A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idén rendhagyó módon egyszerre két alkotónak adja át a Moholy-Nagy-díjat: Sou Fujimoto világhírű japán építésznek és Agnes Denes (Dénes Ágnes) magyar származású, nemzetközileg elismert képzőművésznek. A díj azok előtt tiszteleg, akik saját területükön a társadalmi érzékenységet, a jövő iránti felelősséget és az alkotói kísérletezés nyitottságát képviselik – mindazt, amit Moholy-Nagy öröksége ma is jelent. 

Az ünnepélyes átadóra, az egyetem tavaszi címátadó ünnepségével egybekötve május 11-én kerül sor. Az esemény nemcsak Denes több mint hat évtizedet felölelő életművét köszönti, és Fujimoto munkásságát ismeri el, de alkalmat ad arra is, hogy az egyetem újra megfogalmazza, mit jelent számára Moholy-Nagy nevét viselni, amelyet a díj alapításával egy időben, 2006-ban vett fel. Az alkalom túlmutat az ünnepi kereteken: állásfoglalás amellett, hogy Moholy-Nagy oktatásról vallott gondolatai a MOME-n zajló intenzív változások közepette is érvényesek, világnézete pedig ma is fontos viszonyítási pont az elméleti és a gyakorlati képzésben egyaránt. 

A jubileumi évben a díj két, egymással párbeszédbe állítható alkotói pályára irányítja a figyelmet. Bár a díjazottak különböző generációkhoz tartoznak, eltérő kulturális közegből érkeznek, és más formanyelven szólalnak meg, alkotói szemléletükben közös az a mód, ahogyan a jövő kérdéseihez viszonyulnak. Válságos helyzetekre reflektálva sem kínálnak leegyszerűsítő válaszokat: olyan alkotásokat hoznak létre, amelyek dialógust kezdeményeznek a természeti és társadalmi környezettel; míg Dénes a remény erejét hangsúlyozza, Fujimoto a jövőbe vetett optimizmust. 

Agnes Denes univerzális szemléletű alkotói munkássága, nagy léptékű, tereket és tájakat újraértelmező művei a Föld sérülékenységére, az emberiség felelősségére és a humánum erejére irányítják a figyelmet. Műveit az egész emberiség számára hozza létre, integrálva az emberi és a nem emberi alkotóelemeket, a matematikát és a képzőművészetet. Sou Fujimoto építészeti gyakorlata ezzel párhuzamosan a természeti és az épített környezet közötti viszonyt vizsgálja: új térélményeket létrehozó épületei az emberi lépték, az élhetőség és a közösségi tapasztalat jelentőségét hangsúlyozzák, az átmeneti terek kialakításán keresztül reflektálva az emberi test és az építészet kapcsolatára. 

A két díjazott nemzetközi és magyar kötődése egyszerre fejezi ki a MOME globális beágyazottságát és kulturális gyökereinek fontosságát. Az építészet, a képzőművészet és a felelős gondolkodás találkozása felerősíti az élményt, hogy a kortárs alkotói kérdések legizgalmasabb formái ma a tudomány- és szakterületek metszéspontjain születnek. A természethez való viszony, az épített környezet felelőssége, a társadalmi érzékenység és a jövő iránt vállalt felelősség mindkét életműben meghatározó elemként van jelen, ahogyan ezek a MOME értékrendjének is alapvető pillérei. 

A Moholy-Nagy-díj húsz éve a kreativitás, az integratív gondolkodás, a szellemi innováció és a felelősségteljes magatartás mentén ismer el alkotókat. Az alapítók célja, hogy a díjazottakon keresztül a névadó szellemiségét mintaként állítsák a jövő generációi elé. Ahogyan Moholy-Nagy fogalmazott: „a nevelés egy boldogabb és egészségesebb élet eszközévé lehet” – a jövő így a tudomány és művészet összefüggésében, az ember, a természet és a technológia kapcsolatainak a megértésével és tudatosan fordulhat jobb irányba. Az idei, kettős díjazás ezt a hagyományt folytatva mutatja meg, hogy Moholy-Nagy öröksége ma is élő, alakuló és érvényes gondolati keret. 

