PhD témakiírás
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Médiaművészet és médiareprezentáció
A kortárs média eszközrendszerének, megnyilvánulási formáinak, platformjainak, kommunikációjának, elméleteinek, társadalmat érzékenyítő témáinak és művészetekben való térnyerésének dokumentálása, elemzése, bemutatása.
Társ-témavezető: Szirtes János DLA egyetemi tanár
A valóság ígérete. Tény és fikció határai(n).
A tény és fikció határain egyre inkább elmosódni látszanak a kortárs műfajokban. A kutatás keretében – konkrét példák bemutatásán keresztül - lehetőség nyílik annak vizsgálatára, hogy a film, színház, irodalom, stb. fikciós határai mennyiben újragondolandóak és milyen szempontok miatt válik ezek kijelölése egyre fontosabbá.
A PhD disszertáció keretében, kurrens elméletek feldolgozása mentén, kortárs műfajok (filmek, sorozatok, regények, stb.) átalakulásának szemléletes, kreatív módon való bemutatása, elemzése, könyv formában való megjelentetése.
A művészet/design szociológiai vizsgálata
A művészet és design szociológiai vizsgálata több külön-külön és együttesen is kutatható területet kínál. Néhány példa:
- az alkotások hatása, a befogadás folyamata
- az alkotási folyamat körülményei
- az alkotók, befogadók társadalmi helyzete és életmódja
- az alkotásokat közvetítő intézmények működési körülményei
- az alkotásoknak szociológiai dokumentumként való felhasználása
- az alkotók kiválasztódásának folyamata
- a művészek, designerek, művészeti ágak társadalmi presztízse.
A divat társadalmi/kulturális/művészeti regulátor szerepe
Elvárás: a témával kapcsolatos irodalom ismerete, szakmai nyelv elsajátítása, újító gondolatok, szempontok a téma elemzésével kapcsolatosan, lehetőség szerint empirikus kutatás.
A divatelmélet, divatszociológia vizsgálati köréhez sorolható kutatás - kortárs példákon keresztül - a divat fogalomrendszerének, társadalmi szerepének, kulturális mintáinak – annak jól érzékelhető változásainak – bemutatására irányul. Többek között az alábbi kérdésekre keresi a választ: A divat, hogyan válik fontos társadalmi regulátorrá, tényezővé? Milyen működési mechanizmusok jellemzik a leginkább? A digitalizáció milyen változásokat generál a divat világában? Milyen médiumokon keresztül fejti ki hatását? Mennyiben van identitásképző szerepe? Hogyan változtatja meg a fogyasztói attitűdöket? Mennyiben része az „én- márká”-nak? Mennyiben működik, mint jelrendszer? A társadalmi különbségek hogyan nyilvánulnak meg a divatban?További elvárások:
DLA keretein belül is felkérhető, DLA fokozatú tervező tanár jelenléte mellett.
A cirkusz és intézményrendszerének átalakulása a digitális transzformáció korában
A cirkuszművészet, a design és a digitalizáció összefüggéseinek feltárása. A cirkusz régi/új megjelenési formáinak, műfajának, változó társadalmi szerepének, kommunikációjának és szimbólumrendszerének vizsgálata. A jelenleg működő művészeti projectek elméleti és gyakorlati hátterének megismerése, lehetséges tovább- illetve újragondolása.
A kortárs design dilemmái
„Kortárs design dilemmái” című, a MOME égisze alatt folyó társadalomtudományi kutatáshoz kapcsolódó téma. Ez a felmérés egy korábbi, 2005-ben készült kutatás újragondolása, figyelembe véve a design világában két évtized alatt bekövetkezett változásokat. A már meglévő (Sonda Ipsos) és jelenleg készülő (Závecz Research) adatbázis értő felhasználása, feldolgozása, továbbgondolása.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Modernitás és művészet
A hagyományos művészettörténeti diskurzus szerint a 18. század folyamán váltak autonómmá a művészetek. Ez a folyamat azonban egyben ahhoz is vezetett, hogy a ma progresszívnek tekintett művészek egyre inkább leszakadtak a közönségről, és a kortárs művészet ma már elkötelezett és értő nézőknek szól, míg mások igényét a populáris művészetek elégítik ki. Tartható-e ma még a magas és a midcult vagy populáris művészet hierarchiája? Mi a funkciója a magas művészetnek, ha elfogadjuk, hogy van ilyen, a kortárs kultúrában?
Művészet és érték
Művészet és érték. A művészet befogadásának egyik jellemző vonása, hogy értékelünk, még ha csak olyan egyszerű szavakkal is, hogy "tetszik" vagy "nem tetszik". Miért lehet a mű tárgya az értékelésnek, és mi az értékelés alapja? A hagyományos megoldás erre az ízlés/jó ízlés fogalma volt, amelyet azonban Pierre Bourdieu után, és az inkluzivitásra törekvő művészeti intézménye korában nehezebb fenntartani. Meg lehet-e alapozni az értékelés gesztusát valami másban?
A kortárs mesterséges intelligencia, a művészet és a design
A kortárs mesterséges intelligencia fejlődése során megjelentek a generatív mesterséges intelligenciák, amelyek szöveges prompt alapján képet is létre tudnak hozni egy tanulási folyamaton átment neuronháló segítségével. Veszélyezteti-e ez a generatív AI a művészek és designerek munkáját, vagy segíti? Elképzelhető-e, hogy a designer munkáját kiváltja az AI? Milyen új design stratégiákat tesz lehetővé? Hogyan változtathatja meg a művészetről való elméleti gondolkodást?
