Közös nyelv az etikai kérdésekben a MOME közösségében

Dátum: 2026.05.29
A „Helyzet van!” programsorozat nemcsak beszélgetést indít, hanem konkrét válaszokat is keres arra, hogyan lehet biztonságosan és felelősen működni egyetemi közegben. Nem mindig egyértelmű, hogy egy helyzet „belefér-e”, vagy már határsértő. A MOME tavasszal indított kezdeményezése ezekhez kínál kapaszkodókat: hogyan működnek a szabályok a gyakorlatban, és hova lehet fordulni, ha kérdésed van. Folytatjuk dr. Sebestyén Andreával (jogász, tréner, coach) indított beszélgetésünket, ezúttal ezekről a határhelyzetekről.

Felülről jövő szigor és az áldozati nézőpont 

A panaszkezelés alapja a definíciók pontosítása. Andrea az egyenlő bánásmódról szóló törvényt idézi, amely a zaklatást megalázó, megszégyenítő vagy megfélemlítő környezetként írja le. „Kulcsmomentum, hogy az áldozatok megéléséből indulunk ki: hogyan érzi magát az, aki elszenvedi ezeket a helyzeteket” – hangsúlyozza. 

A beszélgetéssorozat egyik fókusza az intézményi keretek és a hivatalos útra terelés lehetőségei. A szakértő élesen elválasztja a felülről jövő intézkedéseket a szemléletformálástól. „A felelősségre vonási rendszer létrehozása, a szankciók meghatározása egy felülről jövő kezdeményezés. Itt nem attitűdöt formálunk, hanem közös normát érvényesítünk” – magyarázza.  

Ám a szankciórendszernek nem csak a retorziókról, a szabályszegők megbüntetéséről, extrém esetben eltávolításáról kell szólnia. Ehhez a szakértő soft eszközöket is javasol, például monitorozást és készségfejlesztő folyamatokat, amelyek esélyt adnak a viselkedés megváltoztatására az arra alkalmasnak ítélt helyzetekben. A „Helyzet van!” coaching típusú szemlélete ugyanis a MOME hivatalos etikai folyamatainak minden szintjén, még egy vizsgálat lezárását követően is alkalmazható. Andrea felhívja a figyelmet az intézményi utánkövetés fontosságára is, ami a szabályok implementálása után a folyamatos finomhangolástól az extrém példaként említett elbocsátást követő közös veszteségfeldolgozásig terjedhet, azaz arra is figyel, hogy ne maradjon traumás utóhatás a közösségben. 

Speciális közegek: oktatás, művészet és hatalom 

A művészeti és oktatási közeg sajátos kihívások elé állítja a hatalmi visszaélések felismerését. „Minden intézményi közegnek megvan a maga sajátossága” – emeli ki Andrea, hiszen a sportban vagy a táncművészetben a test és a fizikális érintkezés egészen másképp van jelen, mint egy open office irodában, így ezeken a területeken például a kéretlen érintések szempontjából más-más módon jelennek meg a tipikus határsértések, magyarázza. Emiatt az intézményi etikai kódexek sem lehetnek konzervmegoldások. Az eljárásjogi garanciák – mint a tanúk tényszerű meghallgatása, az ártatlanság vélelme vagy a határidők betartása – természetesen standardok és követendő jó gyakorlatok, az értékrendnek mindig az adott közösségről kell szólnia. 

Gyakori félelem, hogy a jogi szigor kizárja az emberközpontúságot. Dr. Sebestyén Andrea szakmai munkája azonban épp ennek a cáfolatáról szól. „Lehet úgy eljárásrendeket pontosan betartani, hogy közben nagyon is emberi módon kommunikálsz azokkal, akik részt vesznek benne. Az empátia nem jelent szubjektív jogértelmezést” – vallja. Andrea felhívja a figyelmet arra, hogy ugyan egy bizottsági struktúra garanciát ad az objektív döntésre, ám ha az intézmény vezetése nem dolgozik konzekvensen – például leírja az értékeket, de nem indítja el az eljárást, vagy nevetséges következményeket szab –, elveszik a nagyon pontosan kidolgozott és mindenki által elfogadott szabályrendszerbe vetett bizalom is. 

