PhD témakiírás

Egyéni témát vállal

Elérhetősége:

aczel.petra@mome.hu, Doktori adatlap

A művészet/design média reprezentációja

A valóság ígérete. Tény és fikció határai(n).

A tény és fikció határain egyre inkább elmosódni látszanak a kortárs műfajokban. A kutatás keretében – konkrét példák bemutatásán keresztül - lehetőség nyílik annak vizsgálatára, hogy a film, színház, irodalom, stb. fikciós határai mennyiben újragondolandóak és milyen szempontok miatt válik ezek kijelölése egyre fontosabbá.
A PhD disszertáció keretében, kurrens elméletek feldolgozása mentén, kortárs műfajok (filmek, sorozatok, regények, stb.) átalakulásának szemléletes, kreatív módon való bemutatása, elemzése, könyv formában való megjelentetése.

 A művészet/design szociológiai vizsgálata

A művészet és design szociológiai vizsgálata több külön-külön és együttesen is kutatható területet kínál. Néhány példa:
- az alkotások hatása, a befogadás folyamata
- az alkotási folyamat körülményei
- az alkotók, befogadók társadalmi helyzete és életmódja
- az alkotásokat közvetítő intézmények működési körülményei
- az alkotásoknak szociológiai dokumentumként való felhasználása
- az alkotók kiválasztódásának folyamata
- a művészek, designerek, művészeti ágak társadalmi presztízse.

A divat társadalmi/kulturális/művészeti regulátor szerepe

A divat társadalmi/kulturális/művészeti regulátor szerepe
Elvárás: a témával kapcsolatos irodalom ismerete, szakmai nyelv elsajátítása, újító gondolatok, szempontok a téma elemzésével kapcsolatosan, lehetőség szerint empirikus kutatás.
A divatelmélet, divatszociológia vizsgálati köréhez sorolható kutatás - kortárs példákon keresztül - a divat fogalomrendszerének, társadalmi szerepének, kulturális mintáinak – annak jól érzékelhető változásainak – bemutatására irányul. Többek között az alábbi kérdésekre keresi a választ: A divat, hogyan válik fontos társadalmi regulátorrá, tényezővé? Milyen működési mechanizmusok jellemzik a leginkább? A digitalizáció milyen változásokat generál a divat világában? Milyen médiumokon keresztül fejti ki hatását? Mennyiben van identitásképző szerepe? Hogyan változtatja meg a fogyasztói attitűdöket? Mennyiben része az „én- márká”-nak? Mennyiben működik, mint jelrendszer? A társadalmi különbségek hogyan nyilvánulnak meg a divatban?További elvárások: 
DLA keretein belül is felkérhető, DLA fokozatú tervező tanár jelenléte mellett.

A cirkusz és intézményrendszerének átalakulása a digitális transzformáció korában

A cirkuszművészet, a design és a digitalizáció összefüggéseinek feltárása. A cirkusz régi/új megjelenési formáinak, műfajának, változó társadalmi szerepének, kommunikációjának és szimbólumrendszerének vizsgálata. A jelenleg működő művészeti projectek elméleti és gyakorlati hátterének megismerése, lehetséges tovább- illetve újragondolása. 

Egyéni témát vállal

Elérhetősége:

antaloczymome.hu, Doktori adatlap

A 4E filozófia (radical embodiment) és a design elmélete. 

A 4E filozófia (radical embodiment) és a design elmélete. A 4E filozófia a múlt századi előzmények után az ezredforduló óta nagy lépésekben halad. Központjában a test áll: a test szerepe a megismerésben, az identitásban és a viselkedésben. A korábbi kognitív tudományi állásponttal szemben, amely a megismerést a számítógép metaforájával jellemezte, a 4E dinamikus viszonyt feltételez test, agy és környezet között. Hol helyezhető el ebben a design elmélete?

Művészet és érték. 

