Belépőkártyák a tudatalattiba – Kupics Zsófia álomfejtő társasjátéka
Date:
Bármilyen furcsán is hangzik: kártyák között élünk. Pontgyűjtő a kávézóban, focis kártya a hipermarket kasszájánál, névjegy az irodában. Kártyával igazoljuk magunkat, kártyával kapunk kedvezményt, kártyák felmutatásával nyerünk bebocsátást helyekre, ahova másképp nem jutnánk be.
Tulajdonképpen az életbenmaradásunk záloga is egy plasztikkártya, ha pedig nagyon unjuk ezt az egészet, kikapcsolódásképp kártyákkal játszunk. Hol az asztalt körbeülve másokkal, hol egyedül a számítógépen. És ha már kütyük: valami furcsa oknál fogva még a digitális térben sem tudunk elszakadni tőlük. Kártyákat szvájpolunk, kártyákat szkrollozunk. Szimbolikus értelemben tehát egyszerre hétköznapi és szakrális tárgy a kártya: kidobjuk, elhagyjuk, beváltjuk, mindig magunknál tartjuk, féltett kincsként őrizzük, éveken keresztül gyűjtögetjük. Kupics Zsófia (Tervezőgrafika MA) Ábránd c. kártyajátéka többek között ezért is érdekes: kártya a szó legmélyebb értelmében. Egyszerre hétköznapi és misztikus.
More news
Hogyan alakíthatja a design a jövőt? Mi a design szerepe a társadalomban, mi a tervező feladata korunkban? Milyen területeken juthat döntő szerephez a tervezők szakértelme az elkövetkező években?
A MOME Campusán mutatták be legkülönlegesebb alkotásaikat
A MOME Animáció szak szervezésében médiaművészek és táncművészek reflektáltak arra, hogyan formálja át a technológia a magánéletünket, társadalmi és fizikai létünket.