Opponensei Dr. Pogátsa Zoltán habililtált egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem és Hamp Gábor PhD, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék egyetemi docense voltak.

Hamp Gábor értékelésében kiemeli: „A disszertáció arra vállalkozik, hogy a design thinking gyakorlat nem tervezői közegben használhatóságát megvizsgálja és az így szerzett tapasztalatokat minél általánosabban megfogalmazza. Ezt a munkát indokolja egy általános módszertani kérdés: a módszer kiterjeszthetősége; illetve gyakorlati megfontolások: hazai üzleti közegbe bevezetése. Ehhez Tóth Tímea a dolgozat második nagy fejezetében elmélyülten járja körbe az adaptálhatóság problémáját, illetve nagyon alapos áttekintést nyújt (3. fejezet) a tervezői gondolkodás módszertantörténetéről és a kritikáiról. A disszerens értő módon és kellő érzékenységgel használta fel a szerzett adatokat és tapasztalatokat. 

Az elvégzett kutatás ebben az értelemben inkább exploratív, és a disszerens jó érzékkel írja le ezt az esettanulmányi jellegű munkát egy grounded theory keretezésű feltárásként. Ezért nem is igazán érdemes hangsúlyozni, hogy nem egy deduktív logikai levezetést kapunk, hanem újszerű gyakorlatok alkalmazásával kapcsolatos visszajelzések interpretációját, általánosításokat és az általánosítások lehetőségének korlátait. Ez utóbbit külön szeretném kihangsúlyozni, mert nagyon gyakori, hogy a kutató elveszíti szem elől, hogy állítása általánosításának milyen lehetséges korlátozó tényezői vannak. Ezekre viszont a disszerens érdemben reflektál a munkájában, és teszi ezeket explicitté; az ezekből következő tanulságokat a kutató munka szerves részévé teszi.”
 

Vállalati szakértő: Herczeg Noémi
Partner: Mito Next Zrt.