Szellemi innováció, határterületek - jön a 2023-as Moholy-Nagy-díj

Dátum: 2023.11.14
Mi köti össze Barabási Albert Lászlót, Passuth Krisztinát, Dieter Rahmsot és Frenák Pált? Kimagasló kulturális tevékenységük mellett természetesen a Moholy-Nagy-díj, melynek 14 társukkal birtokosai. A 2006 óta minden évben átadott Moholy-Nagy-díjjal olyan személyiségek munkáját, életművét kívánja elismerni az egyetem közössége, akiknek kiemelkedő alkotói, kutatói, művészeti tevékenysége az egyetemmel és névadójával azonos értékeken alapul.

Az egyetem 2006-ban felvette Moholy-Nagy László nevét, ekkor Kopek Gábor korábbi rektorunk kezdeményezésére alapították a díjat. Az elismerés a Bauhaus egyik meghatározó egyénisége ma is érvényes gondolatainak, ideáinak közvetítését szolgálja a hazai és a nemzetközi művészeti és tudományos élet képviselői felé. Az alapítók célja az is, hogy a díjazottakon keresztül a névadó szellemiségét mintaként állítsák a jövő generációi elé. 

Az elismerésben részesült alkotókat és a MOME közösségét leginkább a kreativitás, az integratív gondolkodás, a szellemi innováció és a felelősségteljes magatartás köti össze. De kik is ők?

Moholy-Nagy-díjas többek között Hattula Moholy-Nagy archeologus, Hannes Böhringer művészetfilozófus, Passuth Krisztina művészettörténész, Karole P. B. Vail kurátor és Botár Olivér művészettörténész is, akiket a fentiek mellett az is összeköt, hogy munkásságukkal lehetővé vált a Moholy-Nagy életmű jelentőségének tudatosítása, a kortárs kultúrára gyakorolt hatásának megértése. Mindez jelentősen hozzájárult az egyetem névadója örökségének megőrzéséhez és így a MOME szellemi bázisának megteremtéséhez is.

Az elismerésben több paradigmaváltó, korábban a MOME jogelődjén oktató mester, tanár részesült, például Gergely István belsőépítész-iparművész, Földes Imre zenetörténész, Csomay Zsófia és Reimholz Péter építőművészek, Stefan Lengyel és Rubik Ernő formatervezők is. Az ő évtizedes karrierjük, egyetemi oktatói pályájuk alatt nem csak tervezőgenerációk sorát nevelték ki, de képzési reformokat hoztak, és jelentősen hozzájárultak a művészeti területek közti átjárhatósághoz, az interdiszciplináris gondolkodás elfogadásához.

Utóbbi jellemző Barabási Albert László fizikus-hálózatkutató, Frenák Pál koreográfus, Tibor Kálmán grafikustervező, Nádasdy Ádám költő-műfordító, Gőz László harsonaművész és Kovalik Balázs rendező tevékenységére is, akik tudományterületek és műfajok közt átjárva új minőségeket teremtettek, szellemi és fizikai alkotótereket hoztak létre. Kritikus és érzékeny alkotói hozzáállásuk, felelős gondolkodásmódjuk példaértékű a MOME közössége számára. 

2023-ban is egy hasonlóan nagy formátumú alkotó kapja majd a díjat, további részletek hamarosan! 

További hírek

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem újabb zöld fejezetet nyitott, hiszen szeptember 30-án átadták az egyetem Közösségi Kertjét, amely a fenntarthatóságot és a biodiverzitást erősítő campusfejlesztés meghatározó mérföldköve.
Az idei Budapest Design Weeken a MOME múltja és jövője egyszerre válik láthatóvá: a 360 Design kiállítás a kortárs alkotók munkái mellett a Borz Kováts Sándor-életművet és annak hatásait mutatja be a mai tervezőkre, míg az Átjárások című válogatás a legfrissebb hallgatói munkákon keresztül ad betekintést a formatervezés jövőjébe. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Formatervező szakja több mint ötven éve a magyar design egyik legfontosabb műhelye, amelyből generációk óta kerülnek ki a hazai és nemzetközi kreatívipar meghatározó tervezői.
Idén is bemutatkoztak a MOME hallgatói az Ars Electronica nemzetközi Campus Exhibition keretében. A Gradual Exposure című válogatás vezérfonalát a dezinformáció, a digitális bizalom válsága, a klímaváltozás és a geopolitikai feszültségek témái adták, amelyekhez a hallgatók kísérletező, kutatásalapú és transzdiszciplináris megközelítésekkel kapcsolódtak. A munkák kész válaszok helyett inkább alternatív perspektívákat, új gondolkodási horizontokat kínáltak tükrözve az intézmény erős interdiszciplináris szellemiségét.