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Design, immerzió és gondoskodás
Az immerzív művészeti alkotások a 2010-es évek óta elterjedtek és új elemzési szempontokat indukáltak művészettörténeti, szociológiai és egészségügyi, vagy akár az egészségügyi/szociológiai szempontból vett „törődés” (care) szemszögéből. Az immerzív jelző többféle értelmezéssel bír, technológiai és pszichológiai szempontból is értelmezhető (Nilsson, Nordahl, and Serafin 2016) (de minden esetben egyfajta elmerülést jelöl, amelynek erős pszichológiai vagy akár technológiai jellemzői lehetnek. Ezek multiszenzoriális jellegűeknél fogva elősegíthetik ((Velasco and Obrist 2020) a stressz csökkentését és újtípusú szakrális élményeket is szándékoznak nyújtani. Groys szerint a művészeti kiállítóterekben design átalakította a társadalmunkat egy kiállítótérré amelyben az egyének alkotóként és önmaguk által elkészített művészeti alkotássá is válnak (Groys 2022, 91). Mivel a befogadó teste ilyenformán középpontba kerül (és átalakul szimbolikus testté (Groys 2022, 89), ezért fontos megvizsgálni, hogy az immerzív alkotások miképpen hatnak hosszú távon a befogadó mentális jóllétére, mit helyettesíthetnek ezek az alkotások, milyen mechanizmusok mentén igyekeznek a befogadók testtudatát átalakítani és akár a mindennapokra való reflexiójukat minimalizálni.
A doktori kutatás keretében vizsgálható akár, hogy
-a multiszenzoriális immerzív alkotások miképpen jelenthetnek jótékony vagy nem jótékony hatást a befogadók számára
- az új típusú immerzív alkotások miképpen árulkodnak egy újtípusú egészség (mentális)egészség felfogásáról
-miképpen alkalmazhatóak egészségügyi kezelésekben, kórházi környezetben immerzív produktumok akár életminőségjavító, akár gyógyító céllal.
Lehetséges kutatási irányok (a hallgató megjelölhet további kutatási irányvonalat):
- Az immerzív művészet szerepének újraértelmezése a mentális egészség javításában, beleértve a stressz csökkentését és a gyógyulási folyamatok támogatását.
- A kutatás hozzájárulása a törődés fogalmának mélyebb megértéséhez, különös figyelmet fordítva arra, hogy miként segíthetnek ezek az élmények a betegek rehabilitációjában és jólétének javításában.
Egészségügy/mentálhigiéné és design
Az egészség és a mentálhigiéné kiemelkedő szerepet játszik a kortárs társadalmi problémák között. A COVID-19 vírus által okozott világjárvány óta a mentális egészség különösen hangsúlyos társadalmi kérdéssé vált, amelyet számos egészségügyi szervezet is folyamatosan hangsúlyoz. Ennek következtében a design szerepe az egészségügyi szolgáltatások javításában rendkívül fontossá vált. A doktori kutatás keretében vizsgálható többek között, hogy különböző design módszerek miként alkalmazhatók az egészségügyi területeken (betegellátás, kezelés, rehabilitáció vagy a támogató rendszerekben), különös figyelmet fordítva a felhasználóközpontú és participatív megközelítésekre.
Lehetséges kutatási irányok (a hallgató megjelölhet más egészségügyi design kutatási irányvonalat):
- Co-design frameworkok kialakítása az egészségügyi szolgáltatásokban
- Pozitív technológiák a mentális egészségben
Egyéni kutatási témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Sikeres doktori felvételi esetén bekapcsolódhat más kutatási projektekbe, nemzetközi egészségügyi VR kutatásba illetve akár egyéb pozitív technológiai kutatási vizsgálatokba.
Future Care, a Gondoskodás Jövője tematikus kutatási labor vezetője.
Művészimázs
A művészről/tervezőről alkotott kép összetevőinek és változásainak vizsgálata. Milyen szimbolikus szerepet, társadalmi funkciót tölt be a művészet? Milyen mediális stratégiák jellemzik a művész/et imázsának megteremtését? Milyen szerepet játszik a művészimázs magában a művészetben?
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Designpedagógia: design és oktatás (design alapú módszertanok)
Kapcsolódási lehetőség egyetemi tematikus kutatási platformhoz: Designmódszertani stúdió (Barna Máté, Csernátony Fanni DLA, Bényei Judit PhD)
Social design és oktatás: hátránykompenzáló design módszerek és nevelődés/igazságos társadalmi átmenet - klíma válság
Kapcsolódási lehetőség egyetemi tematikus kutatási platformhoz: Társadalom és cselekvés – Sociaty and Action (Csernák Janka DLA), Jövő gondoskodása – Future Care (Bakk Ágnes PhD)
Fenntarthatósági nevelés és design
Kapcsolódás: Ökológia és cselekvés – Ecology in Action (Mary Karyda PhD), MOME MAG
Nonformális és informális nevelés színterei: Első sorban múzeumi tudásközvetítés
Kapcsolódás: Nonformális és informális tanulás stúdió (Bényei Judit PhD, Ruttkay Zsófia PhD), Örökség mozgásban – Heritige in Motion (Keszeg Anna PhD)
Médiatudatosság és design: digitális jóllét, tudatos médiahasználat segítése a design eszközeivel
Kapcsolódás: Art & Technology stúdió (Cseh Dániel DLA, Pálfalusi Attila)
A design és a művészet lehetőségei a tudományos gondolkodás fejlesztésében – STEAM módszertanok
Kapcsolódás: Designmódszertani stúdió (Barna Máté, Csernátony Fanni DLA, Bényei Judit PhD)
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Például élethosszon át tartó tanulás, a tanulás formális, nem formális és informális formái, tanulási környezet, gyerekkultúra (tárgyi világ és digitális), időskor és tanulás).
A művészet és a design múzeumi és kiállítási kontextusa
- Design- és iparművészeti, illetve kortársművészeti köz- vagy magángyűjtemények története, jelene és jövője.
- A design és a tárgykultúra, illetve a kortárs művészet kanonizálása a szelekció, kiállítás, intézményesítés, mecenatúra révén.
- For-profit vs. társadalmi szempontok a kurátori, design- és művészetmenedzseri munkában.
Kapcsolódási lehetőség:
Örökség mozgásban – Heritige in Motion (Keszeg Anna PhD)
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Design és művészeti vállalkozások, intézmények menedzsmentje
For-profit és non-profit vállalkozások és intézmények vezetése, stratégiaalkotása, nemzetközi pozícionálása a kreatíviparban
Egyetemes és magyar ipari termékforma- és csomagolástervezés
A gyáripar által előállított használati tárgyak formai minőségének vizsgálata mellett a kísérleti munkák, határesetek, szolgáltatások, folyamatok, a fenntartható fejlődés tárgytervezésének valamint a történeti értékek megőrzésének kérdéseire is kutatjuk a válaszokat.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
A 20. századi magyar építészet témái
A 20. század hazai építészetének jelenségei / műfajai / vitái / eszmetörténete / megrendelők és tervezők / szakmai karriertörténetek / az építészet recepciója.
