A víz közösségformáló ereje - Nemzetközi design sprint és nyilvános szimpózium a MOME-n

Dátum: 2026.02.03
Milyen vízzel kapcsolatos lakhatási kihívásokkal néz szembe a 21. század? Hogyan válhat a víz közösségformáló erővé, a közösségi tervezés és a kollektív cselekvés a megoldás részévé? A kérdésekre a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) ismét egy fontos nemzetközi együttműködés keretében keres válaszokat. A Co-operatives: Living with Water Collectively című design sprint egy olyan intenzív kurzushét február 9-13. között, amelyen nemzetközi és hazai hallgatók interdiszciplináris csapatokban dolgoznak ki a „víz” mint közös erőforrás köré szerveződő közösségi koncepciókat, újragondolják az adaptív lakhatási formákat a vízhez való fair és kreatív hozzáférés fényében. A program a MOME Society & Action Lab szervezésében, a British Council támogatásával, a Liverpooli Építészeti Iskola Global Housing Design Programja és a MOME Építészeti Tudásközpont MA-szakja együttműködésében valósul meg.

A program első előadója lesz Muszbek Johanna, a Liverpooli Egyetem Global Housing Design MSc-program-vezetője, maga is egykori MOME-hallgató, aki a brit kooperatív lakhatás történetének rejtett, sokszor megszakadt narratíváit mutatja be Land, Equity and Communal Living Types című előadásában. Őt követi Juliana Yat Shun Kei, szintén a Liverpooli Egyetem munkatársa, aki Hongkong sajátos lakáspolitikáját a helyi, ötvenes évek óta működő szövetkezeteken keresztül vizsgálja, különös tekintettel a halászfalvak kooperatív modelljeire, melynek rendkívüli példái a CARE amerikai segélyszervezet támogatásával létrejött vízi lakóközösségi övezetek. 

Az izraeli–palesztin lakhatási modellek fejlődését tekinthetjük át Inbal Ben-Asher Gitlerrel, ezek evolúciója a kibucok mezőgazdasági telepeitől a városi lakóközösségekig ível. Mint kiderül, a kibuc mint építészeti modell nemcsak a kollektív életforma, hanem a modern és posztmodern lakóépítészet viszonyában is kulcsszerepet játszott. Pirity Ádám előadása Magyarország első közösségi lakhatási kísérletéről, a Miskolci Kollektív Házról szól, amely 1979-ben diákok és tervezők közös munkájából született, az épület egyedi térszervezése és a részvételi tervezés folyamata úttörő volt a szocialista iparosítás időszakában.  

A második szekcióban a szicíliai Cataniai Képzőművészeti Egyetem munkatársa, Elisa Raciti Sentieri Immaginari című projektjében elhagyatott vizes élőhelyeket – sólepárlókat és mocsarakat – helyez vissza a térképre, a közösséget séták és beszélgetések mentén bevonva alakít ki új olyan együttműködési modelleket és térhasználati gyakorlatokat, ahol ezeknek az elfeledett helyeknek ismét megmutatkozik az értékük. 

Lucy Tarry, Oliver Langdown, Charlotte Brooks, Ryan Headley, a Liverpooli Egyetem munkatársai Defending Co-operatives című kutatásukban száz nemzetközi példán keresztül azt vizsgálták, miként képesek a lakhatási szövetkezetek egyéni védekezés helyett közösségi rezilienciát teremteni. A szimpóziumon bemutatják elemzésüket, mely szerint a térbeli, társadalmi és gazdasági „védelmi” rétegek fenntartható gondoskodási rendszerekké alakulhatnak, ha a lakhatást mint együttélési gyakorlatot, nem pedig mint ingatlant vagy szolgáltatást kezeljük. 