Mi a teendő, ha bizonytalan vagy? 

A szemléletformáló műhelybeszélgetések egyik legfontosabb célja, hogy a közösséget a hallgató többség állapotából az aktív jelenlét felé mozdítsa. Ugyan nem terület-, hanem országspecifikus kihívás, de a szakértő szerint a panaszkultúra negatív képét is át kell kereteznünk. „Én mindig jelzésként tekintek a panaszokra, hiszen ezek arra mutatnak rá, hogy egy közösségen belül hol van intervenciós pont, hol kell valamit tennünk” – fejti ki.  

Egy problémás helyzetben sokan azért nem mernek lépni, mert tartanak a hivatalos út kimenetelétől. A Helyzet van! projekt szervezetfejlesztési eszközként ebben is fontos szerepet játszik, hiszen célja az együttélési szabályok finomhangolása. Sebestyén Andrea kiemeli, hogy a MOME rendszerének a fejlesztése során olyan lépcsőket is terveznek beépíteni, amelyek ezt a rést hidalják át.  

Megoldás lehet egy független segítővel történő beszélgetés, egy ombudsperson típusú intézmény vagy a belső pszichológus szerepének az erősítése, aki orientálja a hallgatót: induljon el abba az irányba, hogy a megtapasztaltakat egy értő bizottság vizsgálja meg jogi szempontból is. „Most egy folyamat elején tartunk, de nem a nulláról indultunk. A már meglevő elemekből és az igények szerinti újakból közösen építjük fel azt a rendszert, amely valóban biztonságot ad majd” – szögezi le Andrea, és hozzáteszi, hogy sokféle inputot kaptak már a MOME-ról, mivel oktatókat, hallgatókat egyaránt bevontak a munkába, a HÖK-től a rektori kabinetig sokféle szempontot ismertek meg.  

Ezeket mind becsatornázták, de a folyamat nyitott, egyik médiuma pedig a személetformáló beszélgetés- és workshopsorozat, amely tehát nemcsak események sora, hanem a közösségi felelősségvállalás tere is. Egy hely, ahol nem kész válaszokat, hanem biztonságos gondolkodási teret és hasznos gyakorlatokat kapunk ahhoz, hogy emberségesen, határokkal és egymás iránti figyelemmel legyünk jelen egyetemi polgárként. 

További hírek

Hogyan lesz egy személyes gondolatból divattermék, új forma egy öntési hibából, a városi megfigyelésből tervezői beavatkozás? A MOME 2026-os őszi kurzushetén ismét hazai és nemzetközi vendégalkotókkal dolgoztak együtt a hallgatók. Az intenzív műhelymunka során a hagyományos kézműves technikáktól a digitális prototípusokig számos alkotói módszert próbálhattak ki, miközben a több elméleti, így az emlékezés, a gondoskodás és az ökológiai felelősség kérdéseivel is foglalkoztak.
A tavaszi szervezeti megújulást követően, a megváltozott jogszabályi környezethez igazodva a MOME ismét megújította Szenátusát. A demokratikus, jogszerű választási folyamat eredményeként létrejött testület 2026. október 29-én tartotta alakuló ülését, összetétele jelentős átfedést mutat a korábbi Szenátuséval, teljes tagságának több mint 90 százaléka már az előző testület munkájában is részt vett.
A MOME-n tartották szeptember 29-én az Európai Hulladékcsökkentési Hét 2026-os hazai indítását beharangozó sajtótájékoztatót. Az eseményen Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter is részt vett. Az idei kampány az anyagtakarékosság fontosságára hívja fel a figyelmet a „Minden döntés számít! Minden erőforrás érték!” szlogennel.