A modern építészet műemlékvédelme
A Modern Mozgalom emlékeinek dokumentálása; épületkutatás, a konzerválás, helyreállítás, rekonstrukció elméleti és gyakorlati kérdései; az újrahasznosítás problémái; a modern építészeti alkotások értékelése, a 20. századi örökség értékeinek közvetítése a nagyközönség számára.
Kapcsolódás tematikus kutatási platformhoz: Örökség mozgásban – Heritige in Motion (Keszeg Anna PhD), Future School
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Művészettörténet, 19-20. századi magyar és egyetemes művészet, grafikatörténet, tervezőgrafika történet, plakát, illusztráció, szimbolizmus, japonizmus, muzeológia, művészeti intézménytörténet
A 19-20. századi művészettörténet magyar és egyetemes történetébe illeszkedő kutatási témák, különös tekintettel a francia kapcsolatokra. Előnyt élveznek a grafika és tervezőgrafika történetébe sorolható témák: plakáttörténet, tipográfiatörténet, rajztörténet, illusztrációtörténet, könyvművészet.
A századforduló művészeti jelenségei a szecesszió, szimbolizmus, japonizmus területén, elsősorban a grafika történetében, de a tárgykultúra tágabb köréből is lehetségesek témák.
Muzeológia, kiállítástörténet, művészeti intézmények (múzeumok), oktatási intézmények története.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Cselekvő, inkluzív múzeumpedagógia
Nonformális és informális tanulást segítő kortárs módszerek, eszközök és megközelítések. A művészetek közvetítésének és együtt-alakításának kutatása, kidolgozása. Inkluzív gondolkodás és praxis.
Nina Simon ismert írásai és Nora Sternfeld „radikálisan demokratikus múzeum”-fogalma óta, sokakat foglalkoztat a participatív múzeum és a műtárgycsoportok „szociális tárgyakká” alakítása. Már a nagyszabású kortárs kiállításokon is felismerték a látogatói bevonás és együtt-gondolkodás szükségességét. Ezeken az intézmények megrendelői funkcióban fordulhatnak interaction- designerek, médiaművészek és híd funkciót betöltő elméleti szakemberekhez. Érdekes kutatási terület lehet Ázsia dinamikusan fejlődő régiója is.
Segítő kérdések: Múzeumokra, kulturális intézményekre érvényesek a speciális közvetítéssel foglalkozó elméletek, a professzionális segítés? Hogyan vonhatjuk be és alkothatunk együtt a társadalom leginkább veszélyeztetett csoportjaival a múzeumban? Hogyan építhető fel a múzeumpedagógusi praxis a digitális módszertanokra, akár a MI-al együttműködő művészetközvetítésre? Milyen eredményeket hozhat a community outreach kurátor?
A kutatási téma integrálódhat a MOME „Társadalom és cselekvés” tematikus laborjához.
Kapcsolódási lehetőségek kutatási platformokhoz:
a Jövőtanulmányok iskolája (Future School) tematikus kutatási labor munkájához:
Társadalom és cselekvés – Sociaty and Action (Csernák Janka DLA)
Hogyan kapcsolódjunk egymáshoz? Hogyan tudnak a művészetek és a design hozzájárulni egy felelősebb és igazságosabb jövőhöz a társadalmi átalakulásokon keresztül? Kiemelt altémák: Szociális módszerek és megközelítések, együttélés, társadalmi rendszerek
Egyéb kutatási platformokhoz (akadémiai stúdiók, doktori kutatócsoportok: Ahogy eddig is, most is csatlakozni lehet a „Nonformális és informális tanulás stúdió”-hoz is.
Nonformális és informális tanulás stúdió (Bényei Judit PhD, Ruttkay Zsófia PhD) továbbá
Atelier: Disability Design (Veres Bálint PhD)
DLA programban mestermunkával kapcsolatos elképzelések: Olyan immerzív alkotások, interfészek, objektek és applikációk tervezése, amelyek múzeumi közegben segítik a befogadást és együtt-alkotást. DLA társtémavezető felkérése kötelező!
A kortárs múzeumi interpretációk vetületei
A kulturális szféra szereplői által létrehozott projektek gyakran csak a megvalósulási fázisban alkalmaznak közönség-bevonási és kortárs tartalomközvetítői módszereket, miközben érvényességi ambícióik és társadalmi beágyazottságuk igényelnék a participációs elméletek ismeretét és gyakorlati alkalmazását online és analóg terekben is. A változó identitások és a változó kulturális közegspecifikumok különböző, reziliens válaszokat igényelnek a kulturális örökséggel foglalkozó szakemberek és a tágabban értelemezett szcéna szereplőitől is.
A Museum & Society 2034 trendelemzés alapján már a múzeumok is találkozási, kommunikációs helyszínek, tehát személyre szabott és pontos látogatói alcsoportokra kidolgozott felületeket és eszközöket igényelnek.
A teljesen új szakmai szereplők megjelenését (Cultural Digital Mediator, Interactive Community Manager, Interactive Experience Developer, Communiti Outreach Curator) elméleti háttérelemzések és empirikus kutatások támaszthatnák alá Kelet-Középeurópában is.
Elméleti doktori kutatásban célravezető lehet a témát érintő új szerepkörök és felelősségek gyűjtése, kritikus elemzése és perspektívák felmutatása a társadalmi felelősségvállalás múzeumok és más kulturális intézmények hálójának rendszerében. Mennyiben létezhet a jövőben és milyen minőségekben a kurátor, a múzeumpedagógus, a befogadói csoportok egyenrangú együttműködése ebben a szférában?