Művészet és érték. A művészet befogadásának egyik jellemző vonása, hogy értékelünk, még ha csak olyan egyszerű szavakkal is, hogy "tetszik" vagy "nem tetszik". Miért lehet a mű tárgya az értékelésnek, és mi az értékelés alapja? A hagyományos megoldás erre az ízlés/jó ízlés fogalma volt, amelyet azonban Pierre Bourdieu után, és az inkluzivitásra törekvő művészeti intézménye korában nehezebb fenntartani. Meg lehet-e alapozni az értékelés gesztusát valami másban?

A kortárs mesterséges intelligencia fejlődése

A kortárs mesterséges intelligencia fejlődése során megjelentek a generatív mesterséges intelligenciák, amelyek szöveges prompt alapján képet is létre tudnak hozni egy tanulási folyamaton átment neuronháló segítségével. Veszélyezteti-e ez a generatív AI a művészek és designerek munkáját, vagy segíti? Elképzelhető-e, hogy a designer munkáját kiváltja az AI? Milyen új design stratégiákat tesz lehetővé? Hogyan változtathatja meg a művészetről való elméleti gondolkodást?

Egyéni témát vállal

Elérhetősége:

ebabarczy@mome.hu, Doktori adatlap

Művészimázs

A művészről/tervezőről alkotott kép összetevőinek és változásainak vizsgálata. Milyen szimbolikus szerepet, társadalmi funkciót tölt be a művészet? Milyen mediális stratégiák jellemzik a művész/et imázsának megteremtését? Milyen szerepet játszik a művészimázs magában a művészetben?  

Egyéni témát vállal

Elérhetősége:

andras.beck@mome.hu, Doktori adatlap

Designpedagógia/design és oktatás (design alapú módszertanok)

A design és a művészet lehetőségei a tudományos gondolkodás fejlesztésében – STEAM módszertanok

Digitális múzeum/múzeumi tudásközvetítés

Social design és oktatás/hátránykompenzáló design módszerek és nevelődés

Médiatudatosság és design

Fenntarthatósági nevelés és designpedagógia

Egyéni témát vállal.

Elérhetősége:

benyeij@mome.hu, Doktori adatlap

A művészet és a design múzeumi és kiállítási kontextusa

• Design- és iparművészeti, illetve kortársművészeti köz- vagy magángyűjtemények története, jelene és jövője.
• A design és a tárgykultúra, illetve a kortárs művészet kanonizálása a szelekció, kiállítás, intézményesítés, mecenatúra révén.
• For-profit vs. társadalmi szempontok a kurátori, design- és művészetmenedzseri munkában.

Egyéni témát vállal

Elérhetősége:

eblimome.hu, Doktori adatlap

Egyetemes és magyar ipari termékforma- és csomagolástervezés 

A gyáripar által előállított használati tárgyak formai minőségének vizsgálata mellett a kísérleti munkák, határesetek, szolgáltatások, folyamatok, a fenntartható fejlődés tárgytervezésének valamint a történeti értékek megőrzésének kérdéseire is kutatjuk a válaszokat.

Elérhetősége:

ernyeygyula@yahoo.com; Doktori adatlap

Témák, műfajok, eszmék a 20. századi magyar építészet történetéből

Egy jól kürülhatárolható építészeti jelenség kutatása közösen meghatározott módszerrel

A hazai későmodern és posztmodern építészet kritikai feldolgozása

Az 1958-1989 közötti korszak alkotásainak/irányzatainak/szakmai gyakorlatának/eszméinek/ vitáinak vizsgálata alapos forráskutatással és kritikával.

Egyéni témát vállal

Elérhetősége:

ferkai@mome.hu, Doktori adatlap

művészettörténet, 19-20. századi magyar és egyetemes művészet, grafikatörténet, tervezőgrafika történet, illusztráció

A 19-20. századi művészettörténet magyar és egyetemes történetébe illeszkedő kutatási témák, különös tekintettel a francia kapcsolatokra. Előnyt élveznek a grafika és tervezőgrafika történetébe sorolható témák: plakáttörténet, tipográfiatörténet, rajztörténet, illusztrációtörténet, könyvművészet. 
 

szimbolizmus, japonizmus

A századforduló művészeti jelenségei a szecesszió, szimbolizmus, japonizmus területén, elsősorban a grafika történetében, de a tárgykultúra tágabb köréből is lehetségesek témák. 

muzeológia, művészeti intézménytörténet

Muzeológia, kiállítástörténet, művészeti intézmények (múzeumok), oktatási intézmények története.

