Újra jön az Inspiráló Designelmélet, azaz IDE-est!
A tavaszi IDE sorozat második eseményén a városi lét látható és rejtett struktúráit vizsgálják a MOME elméleti képzéseinek hallgatói.
Előadásaikban közös gondolkodásra invitálnak: hogyan értjük, használjuk és alakítjuk a várost – egyénenként és közösségként. Milyen mértékben felelősek a köztér alakításáért a politikai döntéshozók, az alkotók, illetve a társadalom magja, az ember? A városi lét megélése folyamatosan változik, nézetek ütköznek, narratívák eltérnek, de a diskurzust mindenképpen érdemes folytatni. Az este során a városi tér hozzáférhetőségét korlátozó privatizációs gyakorlatok ismertetésétől jutunk el az évente csak néhányszor felbukkanó lomtalanítás létjogosultságának a kérdéséhez, s ezek mellett szó lesz a kurátori szemléletű építészetről, valamint a városképünket folyamatosan meghatározó tervezőgrafikai döntésekről is.
További események
A fikció és a dokumentum, a színpad és a kulisszák határterületein dolgozik Julian Rosefeldt német film- és videóművész, aki összművészeti installációiban egyesíti a mozgóképet, az építészetet, a színházat és az irodalmat. Különösen érdekli a színpad és a háttér, a látható és a rejtett, az eredeti és a nem eredeti viszonya, filmjei nemcsak társadalmi narratívákat idéznek meg, hanem magára a mozgóképre is reflektálnak: mint archívumra, mítoszgyárra és kísérleti térre.
Egy designer sem örül annak, ha a munkájával hozzájárul a kapcsolatok kiüresedéséhez, a bolygó tönkretételéhez és a társadalmi egyenlőtlenségek felerősítéséhez. De mégis hogyan találhatja meg helyét a fogyasztói társadalomban?
„Az emberiség nem érti a különbséget a fizikai növekedés és a minőségi fejlődés között. Az emberek számának vagy a javak mennyiségének növelése semmilyen közös, globális célt nem szolgál. Most már azt kellene megértenünk, miként fejlesszük fajunkat – hogyan érjük el az igazságosságot, a békét, a lelki egyensúlyt, a testi egészséget, a minőségi környezetet.” (Dennis Meadows, a Limits to Growth társszerzője)