A kutatási téma kapcsolódási lehetőségei:
a Jövőtanulmányok iskolája (Future School) tematikus kutatási laborok munkájához:
Örökség mozgásban – Heritige in Motion (Keszeg Anna PhD)
Hogyan viszonyulunk az időhöz és a kultúránkhoz? Hogyan segíthetik a kulturális vizsgálódások és az örökségünk gyakorlat-centrikus újraértelmezése egy reziliensebb jövő kialakulását? Kiemelt altémák: Örökség, identitás, átmenet
Társadalom és cselekvés – Sociaty and Action (Csernák Janka DLA)
Hogyan kapcsolódjunk egymáshoz? Hogyan tudnak a művészetek és a design hozzájárulni egy felelősebb és igazságosabb jövőhöz a társadalmi átalakulásokon keresztül? Kiemelt altémák: Szociális módszerek és megközelítések, együttélés, társadalmi rendszerek
Egyéb kutatási platformokhoz:
MOME Robotika Stúdió (Dezső Renáta DLA, Tarr Kálmán)
Nonformális és informális tanulás stúdió (Bényei Judit PhD, Ruttkay Zsófia PhD)
DLA jelentkezés esetén társtémavezető felkérése kötelező. DLA programban a mestermunkára vonatkozó előzetes elképzelések: a mestermunka lehet konkrét, participációra és identitásvariációk átélésére ösztönző digitális eszköz, interaktív, generatív képeket létrehozó installáció, multiszenzoros eszköz(család) kidolgozása, de konkrét, tartalomból kiinduló, múzeumpedagógiai célokat szolgáló interface- csomag kidolgozása is.
„Textile Revivals” -avagy a textilalapú kortárs képzőművészet töltete, trendjei és piaca
Az utóbbi években a legfontosabb kortárs képzőművészeti eseményeken, kiállításokon, nemzetközi vásárokon jelentős mértékben láthattunk textil-alapanyagú alkotásokat. Ezek gyakran az elfelejtett, vagy csak regionálisan ismert alapanyagból, azok fenntartható színezéséből és feldolgozásából indulnak ki, miközben akár szobrokká vagy installációkká növekednek és a kortárs képzőművészeti szcénában kérnek helyet maguk számára. Ez a jelenség összefügg regionális és személyes identitások kihangosításával, egyéni vagy kollektív emlékezettérképekkel vagy dekolonizációból adódó kompenzációs megközelítésekkel. A vállalt kutatások ezek kibontására alkalmasak.
A kutatási téma kapcsán kapcsolódási lehetőségek:
a Jövőtanulmányok iskolája (Future School) tematikus kutatási laborok munkájához:
1. Ökológia és cselekvés – Ecology in Action (Mary Karyda PhD)
Hogyan kapcsolódunk a környezetünkhöz? Hogyan biztosíthatjuk a regionális természeti ökoszisztémák virágzását a művészet és a design eszközeivel? Kiemelt altémák: Planetáris nézőpontok, adaptív cselekvés, anyagi ökológia és technológia
2. Örökség mozgásban – Heritige in Motion (Keszeg Anna PhD)
Hogyan viszonyulunk az időhöz és a kultúránkhoz? Hogyan segíthetik a kulturális vizsgálódások és az örökségünk gyakorlat-centrikus újraértelmezése egy reziliensebb jövő kialakulását? Kiemelt altémák: Örökség, identitás, átmenet
Egyéb kutatási platformokhoz (akadémiai stúdiók, doktori kutatócsoportok, stb.):
Art & Technology stúdió (Cseh Dániel DLA, Pálfalusi Attila)
DLA jelentkezés esetén társtémavezető felkérése kötelező. DLA programban mestermunka előzetes elképzelések: kortárs művészetként érvényes textil-alapú alkotások létrehozása, saját tipológia felállítása.
Egyéni témát vállal, külföldi társ-témavezetővel közösen is vállal.
Előzetes konzultáció szükséges. DLA programokban társ-témavezetőként felkérhető.
A kutatáshoz előnyös az angol és a német nyelv ismerete.
A kortárs installált mozgókép formanyelve, intézményrendszere
A videóművészet hazai és nemzetközi kortárs fejleményeinek vizsgálata annak tükrében, hogy az installált mozgókép esetében nem csupán a film, hanem maga a multimediális vetítési környezet is a tervezői-alkotói folyamat szerves részét képezi. A doktorandusz vizsgálhatja azokat a formanyelvi, befogadást érintő változásokat, amelyek az installálás módjából fakadnak, valamint azokat az intézményi folyamatokat, amelyek a mozgókép moziból galériába/múzeumba való kerülése révén következtek be.
A doktori kutatás mind az Építőművészet és Multimédia-művészet DLA, mind a Művészettudomány PhD program keretében végezhető.
Az antropocén mozgóképes diskurzusai: ökológia, fenntarthatóság és klímaapokalipszis filmen
A klímaösszeomlással kapcsolatos társadalmi percepciót nagy mértékben határozza meg a tudományos tények illetve az azokból levezethető forgatókönyvek kommunikációja, a következmények és a megoldási lehetőségek átélhető vizualizációja. Ennek megfelelően az elmúlt évtizedekben a mozgókép területén mind a dokumentumfilmekben és a mainstream fikciós filmekben, mind a politikai és underground filmkészítésben, mind a videóművészetben jelentős szerepet kapott az ökológiával, a fenntarthatósággal és a klímakatasztrófával kapcsolatos diskurzus. Különös szereppel bír ebben a kontextusban az antropocén kritikai megközelítése a képzőművészet mozgóképes területén, a művészvideókban és installációkban.
A doktori kutatás során a doktorandusz által választott módszerekkel vizsgálható a bolygó ökológiai állapotával és a klímaösszeomlással kapcsolatos mozgóképes munkák tág spektruma vagy annak valamely szelete, tematikus, mediális vagy történeti bontásban, netán ezek valamely metszetében.
A doktori kutatás mind az Építőművészet és Multimédia-művészet DLA, mind a Művészettudomány PhD program keretében végezhető.
A doktorandusz által választott téma a filmtudomány, filmelmélet, filmtörténet és filmipar tárgykörében egyéni témát vállal. Előzetes konzultáció kötelező.