Egyéni témát vállal

Elérhetősége:

foldi.eszter@mome.hu, Doktori adatlap

Possibilities in Art Education. A művészetek közvetítésének és kortárs bevonási utak elméletei, módszerei és praxisai

A kutatási téma ismertetése: A pályázó doktorjelölt saját perspektívából fogalmazhatja meg kutatását.
Claire Bishop szerint a képzőművészetben 1990 óta egyfajta „social turn” jött létre. Elemezhető, hogy a múzeumok hogyan reagáltak erre a jelenségre és mennyiben kapcsolódtak a „Get involved!”, „Common Affairs” mozgalmakhoz? A járványhelyzet minden szereplőt különleges kihívások elé állított, ezért a kérdés már az online cselekvési terek tágulásával is újra-értelmezhető.  
Javasolt kérdések: Kortárs muzeológia, participatív múzeum, digitális múzeum és múzeumpedagógia, inkluzió- módszertanok, nyílt hozzáférésű applikációk, kollaborációs lehetőségek ember és mesterséges intelligencia kapcsán.
Milyen múzeumokra, kulturális intézményekre érvényesek a speciális közvetítéssel foglalkozó elméletek? Mennyiben létezik a kurátor, a múzeumpedagógus, a befogadói csoportok egyenrangú együttműködése ebben a szférában? Milyen hatásuk lehet az intézményesített képzéseknek a múzeumi praxisra? Hogyan építhető fel a digitális módszertanokra épülő művészetközvetítés? Milyen eredményeket hozhat a community curator szerepe a közvetítési és bevonási folyamatokban?

Mestermunkával kapcsolatos előzetes elképzelés (DLA program esetében, PhD-nál elhagyható értelemszerűen): PhD dolgozat esetében nem kötődne mestermunkához, viszont szakmai portfólió felépítésére itt is sor kerül.
Az elméleti doktori kutatásban célravezető lehet a témához kapcsolható releváns kortárs múzeumi elméletek és múzeumpedagógiai modellek gyűjtése, tipológiák felállítása és kritikus elemzése. Nemzetközi gyakorlatok ismerete és elemzése elengedhetetlen.

Participatív módszerek elméletei és alkalmazásainak lehetőségei a kortárs kultúra területein.
Részvétel- Digitális technológiák- Közvetítés- Visszacsatolás
Kutatási irányok: médiaművészet, interaction design; módszertan

A kutatási téma ismertetése: A kulturális szféra szereplői által létrehozott projektek gyakran csak a megvalósulási fázisban alkalmaznak közönség-bevonási és tartalomközvetítői módszereket, miközben érvényességi ambícióik és társadalmi vetületeik igényelnék a participációs elméletek ismeretét és gyakorlati alkalmazását online és offline terekben is. Az új, innovatív technológiák, interface-ek alkalmazása a képzőművészet és a design területén teljesen új szakmai szereplők megjelenését is eredményezte (Cultural Digital Mediator, Interactive Community Manager, Interactive Experience Developer). 
A Museum & Society 2034 trendelemzés alapján már a múzeumok is, mint találkozási, kommunikációs helyszínek, személyre szabott és pontos látogatói alcsoportokra kidolgozott, speciális felületeket, eszközöket igényelnek. A 2022 év documenta sok tanulságot tartalmaz, impulzusként szolgálhat.
A nemzetközi művészettudományi és kiállítási praxisban előszeretettel alkalmazzák és kutatják a participatív módszereket. 
Nina Simon ismert írásai és Nora Sternfeld radikálisan demokratikus múzeumfogalma óta, sokakat foglalkoztat a participatív múzeum fogalma és a műtárgycsoportok „szociális tárgyakká” alakítása. Már a nagyszabású kortárs kiállításokon is felismerték a látogatói bevonás és együtt-gondolkodás szükségességét. Ezeken az intézmények megrendelői funkcióban fordulhatnak interaction- designerek, médiaművészek és híd funkciót betöltő elméleti szakemberekhez. Érdekes terület lehet Ázsia dinamikusan fejlődő régiója is.
 

