Hegedűs Eszter és Számuel Boglárka nyertes terve azt vizsgálja, hogy mi történik, ha a XII. kerület szabadon álló társasházai, amelyek ma kerítések mögé húzódva, elszigetelten működnek, „kiszabadulnak”, és kapcsolatba lépnek a környezetükkel. A házakat bokorszerű csoportokba rendezték, amelyek a hegyvidéki szövetben, mint apró tisztások, kisebb agorákat hoznak létre. Ide települnek ki a földszinti közösségi funkciók, amelyek fontos közösségformáló szereppel bírnak, így a terület egy töredezett, de összekapcsolódó közösségi hálózattá válik. A beépítés karakterét az örökölt tűzfalak és a támfal alakítják, amelyekre egy nyitott, megosztható közösségi struktúra épül. 

Szintén rendhagyó és kísérletező beépítési formát választott Huszár Bence és Tribel Renáta, akiknek a tervét a „falu a városban” gondolat újraértelmezése határozta meg. A kerület bensőséges karakterét megőrizve olyan léptéket kerestek, amely egyszerre tiszteli a hely szellemét, és képes válaszokat adni a mai városi kihívásokra. A lakhatási nehézségek enyhítésére két épülettömbben önkormányzati lakásokat helyeztek el, míg a központi agora szívében álló Csűr átmeneti térként működik, természetes módon kapcsolva össze a lakókat. A Fürdőház a mindennapi regenerálódást, míg a közeli iskola diákjai számára készült kollégium a forgalom csökkentését és a helyi életminőség javítását szolgálja. Arra a kérdésre, hogy számukra mi az agora lényege, egy faluképi mintázat adott választ, melynek meghitt, emberléptékű karakterét idézték meg tervük egészében. 

Kiemelten foglalkozott a lakhatással Szakál Emese és Reppert Hanga, akik a megelőző kutatási folyamat során arra jutottak, hogy a XII. kerületben meghatározó az agglomerációba vándorlók száma. Az elköltözők ingázókká válnak, sok esetben az iskola, munkahely a kerülethez köti őket, amely erős hatást gyakorol a helyben maradókra is. Így a tervezés során arra törekedtek, hogy minél többféle lakhatási formát és közösségi funkciót hozzanak létre, reagálva a kerület változatos igényeire és problémáira. A lakásmix magán- és szociális lakásokat, kollégiumi férőhelyeket és kísérleti co-living egységeket tartalmaz, amelyeket egy lakáscsereprogram egészít ki. Az öbölként kialakított agora köré szervezett közösségi funkciók nyitottak a város felé, kapcsolatot teremtenek a környezettel, miközben a lakóépületek egy zöld parkot ölelnek körbe. Az emberléptékű külső és belső városi tér természetesen kapcsolja össze a lakóközösséget a kerület életével. 

Dicséretben részesült Juhász László és Náray Áron terve, amelyben a Böszörményi út és a szomszédos iskola udvara jelölte ki az általuk tervezett lakópark helyét. Ennek földszintjén hiánypótló jelleggel kiadható üzlettereket, kisebb rendezvényközpontot, valamint egy tanuszodát is létrehoztak. A felső szinteken egy-két-három szobás lakások találhatók, a tetőszinten stúdió- és penthouse-lakásokkal. A funkciók és a közterek a Böszörményi úttól befelé haladva válnak félprivát és privát jellegűvé. Az agora egyszerre fogadja be a hegyvidéki járókelőket, nyújt menedéket a helyiek számára, és biztosít élhető, zöld környezetet a lakói számára. 

A tervezési stúdió oktatói Benkő Melinda, Csomay Zsófia és Marián Balázs voltak. A tervekből nyílt kiállítás 2026. február 25-ig látogatható a Barabás Villában. 

A hallgatói munkákat a kurzus egyik résztvevője, Werk Zsuzsi írása alapján közöltük, a teljes szöveg a további pályaművekkel az Építészfórum oldalán olvasható.