Egyéni témavezetést vállal, előzetes konzultációval. DLA programban társ-témavezetőként felkérhető.
Ipar, művészet, kultúra Magyarországon a hatvanas-hetvenes években
A kutatás célja jobban megérteni, hogy mit jelentett iparművésznek lenni a szocialista Magyarországon: miféle tudás, ízlés, kultúra, életforma különböztette meg az iparművészeket a társadalom többi tagjától?
Világoskamra
Roland Barthes esszéje a fotográfia lényegéről klasszikussá vált szöveg, amely egy a miénktől radikálisan eltérő fotó-technológiai világban íródott. Mi maradt mára ebből a szövegből? Mennyiben fenntarthatóak állításai, menyiben segítenek közelebb kerülni a fotográfia noémájához avagy lényegéhez? Hogyan lehetne újragondolni-újraírni ezt az esszét?
Az ízlés szerepe a 21. században
A kutatás célja annak feltérképezése és megértése, hogy van-e szerepe a 21. század elején az ízlésnek a nyugati kultúra működésében. Miféle ítéleteket és döntéseket nevezhetünk ízlés-alapúnak, ha vannak ilyenek? Miből táplálkozik az ízlés, ha van ilyen? Hol és hogyan tehet szert valaki ízlésre?
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció kötelező.
A művészeti élmény kontextusai, többek között a múzeumi élmény vizsgálata empirikus módszerekkel.
A művészet és a design befogadásának kontextusa alapvetően határozza meg az adott tárggyal, képpel, térrel vagy eseménnyel való kapcsolatot. A művekkel való találkozás számtalan módja empirikus vizsgálat tárgyává tehető. A dinamikusan változó, művészetet és designt közvetítő lehetőségek és megvalósulások feltárása elméleti és gyakorlati szempontból is számtalan lehetőséget rejt.
Egyéni témát vállal előzetes konzultációval.
A design szociális és kulturális háttere
A design, mint társadalomalakító tényező
Tárgy- és térszimbolika
Életmódváltozások és a kultúra összefüggései napjainkban
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
A design szociális és kulturális háttere
A design, mint társadalomalakító tényező
Tárgy- és térszimbolika
Életmódváltozások és a kultúra összefüggései napjainkban
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Rethinking Participatory Design for Sustainability Transitions: A More-than-Human Approach
Sustainability transitions require both systemic and situated impacts to be effective and enduring (Markard, Raven & Truffer, 2012). The ongoing ecological crisis is exacerbated by a disconnect from interspecies interdependencies and a prevalent human-exceptionalism, which positions humans as separate from nature. This research aims to synthesize the realms of data representation and more-than-human participatory design, exploring how integrating these perspectives can enhance our understanding of socio-ecological systems and foster sustainable practices.
As data increasingly inform decision-making processes, it is crucial to recognize the limitations of traditional data collection methods. Scientific data often fail to capture the full complexity of lived experiences, influenced by biases related to human intentionality, technology, accessibility, and representation (Neumayer et al., 2021). This study will investigate how these biases affect data visibility and interpretation within participatory design contexts. By acknowledging that data are not mere reflections of objective truths, but constructed narratives shaped by context and perspective, this research will highlight the critical need for nuanced approaches to data in sustainability transitions.
In summary the student who will be interested in the topic will investigate how integrating more-than-human perspectives into participatory design can reshape our understanding of data and vice versa, emphasizing the importance of interspecies relationships in sustainability.
Markard, Jochen, Rob Raven, and Bernhard Truffer. "Sustainability transitions: An emerging field of research and its prospects." Research Policy 41, no. 6 (2012): 955-967.
Neumayer, Christina, Luca Rossi, and David M. Struthers. "Invisible data: A framework for understanding visibility processes in social media data." Social Media+Society 7, no. 1 (2021): 2056305120984472.
In case of a DLA (practiced-based research) program, preliminary ideas about the doctoral masterwork:
Organizing participatory workshops where stakeholders can interact with installations, providing feedback and co-creating narratives around data representation and ecological interdependencies.
Additional comments, special requirements (academic, language, etc.):
Being able to communicate verbally and in writing is required. The students should demonstrate interest in scientific publishing in HCI and design research related venues and have experience with prototyping.
English language, ability, or willingness to publish in peer reviewed academic venues, background in IxD would be ideal.
Idődesign, idő és design, idő és divat, kulturális örökség
A digitális fordulat alapvetően változtatta meg a létezés időbeliségét. Az idő elfogy, kevesebb lesz, vagy éppen más univerzumokban tágul ki. Az ipari forradalom rendezte át ugyanilyen radikálisan az emberi élet időviszonyait. A szabadidő megjelenése és demokratizálódása, ami az ipari forradalom következménye, mára új fordulóponthoz érkezik. Megjelennek az időszegények, hangsúlyozódnak az idővel kapcsolatos egyenlőtlenségek. A design mindenütt jelenvalóságának korszakában a designtechnológiák időtechnológiák. A kulturális örökség pedig az idő másfajta megértésének esélyét adja vissza. A kutatási téma ezeknek a kérdéseknek a történeti, kulturális dimenzióira kérdez rá, miközben mindezt a design és annak részterületei perspektívájába állítja.
Egyéni témával is kereshető a kortárs vizuális, populáris és médiakultúra jelenségköreiben.
Előzetes konzultáció szükséges.
Az "Örökség mozgásban" (Heritage in Motion) tematikus kutatási labor vezetője.
A mozgókép szerepváltozása a kortárs befogadás diverzifikálódó világában, különös tekintettel a megjelenési formáinak, lehetőségeinek, elérésének és szabályozásának változására.