A vizuális kommunikáció interkulturális szerepéről szól Jekli Ágnes előadása, aki az Open Doors Hungary szervezetnél végzett évtizedes kutatásai tapasztalatairól beszél. A Design és művészetmenedzsment szakon tavaly végzett Bukovinszky Emese a modern kori rabszolgaságot és annak egyik hazai formáját, a csicskajelenségről szóló kutatását prezentálja: ez az együttműködés álságos, kizsákmányoló, negatív formátuma, amelynek a kezelésére a social design eszköztárával kialakított akciótervet javasol. Kerékgyártó András, a MOME oktatója az Around One Table című projektet mutatja be, amely egy közösségi bútoron keresztül testesíti meg a kollektív tervezés, a hagyomány és a párbeszéd értékeit, tárja fel lehetőségeit. Végül pedig a Waterside Voices projekt tapasztalatairól számol be Csernák Janka. A Brüsszelben, Rijekában és Budapesten megvalósuló projektben a MOME Society & Action Lab kutatócsoport is dolgozik, célja pedig, hogy a Duna, a Rječina és a Senne újra élénk, „zöld és kék” központokká váljanak, partjaikon új közösségi terek nyíljanak, ahol a helyiek szabadon tudnak kikapcsolódni. 

A design sprint hallgatói projektjeit egy sokszínű, nemzetközi szakértői zsűri értékeli majd, amelynek tagjai a várostervezés, társadalomtudomány, grafikai tervezés és kulturális diplomácia területeiről érkeznek. Tagja Dr. Sudár Orsolya várostörténész és urbanisztikai szakértő, a Partizán urbanisztikai podcast társszerkesztője; Erő Zoltán, Budapest főépítésze, aki az M4-es metróvonal arculatának meghatározó tervezője; Jakabfi-Kovács Boglárka, építész és rendszergondolkodás-alapú városfejlesztési kutató; Szilágyi Georgina, a British Council magyarországi és szlovákiai igazgatója; Elisa Raciti, grafikus és a szicíliai Cataniai Képzőművészeti Egyetem doktorandája; valamint Péterffy Márton, Hegyvidék főépítésze, aki a településrendezés és a közérdek harmonizálásának szakértője.  

A programot Hosszu Erzsébet, Muszbek Johanna, Gál Zsuzsanna és Marián Balázs szakmai együttműködése, valamint Dér Kinga projektmenedzseri munkája hívta életre. 

 

Szövetkezetek: Együttélés a vízzel - Design sprint és Szimpózium 

2026. február 9-13. 

MOME Auditórium 

Zugligeti út 9-25., 1121 Budapest 

Részletes program: MOME | Szövetkezetek: Együttélés a vízzel 

Facebook esemény: (20+) Co-operatives: Living with water collectively | Design sprint & Symposium | Facebook 

További hírek

A MOME fenntartója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány nyílt pályázatot írt ki a rektori pozíció betöltésére: a jelentkezési folyamat március 31-ig tart, a benyújtott pályázatok elbírálása április és június között több lépcsőben zajlik majd. Az új rektor várhatóan 2026. augusztus 1-jén lép hivatalba és kezdi meg négyéves rektori ciklusát az egyetem élén.
Egyre többen pályáznak a MOME Tiéd a holnap – A jövő kreatív tehetségeiért 2026-os ösztöndíjprogramjára, idén már százan szálltak versenybe a nem mindennapi ösztöndíjért. Indulása óta a program negyven diáknak biztosított ösztöndíjat; célja, hogy hátrányos helyzetük ellenére sikeresen eljuttassa a tehetségeket az egyetemi felvételi kapujába. 
Újabb magyar animációs sikernek örülhetünk: Feiner Janka diplomamunkáját, a Lángbogár a zsebemben (Fire in My Pocket) című alkotást a 76. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Generation Kplus versenyprogramjába válogatták be. A Nemzeti Filmintézet támogatásával a MOME Anim mesterszakán készült film varázslatos gombavilágba kalauzolja a nézőt, bepillantást engedve a gyerekek lelkivilágába. A film a stop-motion és a digitális rajzanimáció különleges ötvözésével készült, mellyel a fesztivál válogatóit is azonnal lenyűgözte.