„Papírra vetett grimaszok” Bányai István válogatott művéből nyílik kiállítás Budapesten, a MOME-n

A varázslatos Zoom alkotója, a sajtótörténet, a magazinok hőskorának meghatározó alakja, a The New Yorker, a Rolling Stone, a New York és a Playboy révén ismertté vált Bányai István grafikus idén lenne hetvenöt éves. Az alkotó alma matere, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem november végén a grafikus életművéből mutat be válogatást, kiállítással tiszteleg a művész előtt, amelyen kortárs nézőpontból mutatja be munkásságát végre itthon is.

„Bányai képi világa – melyben az alakok időn és téren átfolyva mozognak, időnként kísértetiesen elszakadva egymástól, az árnyékok pedig saját fejük után mennek – intelligens, elegáns, magával ragadó. Művészete egyfajta rejtett misztikumot hordoz, rajzai több kérdést vetnek fel a nézőben, mint amennyit megválaszolnak, emlékeztetve arra, hogy a dolgok nem mindig azok, aminek látszanak” – méltatta a grafikust még 2013-ban Stephanie Plunkett, a Norman Rockwell Museum vezető kurátora, amikor a keleti parti intézményben megnyílt retrospektív kiállítása. 

Bányai nem tartotta magát művésznek, csak egy egyszerű rajzolónak. Művei azonban olyan klasszikus alkotások, amelyek nem csupán időtlenek, de időtállóak is: szatirikus humora ma is mosolyt csal az arcunkra, és megmutatja azokat a politikai, társadalmi visszásságokat, amelyeket gyakran egyedül a vizuális művészet tud kompaktan megfogalmazni. A rajzaira jellemző részletgazdagság, finom irónia, a társadalmi jelenségek kritikus ábrázolása ikonikus képeket teremtett. Kívülállóként tűpontos rajzokkal véleményezte az amerikai közélet történéseit, és azt is megmutatta Extremely Hungary sorozatában, hogy szerinte milyen a magyarok csavart észjárása, kívülállósága, és hogy Liszt Ferenctől Gábor Zsazsán át a Rubik-kockáig kiket és miket azonosítanak magyarként az USA-ban. A „papírra vetett grimaszok” – ahogyan Viski Noémi, a magyar kiállítás kurátora fogalmazott, pedig mára a designkultúra részévé váltak, előbb a hetvenes évek Magyarországán, majd a nyomtatott sajtó utolsónak hitt virágkorában az USA-ban és szerte a világon. 

A most nyíló életpálya-kiállítás keretében végre a magyar közönség is átfogó képet kaphat munkásságáról. A tárlat címe Ist-One, azaz a tervezőgrafikus világszerte ismert szignója, és olyan kérdések mentén vezeti végig a látogatót, mint hogy miként hatnak egy tervező stílusára más alkotók, oktatók, milyen külföldön magyarként dolgozni, és ami talán a legfontosabb, miként bírhat a rajz közvélemény- és társadalomformáló erővel. 

Bányai munkáival nem csak az amerikai közélet prominens lapjaiban találkozhatott az olvasó hétről hétre, de készített rajzfilmet, videóklippet, gyerekkönyvet is, kiemelkedő az 1995-ben kiadott Zoom „silent book”, amelyet megjelenése után a The New York Times az év gyermekkönyvének választott, és amely meghozta számára a nemzetközi ismertséget. 

„Azért csinálok képeskönyveket, mert az olcsó mozi” – nyilatkozta egy interjúban. A végtelen megjelenítése, az önmagukba visszaforduló helyzetek ábrázolásai és a figurák metamorfózisai konkrét történetek helyett inkább Bányai szemléletéről árulkodnak. „Minden összefügg egymással, a világ határtalan, nincsen széle, sem közepe, hanem egy folyamat. Az állandóság csupán illúzió, és ami van, az átmenet. Az új pont olyan, mint a régi, csak másképp” – foglalta össze világképét egyszer. 

