Reframe

A darabok alapanyagai arany és olyan levélpapírok, melyekre általam felkért személyek írtak le részletesen néhány nyomasztó gyermekkori emléket. A viselés során a tárgyak papír elemei rongálódnak, az aranykarikák pedig, amik addig rejtve voltak, fokozatosan felszínre kerülnek. Ezzel párhuzamosan a fájdalmas történetek is átkereteződhetnek, és a jövőben belső értékként, erőforrásként működhetnek. A kopás, a törés, a szakadás és az átázás folyamata mind szerephez jut a medálok, a gyűrű és a brossok viselésénél, a feldolgozás és az elmúlás különböző módjait szimbolizálva.

Szakdolgozatomban az írás kultúrtörténeti és személyes jelentőségével, a tárgyírás kezdeti és modern lehetőségeivel foglalkoztam. Funkció szerinti csoportokba (mágikus, praktikus, kommunikációs, önkifejező) rendeztem a vizsgált ékszereket, vagy ékszer-szerű tárgyakat: a pecsét- és jegygyűrűt, a tatárlakai agyagkorongot, a germán brakteátát, az óraláncot, az övkönyvet, a dögcédulát. A jelekkel ellátott objektumok mágikus erejét, a viselőre és a külvilágra gyakorolt hatását tanulmányoztam. Végül négy kortárs ékszertervező műveiből is elemeztem néhányat.