Gyorsan változó és haladó társadalmunkban az egyének gyakran figyelmen kívül hagyják a mindennapi tárgyakat, amíg azok el nem romlanak, és a javításhoz szükséges szerszámok, szakértelem és pótalkatrészek hiánya miatt hulladékká nem válnak. A mai lineáris gazdaságban kevéssé törődnek a termékek vásárlás utáni sorsával, ami jelentős elektronikai hulladékhoz vezet - csak Európában 2020-ban 5 millió tonna volt. Az EU 2020-ban bevezetett körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terve a fenntarthatóság, a gazdasági növekedés és az erőforrás-megtakarítás jobb terméktervezéssel történő előmozdításával igyekszik ezt orvosolni. Ez a terv hangsúlyozza a termékek tartósságának, javíthatóságának, fejleszthetőségének és újragyárthatóságának növelését, ami arra késztetheti a vállalatokat, hogy ezeket a szempontokat a termékfejlesztés során prioritásként kezeljék. A termékek javíthatóságával kapcsolatos kutatások növekedése ellenére még mindig nincs olyan átfogó keretrendszer, amely a termékek fogyasztói javításra való tervezését irányítaná. A körforgásos gazdaságra (KG) való áttérés célja, hogy a termékeket a legmagasabb értéken tartsuk fenn, amit nemcsak az olyan tervezési stratégiák befolyásolnak, mint a szétszerelés és az anyagválasztás, hanem a felhasználói magatartás is. 

A KG elősegíti a termékek tervezését a tartósságra, szétszerelésre, javításra és karbantartásra összpontosítva, biztosítva, hogy az erőforrások a gazdaságban maradjanak, és meghosszabbítva a termékek élettartamát. A megjavított és újrahasznosított termékek nagyobb értéket őriznek meg, mint az életciklusuk végére szétszerelt anyagok, ellentétben a lineáris gazdasággal, ahol hulladékként végzik. A javíthatósági tervezés (Design for Repairability - DfR) lehetővé teszi a termékek jó állapotban való fenntartását, különbséget téve a javítás és a csere között az ökológiai hatások minimalizálása érdekében. Ez a kutatási projekt a DfR-re összpontosít a háztartási elektronikai eszközök fogyasztói karbantartásával összefüggésben, a motivációs és demotivációs tényezők azonosításával és esettanulmányok készítésével, amelyek segítik a terméktervezőket. A kutatás a javítási kezdeményezéseket négy fő területre csoportosítja: Hozzáférhetőség, diagnózis, beszerzés és cselekvés, figyelembe véve az egységes uniós szabályozási keretet és a témában meglévő szakirodalmat.