A mozgókép megjelenésének közvetlen velejárójaként kialakultak a társadalmi, gazdasági vagy hatalmi elvárásokat érvényre juttató állami beavatkozás korszakonként eltérő, kulturális beágyazottságtól függő különböző formái: rossz emlékezetű időszakok és példaértékű szabályozások, ideológiavezérelt rendszerek és üzleti megfontolások alapján létrehozott megoldások. Mi a mozgókép és az állami, közösségi felelősség kapcsolata, szerepe és helye a kortárs befogadás diverzifikálódó formáiban: milyen módon lehet, szabad és kell fellépni a közösséget és az egyént egyszere képviselő szabályozásnak vagy a létrehozott szervezeteknek egy olyan korszakban, melyet nem csak a mozgókép fogyasztásának szegmentálódása, de magának a befogadói közegnek is a végletes differenciálódása jellemez? Melyek a társadalom és az egyén érdekében vagy azok ütközésében az instrumentalizált beavatkozás lehetőségei és keretei a 21. században, mi a jelentősége, ki és milyen formában hivatott annak a képviseletére? Hogyan és milyen kontrollal valósul mindez meg a jelen globális, európai és európai uniós tagállami, így a magyar szabályozás különböző megoldásaiban: mi az állam és létrehozott szervezeteinek és a független, civil szektornak szerepe és lehetőségei a moziba vagy más platformokra kerülő filmalkotások létrejöttében, forgalmazásában, szempontjaiban (korhatár-besorolás, art-besorolásában, forgalmazás, jogosítás…) és a feltételezett társadalmi elvárások érvényre juttatásában? Miképpen hat a mozgókép formanyelvére, társadalmi szerepvállalására, a szabályozás működésére, a létrejövő civil, független, közösség és állami intézményekre az elmúlt évtizedek mind az elérést, mind pedig a létrehozatalt erőteljesen érintő technikai változása, átalakulása.
Kapcsolódási lehetőségek kutatási platformokhoz: Örökség mozgásban – Heritige in Motion (Keszeg Anna PhD), Art & Technology stúdió (Cseh Dániel DLA, Pálfalusi Attila)
MOME Sonic stúdió (doktorandusz kutatócsoport)
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
A művészet oktatási és fejlesztési fókuszai
Cél a vizuális művészeteknek – annak interdiszciplináris értelmezésével –, vagy konkrétabban a design oktatási vonatkozásainak kortárs megközelítése, továbbá ezek pedagógiai módszertani lehetőségek vizsgálata, különös tekintettel a vizualitás társadalmi hatásaira és a kreativitás fejlesztés gyakorlati megvalósíthatóságára. Lehet szó a vizualitásról mint az információfeldolgozás és kommunikáció egyik alapvető eszközéről, így a vizuális médiumok szerepéről és ezek oktatási kapcsolódásairól, de lehet szó a társadalmi felelősséget is hangsúlyozó designtrendekről, és ezek érzékenyítő jellemzőiről. A design és a vizuális pedagógia gyakorlati megvalósítása során a multidiszciplináris együttműködés, – akár a technológia és a társadalomtudományok integrációja – elirányíthat a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás oktatási megközelítéseinek kutatása felé is, hangsúlyozva e közeg gondolkodási minták formálásában betöltött sajátos szerepét.
DLA program esetén mestermunkával kapcsolatos előzetes elképzelés:
Szélesen értelmezhető oktatási, fejlesztési eszközök/folyamatok tervezésében és megvalósításában gondolkodom, ahol a választott médiumnak megfelelő társtémavezető is szükséges lehet.
Kapcsolódási lehetőségek kutatási platformokhoz:
Jövő gondoskodása – Future Care (Bakk Ágnes PhD) tematikus kutatási labor, Future School
Designmódszertani stúdió (Barna Máté, Csernátony Fanni DLA, Bényei Judit PhD)
Nonformális és informális tanulás stúdió (Bényei Judit PhD, Ruttkay Zsófia PhD)
A design oktatási kapcsolódásai
Cél a vizuális művészeteknek – annak interdiszciplináris értelmezésével –, vagy konkrétabban a design oktatási vonatkozásainak kortárs megközelítése, továbbá ezek pedagógiai módszertani lehetőségek vizsgálata, különös tekintettel a vizualitás társadalmi hatásaira és a kreativitás fejlesztés gyakorlati megvalósíthatóságára. Lehet szó a vizualitásról mint az információfeldolgozás és kommunikáció egyik alapvető eszközéről, így a vizuális médiumok szerepéről és ezek oktatási kapcsolódásairól, de lehet szó a társadalmi felelősséget is hangsúlyozó designtrendekről, és ezek érzékenyítő jellemzőiről. A design és a vizuális pedagógia gyakorlati megvalósítása során a multidiszciplináris együttműködés, – akár a technológia és a társadalomtudományok integrációja – elirányíthat a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás oktatási megközelítéseinek kutatása felé is, hangsúlyozva e közeg gondolkodási minták formálásában betöltött sajátos szerepét.
DLA program esetén mestermunkával kapcsolatos előzetes elképzelés:
Szélesen értelmezhető oktatási, fejlesztési eszközök/folyamatok tervezésében és megvalósításában gondolkodom, ahol a választott médiumnak megfelelő társtémavezető is szükséges lehet.
Kapcsolódási lehetőségek:
1. Társadalom és cselekvés – Sociaty and Action (Csernák Janka DLA), tematikus kutatási labor, Future School
2. Jövő gondoskodása – Future Care (Bakk Ágnes PhD), tematikus kutatási labor, Future School
Designmódszertani stúdió (Barna Máté, Csernátony Fanni DLA, Bényei Judit PhD)
Nonformális és informális tanulás stúdió (Bényei Judit PhD, Ruttkay Zsófia PhD)
Egyéni kutatási vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Modern mítoszok és vizuális reprezentációik (a konteóktól az áltudományokig)
Modern mítoszok és vizuális reprezentációik (utópiák, konteók, példaképek): A napjaink populáris kultúráját egyre erőteljesebben meghatározó modern mítoszok elemzése a designkultúra eszköztárával. Kutatási laborhoz kapcsolódás: Társadalom és cselekvés
Szakralitás és design
Szakralitás és design: Napjaink és a közelmúlt vallási kultúrájának, kihívásainak, változásainak művészeti és/vagy design szempontú elemzése. Kutatási tematikához kapcsolódás: Örökség mozgásban
Giccs és trash
Giccs és trash: A populáris kultúra művészeti dimenziójának ambivalens módon értékelt, ám mindig sikeres irányzatainak művészettudományi elemzése.