A Budapesten született alkotó az elmúlt harminc évben a magazinkiadás hőskorának megkerülhetetlen neve lett a tengerentúlon. A budapesti Iparművészeti Főiskolán a hetvenes évek elején végzett, majd MOKÉP-filmplakátokat készített, a Móra Ferenc Könyvkiadónak illusztrációkat, a Hungaroton számára pedig lemezborítókat rajzolt, emellett animációs filmekkel is foglalkozott, majd 1981-ben kivándorolt az Egyesült Államokba. 

Amerikai karrierje a kilencvenes években indult be igazán New Yorkban, amikor a New York magazin felkérte heti illusztrációk készítésére. A tengerentúlon már rendszeresen illusztrálta emellett a The Times, a Newsweek és a The Atlantic Monthly lapokat is, az MCA, a CBS és a Capitol Recordsnak alkotott lemezborítókat. A Playboy tanácsadó rovatának, a Playboy Advisornak havonta rajzsorozatot készített, 1998 óta pedig a The New Yorkernek is dolgozott. 

A Zoom után még három könyve jelent meg, 1996-ban a Re-Zoom, második önálló kötete, majd 1997-ben az R.E.M. című gyermekkönyve. 2005-ben pedig a The Other Side című kötete is napvilágot látott, amelyet tizenkét országban adtak ki. 

2005-ben az intézmény címzetes tanára lett, 2011-ben pedig visszatért egykori iskolájába kurzusheti workshopot tartani. Munkásságát nemcsak a hazai szakmabeliek, hanem nemzetközi grafikusok is mintaadónak tekintik. 

Bányai Istvánt halálakor Simizu Juko ismert japán illusztrátor, Steven Heller art director  valamint Orosz István mellett számos pályatársa méltatta, s több száz rajongója fogalmazta meg, milyen nagy hatással volt rájuk a magyar illusztrátor vizuális világa. 

 

Kiállításmegnyitó: 2024. november 21., 18 óra 
Helyszín: MOME GROUND 

 

A tárlat kapcsolódó eseményeként 2024. december 4. – 2025. január 4. között a Vigadóban az Arany Rajzszög idei tárlatának részeként egy illusztrációfókuszú kamarakiállítás is látogatható, amellyel Bányai István korábbi kollégái, szakmai követői tisztelegnek egykori pályatársuk előtt.

More news

Az Elle magazin harmadik alkalommal rendezi meg az ELLE Decoration International Design Awards Hungaryt (EDIDA), amelyen a hazai design kiemelkedő alkotóit díjazzák. A MOME-alumni tervezői idén is nagy számban szerepelnek a díj shortlistjén, mind „Az Év Fiatal Tervezője”, „Az Év Terméke”, „Az Év Márkája” és „Az Év Fenntartható Kezdeményezése” kategóriákban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) erdőtelepítő programjának keretében ezúttal – a Duna-Dráva Nemzeti Park szakembereivel összefogva – Vízvár területén telepítenek erdőt az egyetem hallgatói és dolgozói. A november 14–16-ra meghirdetett akciót a hét elején a témához kapcsolódó szakmai programok előzik meg az egyetem budapesti campusán. A MOME Zero program keretében november 12-én délután a biomimézis témájával foglalkozó tel-avivi kutató, Yael Helfman-Cohen tart előadást, 13-án pedig Gálhidy László biológus, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője érkezik a MOME-ra.

Budapest–Róma A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) és a Collegium Hungaricum Róma rezidenciaprogramot indít a művészi kreativitás, az interdiszciplinaritás és a kulturális értékteremtés jegyében. A két intézmény együttműködésében létrejövő Római Hallgatói Rezidenciaprogram ünnepélyes szerződésének az aláírására október 21-én, a MOME Campusán került sor.
Member of the European
Network of
Innovative
Higher Education Institutions
9 Zugligeti St,
Budapest, 1121