlt napokban…

Ami hosszú távon a legfontosabb, hogy alapítványi kezdeményezésre elindul a MOME új képzési modelljének megalkotása. Elébe kell mennünk a világnak, hogy ne csak értelmezni, de formálni is tudjuk azokat a trendeket, amik a fiatal nemzedékek változó igényei mögött húzódnak, s évről évre visszaköszönnek a felvételi számokban. A cél a tudásátadás egy sajátos, csak a MOMÉ-ra jellemző keretrendszerének megalkotása, ami a 2020-as évek második felétől képes nemzetközi szinten is megkülönböztethetővé tenni az egyetemünket. A “mi a dolga egy egyetemnek a 21. században?” alapkérdésre ugyanúgy válaszolnia kell a koncepciónak, mint arra, hogyan hasznosítjuk a gyakorlatban Moholy-Nagy László szellemi örökségét, s hogy hogyan szervezzük újra alap- és mesterképzéseinket. A végtermékben egyszerre lesz helye lesz a MOME 142 éve során kialakult hagyományoknak, és a legutóbbi időszakban indított reformoknak, például a vállalkozói készségek beemelésének az alapvető képzési tartalmak közé. Mindezeket koherens, “gömbszerű” formába kell rendezni. A folyamat három évig tart majd és kiterjedt párbeszéden, az egyetem polgárai és külső szakértők közös munkáján alapul, amit Barcza Dániel stratégiai rektorhelyettes koordinál. Ebbe már Nemzetközi Tanácsadó Testületünk tagjai is bekapcsolódnak. 

A szívemhez igazán közel álló újítás, hogy 2023-tól elérhetővé tesszük a kutatói év lehetőségét a MOME tanárai számára. A komoly egyetemeken világszerte gyakorlat, hogy néhány évente lehetőséget biztosítanak az oktatók számára a szellemi feltöltődésre, tudásuk bővítésére, ismereteik frissítésére –távol a katedrától, de az akadémiai státusz és fizetés biztosításával. A dolognak kettős jelentősége van, egyrészt ezzel is erősíteni tudjuk a MOME reputációját akadémiai foglalkoztatóként, itthon és nemzetközi szinten is versenyképesebb ajánlatot téve azoknak az oktatóknak, akiket szívesen látnánk a fakultásban. Másrészt –s természetesen ez a legfontosabb–a kutatói év bevezetése a hallgatók elemi érdeke is, hiszen így még felkészültebb tanárokkal találkozhatnak a mindennapokban.

Arról is döntöttünk, hogy már most felkérjük a Szenátust a következő rektori pályázat előkészítésére. Ez biztosan sokakat meglep, hiszen Fülöp József mandátuma csak 2024-ben jár le, s Magyarországon eddig az volt a szokás, hogy alig néhány hónappal a ciklus vége előtt írták ki a rektori pályázatokat. A MOMÉ-n most ebben is új gyakorlatot vezetünk be. Egyrészt nemzetközi pályázat lesz, hogy minél szélesebb és minél magasabb minőségű jelentkezői körből választhassunk. Ez természetesen semmiféle hátrányt nem jelent a magyar jelentkezők számára. Valódi versenyhelyzetet annál inkább, ami meggyőződésem szerint az egyetem javát szolgálja. Másrészt legalább egy évet hagyunk a pályázati szakaszra, hogy biztosítsuk az időt az elmélyült párbeszédre a legígéretesebb jelöltekkel, ezáltal növelve a jó döntés esélyét. Utóbbi kritikus fontosságú, ugyanis a MOME modellváltásának sikere jelentős részben a következő rektori ciklusban dől el. Magának a pályázatnak, s különösen az eredményének ki kell fejeznie azt az ambíciót, amit 2020-ban célul tűztünk ki: hogy a kreatív iparágak területén mi legyünk a közép-európai régió legmeghatározóbb egyeteme. 

A hírek szerint egyetemünk zugligeti campusa is mozgalmas időszak elé néz.

Fizikai környezetünk fejlesztését is a hiátusok rendezésével kezdjük. Alapítványunk ezekben a hetekben eredményes pályázatot zár a közösségi terekből eddig hiányzó bútorok és növények pótlására, a campus élhetőbbé, barátságosabbá tételére. Továbblépve, még idén megnyílhat a legújabb hi-tech eszközökkel való kísérletezést lehetővé tevő Prototype Lab, amit Holló Dávid és műhelye, a MOME Innovációs Központ történetének első mérnökcsapata kezdeményezett. Hasznos és hatékony eszköze lesz ez a különböző tudományterületek, illetve általánosságban a kreativitás és a technológia közötti határok lebontásának. Emellett ne felejtsük el, hogy idén ünnepeljük a MOME és a Mercedes-Benz együttműködésének huszadik évfordulóját. A közös sikerek előtt –számos más aktivitás mellett, amelyek részleteit most még nem árulhatom el–azzal is tisztelgünk, hogy nagyobb és látványosabb térbe költözhet a járműtervező hallgatóinknak otthont adó Mobility Lab, a MOME egyik leginspirálóbb “céhe”.

Végül de nem utolsó sorban megkezdődött egy új ötlet, a MOME Studios megvalósíthatóságának vizsgálata. Mivel egyetemünk dolgozói és hallgatói nem vagy csak elenyésző arányban vesznek igénybe autót a campus megközelítésére, a ma még jelentős teret foglaló egyetemi parkolóra semmi szükségünk nincs. Itt jöhetne létre az újrahasznosított konténerekből megálmodott MOME Studios, ahol az egyetem hallgatói és kutatói rendezhetnék be saját stúdióikat, műhelyeiket. A projekt kapcsán a MOME polgárainak véleményére is kíváncsiak vagyunk, ezért a következő hónapokban ebben a kérdésben is megszólítjuk majd a közösséget.