Rajzoló robottal jeleníti meg a MOME a Barabási-hálózatokat

A MOME Innovációs Központ Emergens Media kutatócsoportja Barabási Albert-László hálózatkutató, fizikus felkérésére közös projektet fejlesztett, mely október 10-én debütál a Ludwig Múzeumban nyíló kiállításon. Az együttműködés keretében hálózatrajzoló robotot és egy kiterjesztett valóság (AR) alkalmazást is bemutatnak.
 
Október 10-én nyílik a Ludwig Múzeumban a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében a BARABÁSILAB: REJTETT MINTÁZATOK. A HÁLÓZATI GONDOLKODÁS NYELVE című kiállítás, ahol többek között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kutatói által fejlesztett, alkotói életutakat kirajzoló mechanikus installáció, valamint egy nyomtatott 3D szobor és egy kiterjesztett valóság (AR) alkalmazás várja a látogatókat.

A kiállításról

Az elmúlt évek/évtizedek egyik legígéretesebb tudományos módszertani újdonságának a hálózatkutatás és hálózati vizualizáció bizonyult, amely hatékony eszköznek tűnik kulturális, társadalmi jelenségek, így a képzőművészeti színtér vizsgálatához is.
A Rejtett mintázatok című kiállítás a nagyrészt Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató tevékenységéhez köthető ún. Barabási-hálózatokat felhasználó kutatások elmúlt 25 évének bemutatása köré szerveződik. A hálózati vizualizáció alakulásának-fejlődésének nyomon követésével – a Barabási kutatólabor meghatározó projektjeinek bemutatása révén – az átfogó módszer képzőművészeti alkalmazásához juthat el az érdeklődő. A csúcstechnológia (adatszobrok, MI, AR, VR, rajzoló robot) felhasználásával a hálózati ábrák és struktúrák szemléletesen értelmezik azokat a rejtett kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyek egy-egy vizsgált jelenség hátterében húzódnak.

 
Hálózatrajzoló robot

A MOME Innovációs Központ és a Barabási Lab kutatói által programozott, falra erősített szerkezet a kiállítás minden napján kirajzolja egy-egy alkotó életútjának hálózatát a kortárs magyar képzőművészeti szcénából. A rajzon láthatóvá válik, mely intézményekben, galériákban állított ki az idő során a művész. A rajzok több művészeti adatbázis alapján kerültek feldolgozásra egy szakértői csapat bevonásával. A hálózatok elemeinek eloszlását, éleinek növekedését a képalkotó módszer algoritmikusan alkalmazza a csapat által összegyűjtött többszáz művész és intézmény adatai alapján. A rajzoláshoz a robot a vonalakat és a betűket különböző formákká alakítja egy saját készítésű program segítségével, amely a rajzolás ritmusát, dinamikáját és időbeliségét is meghatározza. Így egy-egy rajz lassan bontakozik ki a látogató szeme előtt, ezáltal a rajzolás megfigyelése a képalkotás folyamatának élményét adja a látogatónak. Az installáció célja a hálózatok vizualizációja mellett a digitális adatok alapján létrejövő alakzatok, mintázatok fizikai reprezentációja, kód, papír, vonalak, festék segítségével.


Minkó Mihály és Nagy Ágoston, a MOME Innovációs Központ kutatói


Kiterjesztett adatszobor alkalmazás

A Barabási Lab évek óta készít 3D printelt hálózati modelleket, amelyek topológiájának kommunikációjára régóta keresi a megoldást. A MOME kutatói erre a problémára kínálnak megoldást egy tableten és telefonon futó alkalmazás prototípus fejlesztésével, amely grafikai elemekkel, szövegekkel, vagy akár más (video, hang) tartalommal terjeszti ki a fizikai tárgyakat.

Hogyan rendezhetők hálózatba az ételek alkotóelemei?

A kiállításra létrehozott installáció egy térben elhelyezett, 3D nyomtatott hálózati szobor rejtett információinak megértését segíti. A hálózat alapját egy, az ételek kémiai összetevőit és az ezekből alkotott receptek összetevőit alkotó adatbázis adja, amely alapján szokatlan ételtípusok párosítását és földrajzi területeken való alkalmazását ismerheti meg a látogató.

Az eszköz a kamera és szenzorok segítségével a szobor térbeli pozícióját követi és értelmezi, ez alapján különböző információkat jelenít meg annak egyes részeihez közelítve, vagy azoktól épp távolodva. Az alkalmazás a kiterjesztett valóság (Augmented Reality) segítségével egyfajta térbeli navigációt tesz lehetővé, ahol a felhasználó pozíciója határozza meg a megjelenített tartalmat. A szobor felé haladva a térben először a hálózat klaszterei, összetartozó elemeinek neve, típusa figyelhető meg az alkalmazás segítségével. Egyre közelebb kerülve a szoborhoz, elemeinek kiválasztásával a képernyőn a különböző csomópontok és az azokhoz tartozó élek nevei, és a hozzájuk kapcsolódó adatok válnak felfedezhetővé.

Az adatokat a Barabási Lab gyűjtötte össze, rendszerezte és készítette el 3D nyomtatott szobor formában, az ehhez kapcsolódó AR alkalmazást pedig a MOME Innovációs Központjának kutatói készítették azzal a céllal, hogy újfajta navigációs modalitásokat keressenek a kevert valóság és az adatvizualizáció határterületein.


 
A BARABÁSILAB: REJTETT MINTÁZATOK. A HÁLÓZATI GONDOLKODÁS NYELVE című kiállítás 2020. október 10. és 2021. január 17. között látogatható a Ludwig Múzeumban.
 

Hálózatrajzoló robot
 
Alkotók: MOME Innovációs Központ Kreatív Technológiai Hub - Emergens Media kutatócsoport, Barabási Lab
Koncepció: Barabási Albert-László, Minkó Mihály, Nagy Ágoston
Adatfeldolgozás és vizualizáció: Both Csaba, Minkó Mihály
Kreatív programozás, szoftver architektúra: Nagy Ágoston
Koordináció: Gottfried Judit
 
 
Kiterjesztett adatszobor alkalmazás
 
Alkotók: MOME Innovációs Központ Kreatív Technológiai Hub - Emergens Media kutatócsoport, Barabási Lab
Koncepció: Barabási Albert-László, Minkó Mihály, Nagy Ágoston
Adatfeldolgozás: Both Csaba, Minkó Mihály
Design és vizualizáció: Minkó Mihály, Nagy Ágoston
Programozás (Augmented Reality): Nagy Ágoston
Programozás (User Interface): Forrai Brigi
Koordináció: Gottfried Judit

Publikálva: 2020-10-08 11:49:00