Művészetek a szociális innováció tükrében
Kutatási irányok: designkultúra tudományok (PhD) és szociális design (DLA), építészet

Egyéni témát vállal, külföldi társ-témavezetővel közösen is vállal

Elérhetősége:

kgerman@mome.hu, Doktori adatlap

A kortárs installált mozgókép formanyelve, intézményrendszere

A videóművészet hazai és nemzetközi kortárs fejleményeinek vizsgálata annak tükrében, hogy az installált mozgókép esetében nem csupán a film, hanem maga a multimediális vetítési környezet is a tervezői-alkotói folyamat szerves részét képezi. A doktorandusz vizsgálhatja azokat a formanyelvi, befogadást érintő változásokat, amelyek az installálás módjából fakadnak, valamint azokat az intézményi folyamatokat, amelyek a mozgókép moziból galériába/múzeumba való kerülése révén következtek be.
A doktori kutatás mind az Építőművészet és Multimédia-művészet DLA, mind a Művészettudomány PhD program keretében végezhető.

A doktorandusz által választott téma a filmtudomány, filmelmélet, filmtörténet és filmipar tárgykörében.

Elérhetősége:

zsgyenge@mome.hu, Doktori adatlap

Egyéni témavezetést vállal, előzetes konzultációval.

Elérhetősége:

phaba@mome.hu; Doktori.hu

Ipar, művészet, kultúra Magyarországon a hatvanas-hetvenes években

Egyéni témát vállal

Elérhetősége:

horan@mome.hu, Doktori adatlap

A művészeti élmény kontextusai, többek között a múzeumi élmény vizsgálata empirikus módszerekkel.

A művészet és a design befogadásának kontextusa alapvetően határozza meg az adott tárggyal, képpel, térrel vagy eseménnyel való kapcsolatot. A művekkel való találkozás számtalan módja empirikus vizsgálat tárgyává tehető. A dinamikusan változó, művészetet és designt közvetítő lehetőségek és megvalósulások feltárása elméleti és gyakorlati szempontból is számtalan lehetőséget rejt.

Egyéni témát vállal előzetes konzultációval.

Elérhetősége:

anikoilles@mome.hu, Doktori adatlap

A design szociális és kulturális háttere

A design, mint társadalomalakító tényező

Tárgy- és térszimbolika

Életmódváltozások és a kultúra összefüggései napjainkban

Egyéni témát vállal

Elérhetősége:

kapitany@mome.hu, Doktori adatlap

A design szociális és kulturális háttere

A design, mint társadalomalakító tényező

Tárgy- és térszimbolika

Életmódváltozások és a kultúra összefüggései napjainkban

Egyéni témát vállal

Elérhetősége:

kapitany@socio.mta.hu; Doktori adatlap

Data Matters: Meaningful Data Representations and their Role in the Context of Sustainable Transition

Brief description of the topic(s):
Visualizations and physicalizations of data have been used as prompts for discussion (Nissen et al.,  2015), storytelling (Thudt et al., 2018), reflection and meaning-making (Karyda et al., 2021) as well as an interdisciplinary medium for non-experts to understand and engage with scientific data (Huron et al., 2014).This PhD will focus on the aquatic environment and data physicalizations introducing to non-experts (e.g., citizens, grassroot organizations etc.) creative and critical ways to think about scale and impact when we speak about  sustainable transition. Thus, in this bottom-up engagement with change, the kind of data used to enable interaction and discussion with the public can vary depending on the actor who would like to be involved in each context. The kind of data that will be leveraged will be thought provoking and the kind of materials that will facilitate the interactions with different actors will also be impactful contributing to the criticality of the representations drawing from the concept of data visceralizations (Lupton, 2017). The ways of engagement with the representations could range from hybrid data-driven systems to artistic interventions and design experiments, inside or outside the aquatic environment. To conduct this research, the student will draw from critical data studies, design in the context of sustainable transition, interaction design, and citizen science.  

