MOME-n fejlesztett fenntartható rajzeszköz nyert díjat New Yorkban

Dátum: 2024.07.10
Évente 10 billió műanyag tollat dobunk el világszinten, a nem lebomló hulladék pedig olyan környezetterhelő vegyi anyagokat tartalmaz, amelyek nem megfelelő feldolgozás esetén egészségi károsodást is okozhatnak. Ugyanakkor színes filctollak nélkül elképzelhetetlen lenne nemcsak az iskolások, de a kreatíviparban dolgozók élete is. Erre a problémára kínál megoldást a MOME hallgatói csapata, amely a pHen környezetbarát tollal a 2024-es Biodesign Challenge kiemelkedő művészeti díját érdemelte ki New Yorkban. A most díjazott pHen csapat az elismerés mellett a jövő évre ösztöndíjat, valamint egy önálló kiállítás lehetőségét is elnyerte.

Gulya Nóra, Nagy Csongor Boldizsár és Somogyvári Szonja három különböző területről, a Textiltervezés, a Média design és a Grafika szakról jöttek össze, és egy kurzus keretében kezdték el fejleszteni az írószereket forradalmasító koncepciójukat. Az eszköz környezetbarát, sokoldalú, vonzó, fenntartható gyakorlatokra ösztönöz, és újratölthető, többszínű, nem mérgező alapanyagaival még a körforgásos gazdaságot is támogatja. 

 

De lássuk, hogyan is működik! A pHenek olyan innovatív, fenntartható tollak, amelyek baktériumokból és zöldségekből, például vörös káposztából származó pH-érzékeny pigmenteket használnak. A filctollak a pH-változások függvényében változtatják a színüket, és újratölthetők, így csökkentve a hulladék mennyiségét és kiküszöbölve a káros vegyi anyagokat. 

 

A pHen hátterében egy, a pH változásaival színüket változtató pigmentekkel kapcsolatos kutatás áll, az innováció a baktériumokban és zöldségekben található pigmenteket használja fenntartható festékanyagok keveréséhez, így például a vörös káposztában lévő antocianinokat, vagy a Streptomyces coelicolorban lévő aktinorhodint. Mivel egy markerben több szín is megtalálható, így az íróeszközt a hagyományos filcnél kreatívabban lehet használni. Az eszköz házát nyílt forráskódúra tervezték, úgy, hogy az egy 3D nyomtató segítségével a világ bármely fablabjében előállítható legyen, a helyi gyártással a szállítás költségei is megtakaríthatók, a design pedig mindenki számára hozzáférhető. A csapat jövőbeli tervei között szerepel egy 3D nyomtatóhoz való adapter fejlesztése is, amellyel a textil- és grafikai tervezést támogatnák. 

 

A MOME idén először indult a rangos Biodesign Challenge világversenyen, a csapat a nemzetközi megmérettetésen tizenöt ország több mint ötszáz diákja közül került a döntőbe. A résztvevők szeptembertől tavaszig, két szemeszteren át dolgoztak terveik tökéletesítésén kurzusvezetőikkel, Malu Lückinggel (az Anyagkutatás Hub megbízott vezetője, biodesigner, anyagkutató) és Kovács-Nagy Ferenccel (műhelyvezető, művészettanár), majd azokat június közepén New Yorkban, a finálén mutatták be. 

 

A Biodesign Challenge célja, hogy nemzetközi tudásmegosztási platformot teremtsen a biodesign tervezői számára, segítse az aktív szakmai közösség kialakulását, népszerűsítse a biodesign-technológiát a szakemberek körében.

További hírek

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem újabb zöld fejezetet nyitott, hiszen szeptember 30-án átadták az egyetem Közösségi Kertjét, amely a fenntarthatóságot és a biodiverzitást erősítő campusfejlesztés meghatározó mérföldköve.
Az idei Budapest Design Weeken a MOME múltja és jövője egyszerre válik láthatóvá: a 360 Design kiállítás a kortárs alkotók munkái mellett a Borz Kováts Sándor-életművet és annak hatásait mutatja be a mai tervezőkre, míg az Átjárások című válogatás a legfrissebb hallgatói munkákon keresztül ad betekintést a formatervezés jövőjébe. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Formatervező szakja több mint ötven éve a magyar design egyik legfontosabb műhelye, amelyből generációk óta kerülnek ki a hazai és nemzetközi kreatívipar meghatározó tervezői.
Idén is bemutatkoztak a MOME hallgatói az Ars Electronica nemzetközi Campus Exhibition keretében. A Gradual Exposure című válogatás vezérfonalát a dezinformáció, a digitális bizalom válsága, a klímaváltozás és a geopolitikai feszültségek témái adták, amelyekhez a hallgatók kísérletező, kutatásalapú és transzdiszciplináris megközelítésekkel kapcsolódtak. A munkák kész válaszok helyett inkább alternatív perspektívákat, új gondolkodási horizontokat kínáltak tükrözve az intézmény erős interdiszciplináris szellemiségét.