Design és marginalizáció
Design és marginalizáció: Marginalizált társadalmi csoportok (etnikai, vallási, szexuális kisebbségek) kultúrájának designantropológiai fókuszú elemzése Tematikus kutatási laborhoz kapcsolódás: Társadalom és cselekvés
Hagyomány és (poszt/késő/hiper)modernizáció
Hagyomány és (poszt/hiper)modernizáció: A tradicionális formák (folklór, művészetek, hagyományok) revitalizációja napjainkban. Tematikus kutatási laborhoz kapcsolódási lehetőség: Örökség mozgásban
Egyéni témát vállal, előzetes konzultációval.
DIMU - Kulturális örökség közvetítése digitális technológiákkal
A kulturális örökségközvetítés különböző területein tűnnek fel digitális technológiák: a kiállításokban, az online felületeken, vagy akár a falakon kívüli fizikai térben. A cél is sokféle lehet, a helybeni játékos, vonzó ismeretátadástól a látogató motiválásán és bevonásán át az távoktatásig. Dea művészettörténeti kutatás vagy a restaurálás folyamatához is használhatóak digitális feltáró és tudásreprezentáló technológiák. A digitális alkalmazások akkor igazán vonzóak, ha fizikai megjelenésükkel is illeszkednek a környezethez, a tartalomhoz – a technológiát akár teljesen el is rejtve. A tervezés és megvalósítás után nagyon fontos (lenne) a követés, elemzés: elérték-e a vágyott célokat a digitális technológia alkalmazásával? E területen még a megfelelő kérdések és metodológiák megtalálása is feladat.
A PhD fókuszálhat egy-egy kérdésre, egy új technológiára-zsánerre, esetleg egy intézmény-kiállítás gyakorlatában megvalósult projektre, annak elemzésére.
A történetmesélés és olvasás új lehetőségei digitális technológiákkal – műfajok a könyvön túl.
Az érintőképernyők mindenki kezében ott vannak okostelefon vagy tablet formájában – és egyre korábban kap a gyerek is kezébe ilyen eszközt. A hagyományos könyv átültetésén túl izgalmas lehetőségek nyílnak, mind az interakció szerepét és modalitásait (pl. hanghatások, mozgó képek és tipo) mind a történetmesélés új módozatait (pl. nemlineáris, adaptív, képernyőn használható vagy VR környezetben követhető játékba oltott, a történet, üzenet megértését segítő oktatási vagy élmény elemekkel tűzdelt) mind a fizikai tárgy és digitális –virtuális tartalmak kapcsolatát illetőleg (pl. AR). A tervezési elvek és a hatások, azok kiértékelése terén még szinte fehér a terület. A tudományos igényű vizsgálat éppen az üzleti szférában már burjánzó sokféle produktum esztétikai, szakmai, pedagógiai és kognitív pszichológiai hatásainak feltérképezéséhez is fontos lenne, amellett hogy teljesen új műfajokkal is lehet kísérletezni.
Matematikai struktúrák vizualizálása – komplex STEAM tematikák a design, a művészet vagy az oktatás területén.
A matematikai és a vizuális struktúrák jellemzésekor sok azonos fogalmakat használunk, mint például minták, szimmetriák, szabályosság vagy káosz, folytonosság, stb. Ezek a természet alkotta térbeli alakzatokban is előfordulnak, de az emberi tervezés kiindulópontjaként is szolgálnak a textiltervezéstől az ipari formákon át az építészetig. Sokszor egy viszonylag egyszerű elv – egy képlet – generálható az eredmény (generative design), a „képlet” paramétereit változtatva pedig egész forma-családokkal lehet kísérletezni (parametric design).
A PhD irányulhat:
a) a design egy-egy területén (textil-, forma- vagy épület tervezés) való kiaknázás új lehetőségeire,
b) az algoritmikus művészet egy korszakának vagy egy alkotó munkásságának a feldolgozására,
c) a matematika – tervezés – vizualizáció hármasságára építő, általános és középiskolai speciális tananyag részekként is használható projektek kidolgozására.
A kutatás lehet elméleti, de párosulhat saját alkotó – manuális vagy programozói – kísérletekkel is.
Design digitális reprezentációja
A szöveges szellemi termékek archiválása bevett gyakorlat. A nem szöveges szellemi termékek egy növekvő csoportját képezik a digitális környezetben használható (pl. program), vagy digitális eszközökkel definiált (VR világ vagy számítógépes 3d modell) és előállított (3d nyomtatón vagy más számítógéppel vezérelt eszközön készült) produktumok, melyek archiválása és visszakereshetősége egy napjainkban felmerülő igény. Ennek elvi, technológiai-gyakorlati, jogi aspektusainak a körbejárása, javaslattevés protokollra igen értékes és széles alkalmazási kör érdeklődésére számot tartó téma.
Mesterséges Intelligencia az alkotó művészetben – lehetőségek és veszélyek
Napjainkban a Mesterséges Intelligencia óriási figyelmet kap, borzongató vagy lelkesítő média hírek, impozáns gépi tanulási eredmények, alkalmazások és szoftverek, de fiaskók, szkeptikus és ígéretes szakértői vélemények egyszerre vannak jelen. A kutatás több kérdésre is fókuszálhat:
a) mi a tényleges helyzet és mik a potenciális lehetőségek – akár egy művészeti vagy tervezői ág alkotási mechanizmusait, műfajait illetőleg
b) milyen esztétikai, etikai, jogi környezet, érzékenyítő tanulás (MI írástudás) lesz a közeljövőben elkerülhetetlen, hazai, EU és világ viszonylatban milyen lépések, szabályozok szükségesek, mik lehetnek a gyakorlati megvalósítás módjai?