In case of a DLA program, preliminary ideas, expectations about the doctoral masterwork:
The outcome of the project should be data physicalisations in the context of sustainable transition. The way those will be materialised will depend on the background of the student and their skills they could range “from hybrid data-driven systems to artistic interventions and design experiments, inside or outside the aquatic environment.”

REFERENCES 

Jansen Y, Dragicevic P, Isenberg P, Alexander J, Karnik A, Kildal J, Subramanian S, Hornbæk K. Opportunities and  challenges for data physicalization. InProceedings of the 33rd Annual ACM Conference on Human Factors in  Computing Systems 2015 Apr 18 (pp. 3227-3236) 

Karyda, M., Mekler, E. D., & Lucero, A. (2021, May). Data Agents: Promoting Reflection through Meaningful  Representations of Personal Data in Everyday Life. In Proceedings of the 2021 CHI Conference on Human Factors in  Computing Systems (pp. 1-11). 

Lupton, D. (2017). Feeling your data: Touch and making sense of personal digital data. New media &  society, 19(10), 1599-1614. 

Nissen, B., & Bowers, J. (2015, April). Data-things: digital fabrication situated within participatory data translation  activities. In Proceedings of the 33rd Annual ACM Conference on Human Factors in Computing Systems (pp. 2467- 2476). 

Thudt, A., Hinrichs, U., Huron, S., & Carpendale, S. (2018, April). Self-reflection and personal physicalization  construction. In Proceedings of the 2018 CHI Conference on Human Factors in Computing Systems (pp. 1-13). 

Huron S, Carpendale S, Thudt A, Tang A, Mauerer M. Constructive visualization. InProceedings of the 2014  conference on Designing interactive systems 2014 Jun 21 (pp. 433-442).

English language, ability, or willingness to publish in peer reviewed academic venues, background in IxD would be ideal.  

Elérhetőség:

 karyda@mome.hu; mome.hu

Divatelmélet, textiltárgyak és testhasználatok elméletei

A kutatási téma a tágan értelmezett fashion studies irányzatait fedi le. Olyan elméleti vizsgálatok terepe, amelyek arra kérdeznek rá, hogy mi mindent jelent a divat – illetve annak két végleteként a textiltárgy, illetve a test módosításának, alakításának, használatának minden jelensége.

Egyéni témával is kereshető a kortárs vizuális, populáris és médiakultúra jelenségköreiben.

Elérhetősége:

keszeg.anna@mome.hu, Doktori adatlap

Modern mítoszok és vizuális reprezentációik (a konteóktól az áltudományokig)
 

Modern mítoszok és vizuális reprezentációik (a konteóktól az áltudományokig): Napjaink populáris kultúráját egyre erőteljesebben határozzák meg a különféle modern mítoszok, melyek művészeti/materiális dimenzióját célozzuk elemezni.

Kortárs vallási kultúra
 

Kortárs vallási kultúra: Napjaink és a közelmúlt vallási kultúrájának művészeti és/vagy dizájn szempontú elemzése a jelölt által választott felekezeti/vernakuláris vallási keretek, vagy a népi vallásosság reliktumainak keretei között.

Giccs és trash
 

Giccs és trash: A populáris kultúra művészeti dimenziójának ambivalens módon értékelt, ám mindig sikeres irányzatainak művészettudományi elemzése.

Roma kultúra, művészetek, dizájn
 

Roma kultúra, művészetek, dizájn: A jelen és közelmúlt roma kultúrájának művészetelméleti fókuszú elemzése

Sztárkultusz

Sztárkultusz: A különböző példaképek (hősök, szentek, sztárok, influenszerek) kultusza és társadalmi/művészeti hatásaik

Hagyomány és (poszt/késő/hiper)modernizáció

Hagyomány és (poszt/hiper)modernizáció: A tradicionális formák (folklór, művészetek, hagyományok) revitalizációja napjainkban 

Egyéni témát vállal, előzetes konzultációval, elsősorban a folklorisztika, kulturális antropológia és vallástudomány területén belül.

