Ádám Tóth designer, MOME Product Designer alumnus

Date: 2025.07.17
Q&Alumni sorozatunk következő részében Tóth Ádámmal beszélgettünk, aki 2018-ban végzett a MOME-n formatervezőként. Ádám az aktív egyetemi évek után megalapította a Malom Projekt elnevezésű designstúdiót, amely termékfejlesztéssel, belsőépítészettel foglalkozik, műanyag és természetes anyagok újrahasznosításával kísérletezik, emellett kreatív foglalkozásokat is tart. Több projekten is együtt dolgozott a MOME-val is, például a tavaly elkészült Művészetek Völgye Pavilonon, amely idén is várja a látogatókat Kapolcson a MOME × Harcsa Veronika udvarban! Erről a projektről és még sok másról mesélt nekünk Ádám.

Mi az a három szó, ami eszedbe jut a MOME-n töltött éveidről?   

Közösségi élet, prezentálás, műhelyezés. 

 

 

Mit adott neked a MOME közössége?  

Közösségben a tudás megsokszorozódik, ahogyan összeadódnak egymás tapasztalatai, emiatt van nagy ereje. A BA-képzésünk folyamán rengeteg tervezési feladatunk volt, általában ezt mindenki a saját meglátása szerint igyekezett megoldani, viszont valahol az osztálytársaink problémái a mi problémáink is voltak, és nemegyszer egymást segítve oldottuk meg őket.  

 

 

Melyik egyetemi projektedre emlékszel vissza a legszívesebben?  

Kezdetben azokat a projekteket szerettem a legjobban, amelyekben a tárgyaknak nemcsak a formájával, hanem a műszaki felépítésével is kísérletezhettem. Ilyen volt például az esernyőprojektem. Később elkezdett érdekelni a körforgásban való gondolkozás és az anyagkísérletek. Erről szólt az optikaiszemüvegkeret-projektem, amelyben kupakokból olvasztott újrahasznosított műanyaggal dolgoztam. 

 

 

Melyik volt a legkedvesebb MOME-s emléked?  

Designszolfézs alatt volt egy egyhetes tervezési projektünk, amikor mindenféle tárgyból egy láncreakciót kellett csapatban megépítenünk. A mi dominóeffektusunk elindításához tíz ember kellett, és a folyamat végső lépéseként kikötötte a volt rektor cipőfűzőjét.  

 

 

Mit tanácsolnál a felvételiző önmagadnak?  

Azt tanácsolom, hogy a pályaválasztásban ne hagyd, hogy mások befolyásoljanak, fektess minél több energiát a felkészülésbe, hogy aztán azzal foglalkozhass egész életedben, amit szeretsz csinálni. 

 

 

Mikor és milyen alkalomból jártál utoljára az egyetemen?  

Jelenleg két projekten is közösen dolgozom az egyetemmel: a Művészetek Völgye MOME-pavilonján és a Stefan Lengyel-ösztöndíjasok kiállításának a tervezésén, emiatt nem ritka, hogy a MOME-n vagyok. Nagyon jó érzés, hogy visszajárhatok, a közös projektek mindig izgalmas kihívást jelentenek számomra. 

 

 

Milyen szakmai eredményre vagy a legbüszkébb a diplomázásod óta? Mi volt számodra a legizgalmasabb ebben a projektben?  

Talán a MOME-pavilon megvalósítására vagyok a legbüszkébb, mivel ez okozta eddig a legnagyobb kihívást a tervezés és főleg kivitelezés léptéke miatt. A pavilon szerkezete építési állványból készült, amelyhez egyedileg gyártattunk kiegészítő elemeket. Ezek összeszerelése 6 méter magasban nem volt egyszerű feladat, viszont miután elkészült, nagyszerű volt látni, milyen jól működik a fesztiválon. 

 

 

 

Van titkos képességed vagy tehetséged, amiről kevesen tudnak?  

Hat éve gyakorlok tradicionális tajcsicsuan harcművészetet, és nemrég bronzérmes lettem egy spanyol világversenyen. Az fogott meg ebben a harcművészeti formában, hogy a többi sportághoz képest egy teljesebb rendszerben tekint a mozgásra, a testi és szellemi fejlődés mellett az ember energetikai rendszerével is foglalkozik. Nem mellesleg az önvédelmi hatékonysága is jelentős. 

Mindig is érdekeltek a küzdősportok, a tajcsi előtt kézilabdáztam, bokszoltam és thai bokszoltam. 

 

 

Min dolgozol most? Mit élvezel a legjobban ebben a munkádban? 

Van több nagyon izgalmas termékfejlesztési projektem, amelyek már régóta foglalkoztattak, és most végre jut időm velük haladni. Az egyik egy vakokat segítő eszköz, amellyel először az Erasmus során kezdtem el foglalkozni, ehhez keresek most befektetőt. A másik egy termékértékesítési rendszer koncepciója, ami remélhetőleg az év végére már elindulhat Budapesten. 

 

 

Milyen dolgok inspirálnak a munkádban? 

A természetben fellelhető formák és arányok inspirálnak, ezekhez igyekszem igazodni a formaalkotás során. Illetve mostanában a hagyományos művészeti irányzatokról tanulok, amelyeknek a materiálison túl szellemi irányultságaik is vannak. 

Emellett Titus Burckhardt A szakrális művészet lényegéről és René Guénon A szent tudomány szimbólumai című könyvét nagyon gondolatébresztőnek találom. 

  

 

Mi az, ami a legintenzívebb időszakban is kikapcsol, feltölt?  

Egy sétával egybekötött városi reggeli a feleségemmel mindig segít kikapcsolódni. 

 

 

Volt már alkotói válságod? Mi segített kijönni belőle? 

Az alkotói válság számomra úgy jelenik meg, hogy nem vagyok elég fókuszált a projektjeimmel kapcsolatban. A tanulságom, hogy be kell vonni embereket, akik leveszik a válladról a terhet, illetve fontos, hogy legyen egy olyan időbeosztásod, amit aztán be is tartasz. 

 

 

Milyen zenére dolgozol?  

Zia Mohiuddin Dagar: Dhrupad – Raga Yaman. 

 

 

Egy könyv, ami fontos számomra...  

Hermann Hesse: Sziddhártha. 

 

 

Egy film, ami sokat jelent nekem… 

Emir Kusturica: Macskajaj. 

 

More news

What place do folklore, climate protection, or isolation have on the runway? What does fashion and fashion design mean to Gen Z? How are the centres and peripheries of the fashion industry shifting in the 21st century? These are just some of the questions explored at this year’s MOME Fashion Show through collections reflecting the latest design thinking and a series of special accompanying events.

For the fourth time, the MOME Photography programme and TOBE Gallery are putting on a joint exhibition. Exhibition VITAMIN D marks a new chapter in the collaboration between the university and the gallery – an opportunity for young artists to step beyond the walls of the university and present their work in a professional setting.

How does a monumental community initiative like the MOME forest planting reshape student networks? What defines the university’s cycling community? How can we grasp the diversity of the vegetation on the Zugligeti Road Campus? These are the questions answered by the data physicalisation projects created by second-year Designer Maker BA students. The works were developed during the spring 2025 course ‘Data in Space’, run in collaboration with MOME Zero/the Office for Ecological Sustainability and the Designer Maker programme.
Member of the European
Network of
Innovative
Higher Education Institutions
9 Zugligeti St,
Budapest, 1121