Háttéranyag 

Agnes Denes (1931, Budapest) magyar származású amerikai művész, New Yorkban él és dolgozik. Az 1960-as évektől kibontakozó, sokrétű alkotói gyakorlatában tudomány és művészet szorosan összefonódik: munkáiban a filozófia, a matematika, a nyelvészet, a pszichológia, a történelem, a szociológia, a költészet és a zene szempontjai egyaránt jelen vannak. Vizuális kutatói és alkotói munkássága az írástól, a rajztól és a szobrászattól az installáción és a performanszon át a nagyszabású environmental művekig terjed. A művészettörténetben az environmental art egyik úttörő alakjaként tartják számon. Legjelentősebb munkái közé tartozik a Rice/Tree/Burial (1968), amelyet gyakran az első ökológiai szemléletű, helyspecifikus köztéri műként említenek, a Wheatfield – A Confrontation (1982), egy búzamező, amely Manhattan szívében, a város pénzügyi negyedének közvetlen közelében növekedett, a több mint tízezer fával megvalósított finnországi Tree Mountain – A Living Time Capsule (1982–1996), valamint a The Living Pyramid különböző változatai. Művei következetesen az ember, a természet, a tudás, az idő és a jövő viszonyát vizsgálják, miközben egyszerre szólnak ökológiai felelősségről, társadalmi igazságosságról és civilizációs léptékű gondolkodásról. A magyar közönség a Ludwig Múzeum 2008–2009-es életműkiállításán, az acb Galéria 2018-as és 2023-as tárlatán, valamint a szintén közreműködésükkel készült 2025-ös, a Szépművészeti Múzeumban bemutatott kiállításon ismerhette meg átfogóbban munkásságát. 

Sou Fujimoto (1971, Hokkaidó) japán építész, a kortárs építészet egyik meghatározó nemzetközi alkotója, a Sou Fujimoto Architects alapítója. Munkáiban az építészetet nem elsősorban radikális beavatkozásként, hanem a meglévő természeti és épített környezet lehetőségeire érzékenyen reagáló gyakorlatként értelmezi, amely tiszteletben tartja a környezetet, az ott már adott elemekkel továbbgondolja azt, és új térbeli, valamint használati lehetőségeket ismer fel. Tervezői gyakorlatában lakóházak és középületek egyaránt szerepelnek; épületeire a könnyedség, az áttetszőség, a kísérletező téralkotás és az emberi lépték iránti érzékenység jellemző, a helyi sajátosságok és klimatikus viszonyok figyelembevételével. Legismertebb munkái közé tartozik a Final Wooden House Kumamotóban, a londoni Serpentine Gallery Pavilion (2013), a budapesti Magyar Zene Háza, valamint a montpellier-i L’Arbre Blanc. Utóbbi nagyvonalú teraszaival a mediterrán szabadtéri életformára reagál, míg a Magyar Zene Háza úgy hoz létre erőteljes, karakteres építészeti formát, hogy közben érzékenyen simul a park környezetébe. Munkáiban visszatérően az válik kérdéssé, miként lehet az építészet egyszerre nyitott, szabadon bejárható, érzékileg gazdag és a meglévő környezettel összhangban álló. 

A Moholy-Nagy-díjról 

A Moholy‑Nagy‑díjat a Moholy‑Nagy Művészeti Egyetem 2006 óta évente ítéli oda olyan kiemelkedő alkotóknak, kutatóknak és gondolkodóknak, akik munkásságukkal közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak az egyetem szellemiségéhez és céljaihoz. Az elismerés Moholy‑Nagy László, az egyetem névadójának örökségét viszi tovább: a művészet, a tudomány és a technológia határterületein létrehozott életműve máig érvényes gondolati keretet kínál a MOME működéséhez. Az elmúlt években számos nemzetközileg elismert szakember részesült a díjban, amely a MOME közösségének egyik legfontosabb szakmai elismerése és amely az interdiszciplináris gondolkodást, a párbeszédet, a felelős tervezői magatartást és a kortárs kultúrára gyakorolt hatást állítja középpontba. 

A díjtárgyról   

2021-ben új díjtárgy készült, amelyet Ádám Krisztián, Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész, a MOME Design Intézet oktatója tervezett. A műtárgy egyszerre törekszik a névadó Moholy-Nagy filozófiájának tárgyi manifesztációjára, és annak az állandó változásnak a leképezésére, amelyet megélünk, olyan értékeket megjelenítve, mint az átláthatóság, az empátia, az esztétika, az interdiszciplinaritás és az innováció. A sokféle nézőpont átélése, a különböző tudományterületek közötti átjárhatóság kulcs a korunk kihívásaira keresett válaszok megtalálásához, mely a MOME missziója is, hogy a design és a művészet eszközeivel válaszokat keressen és találjon a 21. század kihívásaira.   

Összefoglalónk a korábbi díjazottakról: Szellemi innováció, határterületek - jön a 2023-as Moholy-Nagy-díj   

Mi köti össze Barabási Albert Lászlót, Passuth Krisztinát, Dieter Rahmsot és Frenák Pált? Kimagasló kulturális tevékenységük mellett természetesen a Moholy-Nagy-díj, melynek 14 társukkal birtokosai. A 2006 óta minden évben átadott Moholy-Nagy-díjjal olyan személyiségek munkáját, életművét kívánja elismerni az egyetem közössége, akiknek kiemelkedő alkotói, kutatói, művészeti tevékenysége az egyetemmel és névadójával azonos értékeken alapul.

Tovább.. https://mome.hu/hu/hirek/szellemi-innovacio-hatarteruletek-jon-a-2023-as-moholy-nagy-dij