Elérhetősége:

povedak@mome.hu, Doktori adatlap
 

DIMU - Kulturális örökség közvetítése digitális technológiákkal

A kulturális örökségközvetítés különböző területein tűnnek fel digitális technológiák:  a kiállításokban, az online felületeken, vagy akár a falakon kívüli fizikai térben. A cél is sokféle lehet, a helybeni játékos, vonzó ismeretátadástól a látogató motiválásán és bevonásán át az távoktatásig. Dea művészettörténeti kutatás vagy a restaurálás folyamatához is használhatóak digitális feltáró és tudásreprezentáló technológiák. A digitális alkalmazások akkor igazán vonzóak, ha fizikai megjelenésükkel is illeszkednek a környezethez, a tartalomhoz – a technológiát akár teljesen el is rejtve. A tervezés és megvalósítás után nagyon fontos (lenne) a követés, elemzés: elérték-e a vágyott célokat a digitális technológia alkalmazásával? E területen még a megfelelő kérdések és metodológiák megtalálása is feladat. 
A PhD fókuszálhat egy-egy kérdésre, egy új technológiára-zsánerre, esetleg egy intézmény-kiállítás gyakorlatában megvalósult projektre, annak elemzésére.

A történetmesélés és olvasás új lehetőségei digitális technológiákkal – műfajok a könyvön túl.

Az érintőképernyők mindenki kezében ott vannak okostelefon vagy tablet formájában – és egyre korábban kap a gyerek is kezébe ilyen eszközt. A hagyományos könyv átültetésén túl izgalmas lehetőségek nyílnak, mind az interakció szerepét és modalitásait (pl. hanghatások, mozgó képek és tipo) mind a történetmesélés új módozatait (pl. nemlineáris, adaptív, képernyőn  használható vagy VR környezetben követhető játékba oltott, a történet, üzenet megértését segítő oktatási vagy élmény elemekkel tűzdelt) mind a fizikai tárgy és digitális –virtuális tartalmak kapcsolatát illetőleg (pl. AR). A tervezési elvek és a hatások, azok kiértékelése terén még szinte fehér a terület. A tudományos igényű vizsgálat éppen az üzleti szférában már burjánzó sokféle produktum esztétikai, szakmai, pedagógiai és kognitív pszichológiai hatásainak feltérképezéséhez is fontos lenne, amellett hogy teljesen új műfajokkal is lehet kísérletezni. 

Matematikai struktúrák vizualizálása – komplex STEAM tematikák  a design, a művészet vagy az oktatás területén.  

A matematikai és a vizuális struktúrák jellemzésekor sok azonos fogalmakat használunk, mint például minták, szimmetriák, szabályosság vagy káosz, folytonosság, stb. Ezek a természet alkotta térbeli alakzatokban is előfordulnak, de az emberi tervezés kiindulópontjaként is szolgálnak a textiltervezéstől az ipari formákon át az építészetig. Sokszor egy viszonylag egyszerű elv – egy képlet – generálható az eredmény (generative design), a „képlet” paramétereit változtatva pedig egész forma-családokkal lehet kísérletezni (parametric design). 
A PhD irányulhat:
a) a design egy-egy területén (textil-, forma- vagy épület tervezés) való kiaknázás új lehetőségeire, 
b) az algoritmikus művészet egy korszakának vagy egy alkotó munkásságának a  feldolgozására,
c)  a matematika – tervezés – vizualizáció hármasságára építő, általános és középiskolai speciális tananyag részekként is használható projektek kidolgozására.
A kutatás lehet elméleti, de párosulhat saját alkotó – manuális vagy programozói – kísérletekkel is.  

Design digitális reprezentációja

A szöveges szellemi termékek archiválása bevett gyakorlat.   A nem szöveges szellemi termékek egy növekvő csoportját képezik a digitális környezetben használható (pl. program), vagy digitális eszközökkel definiált (VR világ vagy számítógépes 3d modell) és előállított (3d nyomtatón vagy más számítógéppel vezérelt eszközön készült) produktumok, melyek archiválása és visszakereshetősége egy napjainkban felmerülő igény. Ennek elvi, technológiai-gyakorlati, jogi aspektusainak a körbejárása, javaslattevés protokollra igen értékes és széles alkalmazási kör érdeklődésére számot tartó téma. 

