Az eseményen elhangzott nyitóbeszédek során Böszörményi-Nagy Gergely, kuratóriumi elnök rámutatott arra, hogy egy kert mindig többről szól önmagánál, hiszen kifejezi a világképünket: egyedi koncepció szerint, a helyi sajátosságokra épül, erénye a sokféleség, gondozásához pedig hosszú távú szemléletre és felelősségtudatra van szükség. Kovács Csaba, megbízott rektor úr is kiemelte, hogy a kertészkedés folyamatos elköteleződést jelent az élővilággal és kifejezte abbéli reményét, hogy a kert valóban közösségi térré fog válni az egyetem hallgatóinak, oktatóinak és dolgozóinak aktív részvételével. 

„Miért van szüksége egy egyetemnek közösségi kertre?” – teszi fel a kérdést Barcza Dániel, a MOME Ökológiai Fenntarthatósági Irodájának (MOME Zero) vezetője. Az egyetem célja nem csupán a teljes karbonsemlegesség elérése 2030-ra, hanem ökológiai lábnyomának fokozatos csökkentése is, amelyen energiahatékonysági fejlesztésekkel, fenntartható működéssel és természetvédelmi együttműködésekkel dolgozik. Ennek egyik kiemelt eleme a most átadott közösségi kert, amely egyfelől támogatja a környék biodiverzitását, ugyanakkor a hallgatók számára is fontos alaptudást nyújt arról, miként élhetnek összhangban az őket körülvevő környezettel és ökológiai rendszerekkel. 

A MOME Közösségi Kert a fenntarthatósági parkfejlesztés harmadik jelentős állomása, a 2023-ban átadott, méhlegelőként is működő tetőkert és a 2024-ben megvalósult, közösségi étkezéseknek és eseményeknek is otthont adó zöld Amfiteátrum után. A közel 500 négyzetméteres kertet a MOME hallgatói álmodták és tervezték meg 2024 tavaszán, egy erre létrehozott tervezőkurzus keretében, Pápai Veronika tájépítész, valamint Márkuly István és az Életfa Permakultúra csapatának szakmai vezetésével. A kurzuson összesen 18 hallgató vett részt különböző szakokról – többek között a fotó és a tervezőgrafika területéről. A kivitelezést a Kisvakond Zöldtetőépítő Zrt. végezte. 

A permakultúrás elvek mentén kialakított kertben a gondosan kiválasztott fűszer-, festő- és gyógynövények (pl. kakukkfű, oregánó, ligeti zsálya, ibolya), cserjék és gyümölcsfák (pl. füge, húsos som) egy természetközeli rendszert alkotnak. Nem kizsigerelik, hanem gazdagítják a talajt és a campus biodiverzitását. A közösségi kertben 6-8 kísérleti parcella kerül kialakításra, amelyeket első körben a múlt hét folyamán a MOME Zero vezetésével az Egyetem közössége ültetett be, majd ezt követően évről évre más növények kerülnek ezekre a részekre. A parcellák egy-egy oktatási kurzushoz vagy kutatási projekthez biztosítanak alapanyagokat, növényi rostokat, pigmentet vagy növényi olajat. A kísérleti parcellák hasznosítása évente megpályázható az egyetem polgárai számára. 

A MOME Közösségi Kert mellett található MOME Gilisztár nevet viselő komposztáló szintén a hallgatók bevonásával született meg, azzal a céllal, hogy a campus területén keletkező zöldhulladék humusz formájában helyben maradjon, és visszakerüljön a MOME-park tápanyagkörforgásába. Hasonlóan kiemelt fenntarthatósági projekt a MOME campusán elhelyezett méhcsaládok programja, mely a méhek beporzó szerepén keresztül támogatja az ökológiai egyensúly fenntartását, és éves méz-, propolisz- valamint méhviasztermelésével az egyetem oktatási tevékenységét is gazdagítja.  

Ezek a kezdeményezések együttesen formálják a MOME campusát tudatosabb, fenntarthatóbb és zöldebb intézménnyé, ahol a hallgatók és a közösség aktívan részt vehetnek a környezettel összhangban zajló folyamatokban. 

A MOME Gilisztár közösségi komposztáló és a kapcsolódó események a MOL – Új Európa Alapítvány Zöld Oázis, 2025 pályázatának a támogatásával valósul meg.