Stefan Lengyelt, az európai designszakma egyik legnagyobb hatású alakját ünnepli a MOME

Dátum: 2025.02.15
Ő az, akinek a kézre álló porszívót, a modern benzinkutat, a kettes villamost és még sok ikonikus tárgyat köszönhetünk... Stefan Lengyel a magyar és a német designszakma egyik legnagyobb hatású alakja, akinek életműve előtt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egy új, sokrétű munkásságát bemutató könyvvel tiszteleg. A Stefan Lengyel designer című kötet lebilincselő történetekkel és lenyűgöző képanyaggal meséli el Lengyel István, azaz Stefan Lengyel ipari formatervező történetét.

Stefan Lengyel nemzetközi szinten elismert alkotó, akinek tanítványai ma már világcégek vezető szakemberei, ötletei pedig nélkülözhetetlen részeivé váltak a mindennapi tárgyainknak. Nevéhez fűződik többek közt a Bengáli és az ikonikus Ganz csuklós villamos, a Calypso magnetofon formaterve, a modern benzinkútoszlop működési elve, a Miele újításai, munkáit pedig harminc alkalommal honorálták szakmai díjakkal. 

„Stefan Lengyel tervezőként és tanárként is maga a megtestesült designkultúra, életműve tehát méltán érdemel elismerést a részünkről!” – írta róla korábban Szentpéteri Márton egyetemi tanár, eszmetörténész, a könyv egyik szerzője. 

Oeuvre-jéhez kapcsolódik oktatási tevékenysége, amelyen keresztül megújította a MOME tervezőképzését, életre hívta az egyetem és a Mercedes-Benz közötti együttműködést, melynek keretében a magyar hallgatók csaknem húsz éve járulnak hozzá elképzeléseikkel a jövő autóterveihez. Pályája mintaadó a felnövekvő tervezőgeneráció számára is, története a designtörténet releváns része, amelyet innentől mindenki megismerhet. 

A most megjelenő könyv Lengyel életét az „Életút” című fejezetben izgalmas történet formájában meséli el, egészen a kezdetektől, amikor a polgári származása miatt a továbbtanulásban akadályozott, nyolcadikos István maga kilincselt párfunkcionáriusoknál azért, hogy felvegyék a technikumba. 

Megtudhatjuk, végül hogyan került az erzsébeti srác az akkor újdonságnak számító ipari formatervezés szakra az Iparművészetire, miként alakult akadémiai karrierje, hogyan jutott a járműtervezés közelébe, a Ganz gyárba, és dolgozott együtt a már akkor legendás Kaesz Gyulával és Bozzay Dezsővel, Dózsa Farkas Andrással... majd ezt követően miért utazott a vasfüggönyön túlra, Essenbe, ahol tanítani kezdett, és ami végül az ő hatására a német designképzés jegyzett központja lett... A könyv elmeséli, hogy milyen szerepet játszott mindebben a bátorsága és a kockázatvállalási hajlandósága... Mindeközben bepillanthatunk a magánéletébe is, amelyet az esseni évek egyre távolabb kormányoztak Magyarországról... mígnem 2009-ben visszatért, hogy egykori alma materében tanítson, és felépítse a jövő tervezőgenerációk alaptáborát. 

A „Designsztorik” fejezetből megismerhetjük az egyes konkrét tervezések történetét is. Nemcsak olyan ikonikus darabok születéséről olvashatunk, mint a Bengáli vagy a Ganz „ipari csuklós” villamos, az M8 Calypso magnetofon vagy a lépcsőjáró babakocsi, de az olyan tárgyak hátteréről is, mint a 0,33 literes szabvány német sörösüveg, a Monpti írógép, az Interton játék vagy a Liesegang írásvetító, diavetítő, valamint az Aralnak tervezett automata hidrogéntöltő állomás és korszerű benzinkútoszlop. Mindemellett válogatott munkákat is bemutat a kötet, így további kiállítás- és tárgyterveket, mindennapi használati tárgyakat, többek között a Certino széket és az Edelhoff kukát is tanulmányozhatjuk. 

A könyv szerzői, Füzesi Dorottya, Húnfalvi András, Kálmán Zsuzsa és Szentpéteri Márton hónapokon át dolgoztak az anyagok összegyűjtésén, Lengyellel és kollégáival személyes interjúkat készítettek, helyszíni és archívumi kutatásokat végeztek, hogy a designtörténet számára dokumentálják a tárgyak és alkotójuk történetét. A könyv képi világát korabeli felvételek, Lakos Máté fotói és Patkós Luca könyvterve alakította. Lengyel pályája számos tanulsággal szolgál, tárgyain kívül életszemléletét, tenni akarását és bátorságát is örökül vehetjük tőle. 

A kétnyelvű (angol és magyar) könyv hamarosan kereskedelmi forgalomban is kapható lesz.


 

További hírek

Túlélőfelszerelés, vízmentes ruhatisztítás, lebegő városok és egy 3D nyomtatott bogárgép is szerepel annak a tíz csapatnak a munkája között, amelyek a 2025-ös Ugrás a jövőbe! pályázat döntőjébe jutottak. Ők máris elkezdhetik mentoraikkal a projektjeik továbbfejlesztését, erre bő három hetük van a fináléig, amely június 25-én lesz a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem számos hallgatója, munkatársa érkezett fontos szakmai mérföldkőhöz: őket és a jelenlévőket a 2025-ös Tavaszi címátadó ünnepségen Kovács Csaba megbízott rektor és Szalontai Ábel, a Doktori Iskola vezetője köszöntötte. Az elmúlt félév során doktori fokozatot szerzett Dobos Bence László, Fátyol Viola, Fiáth Henrietta, Glaser Katalin, Hartmann Gergely, Kőszeghy Flóra, Novák Piroska, Pais Panni és Póczos Valéria. Címzetes mesteroktatói címet vehet át Nagy Erzsébet, egyetemünk textil szakának elkötelezett és elismert szakoktatója.

Akár a közösségi jövőépítés vizuális metaforája is lehetne a MOME 2025-ös diplomaarculata. Hagyomány, hogy a MOME-diploma vizuális identitását, kezdve a grafikai arculattól az alapszakos és mesterszakos hallgatók portréfotózásáig, hallgatók készítik, a koncepciót pályázati úton válaszja ki az egyetem munkatársaiból álló szakmai zsűri. Az évről évre megújuló arculat fontos korlenyomat.