 Mesterséges Intelligencia az alkotó művészetben – lehetőségek és veszélyek

Napjainkban a Mesterséges Intelligencia óriási figyelmet kap, borzongató vagy lelkesítő média hírek, impozáns gépi tanulási eredmények, alkalmazások  és szoftverek, de fiaskók,  szkeptikus és ígéretes szakértői vélemények egyszerre vannak jelen.  A kutatás több kérdésre is fókuszálhat:
a) mi  a tényleges helyzet  és mik  a  potenciális lehetőségek – akár egy művészeti vagy tervezői  ág alkotási mechanizmusait, műfajait illetőleg
b) milyen esztétikai, etikai, jogi környezet, érzékenyítő tanulás (MI írástudás) lesz a közeljövőben elkerülhetetlen, hazai, EU és világ viszonylatban milyen lépések, szabályozok szükségesek, mik lehetnek a gyakorlati megvalósítás módjai?  
c) egyéb, a MI és dizájn illetve oktatás kapcsolatára vonatkozó kutatás.

Egyéni témát vállal

Elérhetősége:

ruttkay@mome.hu, Doktori adatlap

Spekulatív és több mint emberi perspektívák a kortárs designkultúrában

A témakiírás elsősorban olyan jelentkezőknek szól, akiket foglalkoztat a tervezői pozíciók és a tervezési kontextusok radikális átalakulása a kortárs ökológiai és/vagy a technológiai kihívások összefüggésében. A kritikai spekulatív design (Dunne, Raby 2013), a több mint emberi tervezés (Wakkary 2021) és a különböző társalkotói (co-creation) szituációk is releváns belépőpontot jelenthetnek. Nyitott kérdések merülhetnek fel az emberi és nem-emberi ágenciákkal kapcsolatban a digitális gép-ember interakciók területén (pl. generatív MI) és a természet-ember kölcsönhatások tekintetében (pl. fajok közötti interakciók).  A spekulatív megközelítés az egyéni emberi léptéken túlmutató időbeli távlatok és térbeli összefüggések vizsgálatát ösztönözheti; a távoli jövő és a sokszorosan összetett materiális összefonódások a ma meghatározó designparadigmák szűkösségére hívhatják fel a figyelmet. A témakiírás keretében designfilozófiai, az ontológiai design (Fraga 2022), illetve a kritikai poszthumanizmus (Braidotti 2013) és a spekulatív poszthumanizmus (Roden 2014) kérdéseire nyitott beadványok is megtalálhatják a helyüket.

Egyéni témavezetést társ-témavezetőként vállal.

Elérhetőség:

schneider@mome.hu; Doktori adatlap

Designkultúra és szépirodalom

Egyéni témát vállal

Elérhetősége:

szem@mome.hu, Doktori adatlap

Művészet / médium - kutatás

Egyéni témát vállal

Elérhetősége:

tillmann@mome.hu, Doktori adatlap

Social design - Design for social justice 

Design for social justice – in this venue we will focus on value-oriented design, starting with the essence of the designers as a change agent for social good. 

Design cultures 

Design cultures – delving into local (vernacular) design in all practices of design, vis-a-vis the ever expanding tendency of design practice to seek global a-local outcomes. 

Inclusive design 

Inclusive design – design for inclusivity has changed and evolved in the last decade, we will seek these changes focusing on design and ageing and healthcare design. 

English is required and a high level of writing proficiency (as in any other PhD degree) 

Elérhetőség:

jonathan.ventura@mail.huji.ac.il

A modern művészet és design intézményrendszere 

Műfajok és médiumok

A MOME és elődintézményeinek története, oktatói

Kortárs törekvések a művészetben és a designban 

Egyéni témát vállal

Elérhetősége:

za@mome.hu, Doktori adatlap