Hogyan lesz az etikai szabályzatból élő gyakorlat a MOME-n?

Date: 2026.05.29
„Helyzet van!” – mondjuk, amikor érezzük, hogy valami nincs rendben, de nehéz pontosan megfogalmazni, hogy mi zavar bennünket, mit tehetnénk. A MOME szemléletformáló programsorozata épp ezekre a helyzetekre keres közös nyelvet: hogyan lesz egy szabályzatból valódi gyakorlat, és miképpen lehet biztonságosabban működni egy kreatív közösségben. A 2026 márciusában indult eseménysorozat szakmai vezetőjével, egyik szakértőjével, dr. Sebestyén Andreával (jogász, tréner, coach) beszélgettünk a határokról, a felelősségről és a tudatosságról, valamint arról, hogy mi kell a változáshoz.

Miért nem elég az etikai kódex a biztonságos egyetemhez? 

A személyes integritást sértő magatartást leíró fogalmak, a határsértés-definíciók jó gyakorlatokból, a nemzetközi szabályozási közegből, a hazai törvényekből inspirálódnak. Amikor egy intézmény etikai kódexet vagy panaszkezelési eljárásrendet alkot, bár ezekre a meglevő gyakorlatokra épít, gyakran abba a hibába esik, hogy a dokumentum puszta létezését már megoldásnak tekinti. Andrea szerint azonban a leírt keretek önmagukban csak technikai jellegű biztosítékok.  

„A keretek írásba foglalása deklarálja azt, hogy milyen értékek, milyen normarendszer szerint szeretnénk működni, és praktikus útmutatót is ad ahhoz, hogy mi a teendő az egyes esettípusokban akkor, ha valaki panasszal él, azaz már sérelem/hátrány érte” – magyarázza a szakértő. De itt nem állhatunk meg. „Ha nem beszélgetünk arról, hogy a mindennapokban mit jelent ez, miért jött létre, milyen helyzetekben használható, az etikai kódex csupán egy dokumentum marad” – figyelmeztet Andrea, és hozzáteszi, hogy az a strukturális keretrendszer, amely csak a logikánkat és az agyunkat szólítja meg, önmagában kevés. A valódi szemléletformálás és változás érdekében meg kell érinteni a személyes rétegeket is: tudatosítani kell, hogyan viszonyulunk egyénileg és közösségként a határsértő helyzetekhez. 

A többfrontos beavatkozás stratégiája 

A MOME szemléletformáló műhelybeszélgetései épp ezért nem a szabálylisták ismertetését célozzák, hanem kapaszkodókat és nyelvezetet szándékoznak adni ahhoz, hogy a láthatatlan feszültségek kimondhatókká váljanak. Sebestyén Andrea ezt egyfajta „többfrontos beavatkozási rendszernek” nevezi, ahol az írásbeli kódex csak az egyik – bár alapvető – lába a folyamatnak.  

A tematikus pódiumbeszélgetések alkalmasak lehetnek arra is, hogy közösen gondolkozzunk el például a mester–tanítvány viszony sajátosságain. Nem elsősorban érintettekkel, áldozatokkal találkozhatnak a vonatkozó alkalom résztvevői, hanem segítő szakemberekkel, akik azon dolgoznak, hogyan lehet a különböző hatalmi dinamikákat felismerni. A kognitív szint mellett a lelki-érzelmi érintettséggel is foglalkoznak, így gyakorlati fogódzókat kínálnak ahhoz, hogyan ismerhetők fel az ilyen helyzetek, és miként kerülhetünk ki belőlük.   

A filmvetítések is segíthetnek belehelyezkedni egy-egy esetbe, hiszen, mint Andrea megjegyzi, egy film – az audiovizuális komplexitás, az egyedi narratívaalkotás miatt – sokkal erősebb hatást válthat ki, mint amikor egy etikai kódexben látjuk felsorolásszerűen leírva a szabályokat, a szankciókat vagy a különböző határsértő esetekre a példákat. De fókuszcsoportok is lehetnek a tapasztalatmegosztás körei, amelyekben megszülethet a „nem vagyok egyedül” élménye.  

More news

A Moholy130 projekt Blue-díjat, vagyis bronz minősítést kapott a 2026-os RGB – Kreatív Design Award versenyen, az „Event Design” főkategória „Művészeti célú tér/installáció” alkategóriájában. Az elismerést november 11-én adták át a budapesti Mixát Udvarban.
Folytatódik a MOME és az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium együttműködése, melynek keretében az oktatásban a valódi részvételiséget elősegítő folyamatokat, módszereket dolgoznak ki. A közös munka következő állomása az októberi Social Dialogues in Art and Design (SODA) szimpózium keretében szervezett workshop volt, ahol a résztvevők megvitatták az eddigi munka eredményeit, és egy, a részvételiségre érzékenyítő új játékot is kipróbáltak.
Egy használaton kívüli ipari építmény, az apadó Duna és egy nem mindennapi együttműködés adta Lipták Anna, a MOME Média design BA szakos alumnája kiállításának alapját. Az alkotó a Kör és Pont Alapítvány, valamint az egyetem együttműködésében meghirdetett Víz Rezidenciaprogram nyerteseként négy hónapig dolgozott Esztergomban, az itt született munkákat pedig október utolsó hetében mutatták be az éspont. galéria pop-up kiállításán.
Member of the European
Network of
Innovative
Higher Education Institutions
9 Zugligeti St,
Budapest, 1121