Egy ma újjászülető könyvtár még nagyobb jelentőséggel bír, mint amikor évtizedekkel vagy akár évszázadokkal korábban létrejött. A figyelem válságának a korában minden könyvtár egy-egy ellenkulturális intézmény, a szellemi önrendelkezés letéteményese – hangsúlyozta az átadáson Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány elnöke, hozzátéve: nincs komoly egyetem komoly könyvtár nélkül, ahogy nincs MOME Könyvtár Lévai Klára könyvtárigazgató nélkül sem, aki közel huszonnégy éve vezeti szívvel-lélekkel az egyetemi könyvtárat. 

A MOME könyvtára pedig igazán jelentős, a hazai művészeti könyvtárak között is az egyik legfontosabb, ám elsődleges feladata az egyetemen folyó képzés szakirodalmi hátterének a megteremtése. A gyűjtemény jelenleg több mint 80 ezer dokumentumot számlál, és a könyvtár közel 200 nyomtatott folyóiratra fizet elő. Az egyetemi könyvtár élő szervezet, így az állomány is folyamatosan bővül – például azzal a 7 millió forint értékű könyvadománnyal, amelyet a MOME Alapítvány elnöke adott át a megnyitón. 

A tervezést Marián Balázs, Göde András és Gereben Péter vezette, de a cél eléréséhez az egyetem és a campus vezetőségétől a kivitelezőkig sokféle közösség támogatására és együttműködésére volt szükség. A csapat képviseletében Marián Balázs MA-szak-vezető egyetemi docens felhívta a figyelmet: az oktatás és a tanulás tereiben is folyamatosak az átalakulások. Ugyanakkor – húzta alá – a beavatkozásnak nem kell mindig strukturálisnak lennie, van, amikor a finomhangolás is kiterjedt változást indukál. 

Kovács Csaba megbízott rektor kiemelte: Az egyetemnek meghatározó alapértékei, kimagasló múltja és jelene van, ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy a folyamatos fejlesztés elengedhetetlen. A hat év után felújított könyvtár kicsiben példázza azt az utat is, amelyen az egyetem jár: egy jó minőségű, jól működő egységet is lehet még jobbá tenni. 

Könyvtárakban megszokott, hogy a friss beszerzéseket külön polcra állítják ki, a MOME egyetemi könyvtárában ennél is egyedibb módon hívják fel rájuk a figyelmet: az új kiadványok egy könyvesboltokat idéző kirakatban kaptak helyet. A felület tehát funkciót nyert, és a könyvtár vizuális kommunikációjának fontosabb eszközévé vált. 

Ez azonban csak egyetlen a 14 mikrobeavatkozás közül, amelyekkel a tervezők megoldást találtak az oktatók, hallgatók és természetesen a könyvtárosok igényeire. Így kaptak az asztalok beépített világítást és töltési lehetőséget biztosító új kiállásokat, helyezték át a folyóirat-olvasót, és jöttek létre a kutatást és olvasást segítő kényelmes beülők. 

A Moholy-Nagy kutatószobát egy nyílászáróval leválasztották, így a csoportos és hangos tanulásnak sincs már akadálya, ráadásul ezt hamarosan egy belső, közösségi tervezésű asztal körül tehetik a hallgatók. 

Az akusztikai kihívásokat a MOME oktatója és kutatója, Temesi Apol textiltervező újrahasznosított gyapjúból készült paneljeivel kezelték, amelyek jelentős esztétikai értékkel is bírnak. Egyiküket, a tájékoztatópult fölött láthatót, aranyvessző és japán keserűfű virágainak a párlataiból előállított színezőanyagokkal festették meg. A csendes zónák kialakításához is ezeket az ipari filchulladékok upcycling megoldásaként létrejött paneleket használták, ott azonban natúr, fehér és szürke színekben. 

A felújítás talán leglátványosabb eleme a galéria, amelyet Marián Balázst idézve „heroikus körülmények között”, innovatív anyaghasználattal, úgynevezett keresztlaminált faszerkezettel valósítottak meg. Ez az új tér lehetővé tette nem csupán a balesetmentesen nyitható-csukható tömörraktár 200, de a hallgatók számára elérhető szabadpolcos könyvtári állomány 300 folyóméterrel történő megnövelését, valamint a korábban megközelíthetetlen polcok föltárását is. 

A galéria azonban nem csak a könyvek tárolására szolgál. Amellett, hogy akusztikai elem, és remek kilátást biztosít a nemrég átadott közösségi kertre, a tervezők rendhagyó olvasási, tanulási, sőt alvási felületeket is kialakítottak itt. Ez utóbbit már csak azért is érdemes kipróbálni, mert a MOME egyetemi könyvtárát vezető Lévai Klára tervei között egy olyan pályázat kiírása is szerepel, amelynek a témája: „Hol lehet a legjobb módon aludni a könyvtárban?”. 

A könyvtár fejlesztésének a története azonban még nem zárult le az átadással. A tervezőgrafikai közösség készíti az arculathoz illő infografikákat, a félév végén pedig a fotósok mutatják meg egy kiállításon, ők hogyan látják a megújult könyvtárat, immár használat közben.