c) egyéb, a MI és dizájn illetve oktatás kapcsolatára vonatkozó kutatás.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Kortárs designkultúra az emberközpontúságon túl
A témakiírás elsősorban olyan jelentkezőknek szól, akiket foglalkoztat a tervezői pozíciók és a tervezési kontextusok átalakulása az ökológiai és/vagy a technológiai kihívások összefüggésében. A kritikai spekulatív design (Dunne, Raby 2013), a több mint emberi tervezés (Wakkary 2021) és a különböző társalkotói (co-creation) szituációk is releváns belépőpontot jelenthetnek. Nyitott kérdések merülhetnek fel az emberi és nem-emberi ágensekkel kapcsolatban a digitális gép-ember interakciók területén (pl. generatív AI) és a természet-ember kölcsönhatások tekintetében (pl. fajok közötti interakciók). A spekulatív megközelítés az egyéni emberi léptéken túlmutató időbeli távlatok és térbeli összefüggések vizsgálatát ösztönözheti; a távoli jövő és a sokszorosan összetett materiális összefonódások a ma meghatározó designparadigmák szűkösségére hívhatják fel a figyelmet. A témakiírás keretében designfilozófiai, az ontológiai design (Willis 2006), illetve a kritikai poszthumanizmus (Braidotti 2013) és a spekulatív poszthumanizmus (Roden 2014) kérdéseire nyitott beadványok is megtalálhatják a helyüket.
A kutatási téma az Ökológia és cselekvés, az Örökség mozgásban, valamint a Jövő gondoskodása laborhoz, illetve a digitális technológiával foglalkozó stúdiókhoz is kapcsolódhat.
Egyéni témavezetést vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Autonóm művészet és design a 20.századi és kortárs kerámiaművészetben
Autonóm művészet és design a 20. századi és kortárs üvegművészetben
Autonóm művészet és design a 20.századi és kortárs ipari formatervezésben
Autonóm művészet és design kapcsolata a 20. században
Design és társadalom: a "design" hatása a 20-21.századi társadalmi folyamatokra
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Designkultúra és szépirodalom
A keresett doktorjelölt kolléga (early career researcher) a design és a szépirodalom kapcsolatát kutatja majd, különös tekintettel a tárgykultúra irodalmi reprezentációira, illetve arra a folyamatra, amelyben a tervezett tárgyak és környezetek identitásképző szerepet játszanak a különféle fikciós narratívák, illetve költői beszédmódok konstruálásában. A kutatásban különös jelentőségre tehet szert a „tárgy mint önálló tudásforma” (N. Cross) együttes designelméleti és kultúratudományi vizsgálata, az írói emlékezet és regényírás Marcel Prousti értelemben vett tárgykötődése, illetve a biblioterápia és a traumafeldolgozás tervezett tárgy- és környezetközpontú megközelítése. A kutatási projekt kapcsolatba hozható a narratív design, a storytelling, a térpoétika, a tárgyéletrajz, illetve az anyagi kultúra-kutatás és a designkultúra-tudomány más spekulatív, avagy a tervezési folyamatokba integrálható praktikus, vagy poétikus eljárásaival és szemléleteivel. Ily módon a kutatás egyfelől tehát a designkultúra-tudomány bölcsészet- és társadalomtudományi integrációjában, másfelől pedig a különféle spekulatív és kritikai designpraxisok hatékonyabbá tételében érdekelt.
Kapcsolódó kutatási platform: Örökség mozgásban (Keszeg Anna)
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Művészet / médium - kutatás
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
Social Design / design for social change
In this broad era we will delve into design for communities, design for social change, and the role of the designer in society. This vista will look into social/design justice, the politics of design and design as a trigger for in-depth social change.
The first 2 focus areas described above – social design + design culture – would be extremly relevant to the DLA program in art and design.
Design Culture / design anthropology and beyond
The purpose and potential of cultural objects in the broader world of design practice. We will develop the next step of design anthropology and its relevance to the theory andn practice of design. Vernacular design, not only in architecture, but in all fields of art and design would be a key focus in this vista.
The first 2 focus areas described above – social design + design culture – would be extremly relevant to the DLA program in art and design.
Design Theory
What is the innovative angle of design theory and what would be its potential to influence and change design practce? What is the meeting point between theory and practice and how can we harness this point to trigger innovation? Design history and its relevance to practice would be another point of focus. And finally, design education and design curation in theory and practice.
English abilities in writing, reading and speaking is a must in the international track.
Elérhetőség:
doktori@mome.hu; Prof. Jonathan Ventura - director of the Unit for History and Philosophy or Art and Design at Shenkar College of Engineering, Design and Art
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.
DLA programban társ-témavezetőként felkérhető.
Kapcsolódás tematikus kutatási laborokhoz: Jövőtanulmányok iskolája -
- Jövő hagyományai - Heritage in Motion
- Társadalom és cselekvés - Society and Action
A modern művészet és design intézményrendszere
A modern művészet és design intézményrendszerének kialakulása és változásai napjainkig (múzeumok, kiállítóhelyek, oktatás, kritika, műkereskedelem, kultúrpolitika stb.).
Speciálisan a művészet, a design és a nyilvánosság kérdése, kiemelten, a múzeum és a kiállítás műfajának elmélete és története, a prezentáció és a display különböző formái.
Műfajok és médiumok
A hagyományos képi műfajok átalakulása a 20–21. században. Új technikák (pl. film, digitális kép), új médiumok (pl. installáció, videó), intermedialitás. A képzőművészet új területei és funkciói; a képző- és iparművészet, illetve design határterületei és kapcsolódási pontjai; a vizuális kommunikáció területei (pl. reklám, tipográfia).
A MOME és elődintézményeinek története, oktatói
Az 1880-ban alapított Iparművészeti Iskola és utódintézményeinek oktatói, akik kiemelkedő tervezőként és tanárként a képzőművészet felől érkeztek, illetve alkotóművészként ezen a területen is aktívak voltak; szerepük, jelentőségük az iparművészet, a design és a képzőművészet, illetve az oktatás területén; működésük és életművük feldolgozása.
Kortárs törekvések a művészetben és a designban
Jelentősebb irányzatok, új művészi és tervezői magatartásformák, meghatározó életművek az 1960-tól kezdődően napjainkig, különös tekintettel az intermediális törekvésekre; az európai és amerikai alkotók mellett kiemelten a közép-kelet-európai és a magyar jelenségek, illetve művészek. Aktuális fejlemények a kortárs művészetben és designban.
Egyéni témát vállal, előzetes konzultáció szükséges.