Az ösztöndíjat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány hozta létre öt éve; a jelöléseket a hallgatók adják, a döntést szakmai zsűri hozza meg. A mostani díjazottak munkái társadalmi ügyekre, személyes történetekre és elfeledett terekre reagálnak – fenntartható anyaghasználattal, esélyteremtő technológiákkal és bátor narratívákkal.  

A szeptemberben kilencedik alkalommal átadott díjak nyerteseinek a kiválasztásában maga a névadó, Stefan Lengyel formatervező is közreműködött, az értékelő bizottságok munkájában pedig az egyetem oktatói, tanárai mellett partnerek és iparági szakemberek is részt vettek. Ezzel is azt a célt erősítették, hogy a prezentációk elbírálásakor minél több nézőpont és szempont felmerüljön, így nem szigorúan csak a terveket, hanem az azok mögött meghúzódó gondolatiságot, az előadások színvonalát, a tervek lehetséges gazdasági vagy társadalmi aspektusait is elemezték.  

A kiválasztott munkák jó példák arra, hogy a design képes a közösségépítésre akár a szolgáltatástervezésen, akár azon keresztül, hogy egyéni történeteket hoz a felszínre.  

Az ösztöndíjasoknak járó okleveleket az idei alapszakos évnyitó ünnepségen Kovács Csaba, megbízott rektor, illetve Bogyay Katalin, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány kurátora adta át.    

Ritli Balázs Ádám Király utca 25–27–29. című projektjében a belvárosi hármas tömböt gondolta újra közösségi házzal, coworkinggel és szociális bérlakásokkal, célja a belvárosban élők támogatása volt egyszerre közösségi és lakhatási funkciókkal. A gangos ház átszervezésével kétszintes, tetőteraszos-kertkapcsolatos lakóterek születtek. 

Ligeti Bálint Gábor Playable című munkája moduláris, vezeték nélküli kontroller és személyre szabható rajzszoftver, amely mozgáskorlátozott gyerekeknek ad teret az alkotásra – játék, terápia és tanulás egyszerre. 

Frankó Nóra PLAI táskakollekciója deadstock YKRA-textilekből készült. Szitanyomás és pliszírozott struktúrák takarják be a „hibákat”, a minta és a hajtás mozgó felületté válik. 

Gerstenkorn Amália OSSO című digitális karórája CNC‑mart szarvasagancsból készült. A digitális G‑kód és a természetes anyag találkozása minden darabot egyedivé tesz. 

Juhász Szabina a Tölgyfa Galériáról készített kutatást, amely a MOME elődjének fontos szakmai és közösségi központja volt, munkája tudásmentés a jövő párbeszédeihez. 

Kalmár Bálint Márk Tisztázótér nevű digitális platformja a higiéniai szegénységről szól, benne egy interaktív térkép, személyes történetek, fotó, videó és hang kapcsolódik össze, így lesz érzékenyítésből közösségi cselekvés. 

Nagy Lili Panna Groomed című fotósorozata a „grooming” árnyalt dinamikáit mutatja fel. Az erős és lágy képek váltakozása a bántalmazás ciklikusságát teszi láthatóvá. 

Merényi Márton Tomor – Kerti pavilon című terve egy közösségi pavilon a Romama számára: a csűrépítészet és a népi építészet motívumai kortárs térként kapcsolják össze a kertet és az épületeket. 

Mérey Máté Levente Electro‑vases sorozata galvanoplasztikával készült vázákból áll. A fémkristályok növekedése és a designer beavatkozása közti párbeszéd teszi egyedivé a tárgyakat. 

Mihalovits Panka Aesthetics of Horror című kiadványa Ari Aster világát és a „bright horror” esztétikáját értelmezi újra, zavaró, mégis vonzó tipográfiai és szerkezeti döntésekkel. 

Mikus Dóra Passing by című diplomafilm‑koncepciójának az első részét dolgozta ki élő szereplős filmrészletek formájában, melyben egy versadaptáció képi nyelvének a kialakítása felé tesz lépéseket. 

Nagy Sára Fruzsina egy Pomi padlakók névre hallgató figyelemsegítő eszközt tervezett első osztályosoknak. A pad alatt „lakó” tárgy halk, taktilis interakciókkal támogatja a koncentrációt és az érzelmi biztonságot. 

Németh Boglárka Közösségi adás című tanulmánya a Tilos Rádió demokratikus működését elemzi a részvételi kultúra, az önkéntesség és a független kultúraközvetítés fenntartható modelljeként. 

Gál Patrik Sándor  Collacrypt kollekciója latexből készült „második bőr”, amely az Ehlers–Danlos-szindróma tapasztalataiból indul ki, bemutatva a kiszolgáltatottság és az önazonosság dilemmáit. 

Nunkovics Róbert Népsziget című fotósorozata dokumentarista képekből építi fel a személyes szigetmitológiáját, melyből egy kevésbé ismert budapesti táj képeit ismerhetjük meg.  

Zoi Alexandra Dontasz Pillar, Promethean, My Future Home című munkáiban az ember és a környezet viszonya spirituális, technológiai és személyes nézőpontból jelenik meg, a rituáléktól a mesterséges újjászületésig, az archívumtól a virtuális otthonig. 

Stefan Lengyel nemzetközi szinten elismert tervezőművész, akinek a nevéhez fűződik többek közt az ikonikus Ganz csuklós villamos és a Calypso magnetofon formaterve, munkáit harminc alkalommal honorálták szakmai díjakkal. Az Esseni Egyetem és a MOME Formatervező Tanszékének a vezetőjeként a német és a magyar designszakma egyik legnagyobb hatású alakjává vált, akinek tervezőgenerációk nőttek fel a kezei alatt, tanítványai pedig ma már világcégek vezető szakemberei. A róla elnevezett ösztöndíj a hallgatók érdemi díjazása mellett nagy hangsúlyt fektet a résztvevők kompetenciáinak a bővítésére, iparági tapasztalataik fejlesztésére, valamint a szakmai integrációra.  

 Stefan Lengyel munkásságáról nemrég könyv jelent meg a MOME gondozásában, amelynek digitális verziója itt olvasható. A Stefan Lengyel designer című kötet lebilincselő történetekkel és lenyűgöző képanyaggal meséli el Lengyel István, azaz Stefan Lengyel ipari formatervező történetét.