DLA Építőművészet témakiírás
A természeti és épített terek szerepe a tanulási környezeti nevelésben
A tanulási környezeti nevelés (Learning Environment Education – LEE) a pedagógia, pszichológia, környezetpszichológia és építészet közös halmazának új fogalma. Az európai alapú oktatáskultúrában a holisztikus nevelés támogatása sokszorozott téri rétegzettséget vár el, a felzárkózó országokban pedig kiemelkedő építészeti alkotásként megjelenik az elsősorban tanulási céllal létrehozott épített és táji környezet. A kutatás célja a tanulási környezeti nevelés fogalmának építészeti szempontrendszer mentén való pontosítása és továbbfejlesztése, tanulási terek és folyamatok összefüggéseinek kutatása és tervezése.
Mestermunka: Tervezett és megvalósult tanulási tér, tanulást segítő bútor vagy téri pedagógiai program, bármely korosztály számára.
Egyéni témával lehet jelentkezni előzetes konzultációt követően.
1. Tanulási terek és folyamatok 2. Természeti és épített környezeti érzékelés, alkotás és nevelés 3. Közösségi tervezés témaköreiben, építőművészet, iparművészet, pedagógia, oktatáselmélet vagy környezetpszichológia fókuszú kutatási témával
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Atmoszféra a kortárs építészetben
A kutatási téma célja az építészeti atmoszféra és az épített tér tapasztalásának vizsgálata a kortárs építészet kontextusában. Ahelyett, hogy csupán a tér tervezésére fókuszálnánk, e kutatás hangsúlyt fektet a tér használatára és az ott zajló tevékenységekre. Mennyire tud egy tér tervezettségében utalni a benne folyó cselekményekre, és azt hogyan befolyásolja a tér érzékelése, atmoszférája?
A kutatás továbbá kiemeli a multiszenzoriális térérzékelés szerepét, amely lehetőséget ad arra, hogy az épített környezetet ne csupán látvány, hanem egyéb érzékelés szempontjából is vizsgáljuk. Ezen belül kiemelten foglalkozik az akusztikával, mint a térérzékelés kulcsfontosságú dimenziójával.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Környezeti kommunikáció
A kutatási téma ismertetése röviden: A 20. és 21. század építészetének recepciója feszültségektől terhes: az építészek által szeretett és nagyara ítélt épületek és akár életművek is az építészet szempontjából laikus társadalom számára gyakran elutasításra kerülnek, esetenként erőteljes ellenállást váltanak ki. Mindeközben környezetpszichológiai kutatásokra alapozva meggyőzően állíthatjuk, hogy az épített környezet pozitív megítélése összefügg a jól-léttel, a pozitív énképpel, identitással, kötődéssel és akár az egészséggel és biztonságérzettel is. A megjelölt témák az építészek és nem-építészek közötti helyzetre több szempontból tekintenek rá és céljuk közös: közelíteni az alkotókat és a használókat annak érdekében, hogy egy szerethetőbb, fenntarthatóbb, a közösséget és az egyén igényeit is jobban támogató környezet jöjjön létre.
A környezeti kommunikáció téma az épített/ tervezett jelenség árnyalt megértését, az alkotói szándékok felfejtését és a környezetben zajló kommunikációs folyamatok megismerését célozza, környezetpszichológiai szakirodalomra támaszkodva az ember-környezet tranzakciót értelmezi.
Épített környezetkultúra az iskolában
Az épített környezetkultúra az iskolában az oktatási és nevelési környezetek hatásmechanizmusait értelmezi, azzal foglalkozik, amit Ivan Furlan pedagogizált környezetnek nevezett el. Az ide kapcsolható kutatások az iskolaépítészet hagyományait és innovációit járják körbe, a jelenkornak megfelelő lehetőségeket keresik akár meglévő iskolaépületekben téralakítással, akár az ideális oktatási vízió megalkotáséban.
Épített környezeti nevelés
Az épített környezeti nevelés fontos elméleti és gyakorlati tudások alapján kívánja érzékenyíteni a gyerekeket és fiatal felnőtteket nemcsak az építészet irányába, hanem nagyobb általánosságban az egyéni és közösségi aktivitás és felelősségvállalás megtapasztalásán keresztül a demokratikus viselkedésmódok irányába – az ehhez a témához kapcsolódó kutatások a pedagógia, a környezetpszichológia, a vizuális kommunikáció és az építészet tudásainak szintetizálásából nyeri erejét.
Alternatív kritikai gesztusok az épített környezeti reflexióban
Az Alternatív kritikai gesztusok az épített környezeti reflexióban a szerkesztői, kurátori, és különböző alkotói – fotó, film, installáció – tevékenységeken keresztül támogatja a környezetkultúra fejlődését. A témakör egyben nyitott a természeti és épített környezet közötti kapcsolat tematizálására is.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
A kiírt témák PhD kutatások építész vagy más alkotó témavezetővel partnerségben DLA irányba is hangolhatók. Nyitott vagyok egyéni témák befogadására a környezeti kommunikáció, környezetpszichológia és építészet területén.