A negyedik évadához érkezett pályázat első fordulójába 38 csapat nevezett be pályamunkát, a második fordulóba kerülésért így összesen 124 fő küzdött. A mezőnyben fele-fele arányban voltak a vidékiek (17) és a budapestiek (21), a nagyvárosok közül ismét a fővárosból érkezett a legtöbb pályamunka (17 csapat), a második Kecskemét (6 csapat), majd Szeged (3 csapat). A legtöbb csapat duó, de egyenlő arányban vannak a 3, 4 és 5 fős csapatok is, a legtöbb jelentkező, összesen 75, éppen 9. osztályos.

A második fordulóba jutott 10 csapat már a MOME mentorokkal közösen gondolkodhat arról, milyen lesz az élet, az oktatás, a szabadidő eltöltése húsz év múlva az űrben: tervüket az egyetem hallgatóiból és oktatóiból álló mentorpárok segítségével fejleszthetik egy többhetes intenzív mentorációs folyamat során.  

A pályaművek között az űr témájára reflektálva számos, a jövő életkörülményeit modellező anyagot találunk, ilyen például a BOARDűr, a Gene Bank, vagy a Roboherbs projektje, amelyek az űrben való élelmiszer-termeléssel foglalkoznak lebegő kertek, növénynevelő kapszulák formájában. Több beadvány is foglalkozik ugyanakkor a már elveszett Föld miatt szükségessé váló új életterek megtalálásával, kialakításával, köztük az egyik a Life Bubble vagy az Űrkalandorok csapaté. Az Autofashion projekt ugyanakkor már egy ilyen új élettérben, egy mesterséges bolygón a divat lehetőségeit képzeli el, zero waste módon. A szemét, az űrszemét és az újrahasznosítás problematikájával foglalkozik a Némó nyomában projekt is. Olyan csapat is van, amely az új világokat alkotó és bemutató társasjátékán keresztül szeretne szemléletváltást elérni, a Ladder tudatosítaná a bolygót fenyegető veszélyek súlyosságát.

A csapatok sok figyelmet fordítottak a vizuális megjelenésre, többen már az első fordulóban animációs kisfilmet tettek a kerettörténet mellé, s voltak, akik arculatot is alkottak az elképzelt termékükhöz.

A döntős munkákat június 26-án, a Finálé alkalmával egy kiállítás keretében részletesen is megismerhetjük, és itt derül majd ki, melyik a három legjobb projekt.  

A zsűri elnöke a 2021-es pályázat után idén ismét prof. dr. Fülöp József rektor, animációsfilm-alkotó, tagjai Bényei Judit design- és vizuálisművészet-tanár, az MA-képzés szakvezetője, valamint a tavaly bekapcsolódott Gátos Luca, korábbi fődíjas, jelenleg MOME-hallgató lesznek. Mellettük frissen csatlakozók prof. dr. Gyarmathy Éva klinikai és nevelés lélektani szakpszichológus, egyetemi tanár és Ruppert Dániel, a Mobility Design Lab vezetője, a Formatervezés szak oktatója.

Gyarmathy Éva, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa a közoktatásba beilleszkedni nem tudó tehetséges gyerekekkel és serdülőkkel foglalkozó iskolákban tanácsadó, emellett nemzetközi projektekben a gondolkodás és a tanulás hatékonyságát fejlesztő módszerek kutatásában vesz részt. Úgy véli, az Ugrás a jövőbe! pályázat a jövő formálása: mint kifejtette, tizenéves kortól kezdve érik meg az ember a valódi, társadalmi szintű alkotásra, emiatt a mostani fiatalok már képesek a korábbiaktól eltérő, igazán új megközelítésekre. Hozzátette: „Azt remélem, hogy a pályázók az alkotásban az érzelmeiket formába öntve utakat, problémákat és esetleg megoldási lehetőségeket találnak, amelyekkel a nagy ugrás közelebb kerül hozzánk.”

Ruppert Dánielt az motiválja, hogy részt vegyen az Ugrás a jövőbe! kreatív alkotópályázat zsűrizésben, hogy szeret kreatív gondolkodású hallgatók környezetében lenni, tanulni tőlük, és hagyni, hogy mindez rá is hasson. „A friss, váratlan, határokat feszegető, de konzekvens narratívát bemutató munkáknak örülök a legjobban – árulta el nekünk, amikor a pályázatról kérdeztük. S hozzáfűzte: – Formatervezőként és concept art kedvelőként gyakran merítek inspirációt az űrrel kapcsolatos történetekből, járművekből, vizuális kultúrából.” A Red Dot díjat elnyert formatervező a MOME egykori hallgatója, aki oktatási tevékenysége mellett saját piaci vállalkozásában tervezőként tevékenykedik. Dolgozott a Mercedes-Benz és az EvoBus designstúdiójával, tervezett egy közlekedésszervező cég csapatában összetett rendszereket, jelenleg pedig a Ustory nevű stúdióban komplex, stratégiaalapú fejlesztési projektekkel foglalkozik.