Moholy-Nagy University of Art and Design

Emerging Technology Conference 2024

Program
Regisztráció
Keynoters
Speakers
Moderátorok
Partner
Időpont
2024. november 26.
Helyszín
1121 Budapest, Zugligeti út 9-25. MOME TWO (T_007, T_014)
Kapcsolat
digitaltransformation@mome.hu

Program

MOME TWO, Film Studio (T_007)

MOME TWO, Film Studio (T_007) Lobby

MOME TWO, Spatial Experimentation Studio (T_014)
A természet és a technológia dinamikus kölcsönhatásának emberi érzékelése alakítja a világról szerzett tapasztalatainkat és annak megértését. Az idei Emerging Technology Conference előadásai ezt a jelenséget járják majd körül.

Ennek a változásnak a dinamikája áll a Sue Thomas alkotta technobiophilia fogalmának középpontjában, amely az Edward O. Wilson-féle biofilia elméletére épül - a más életformákkal való kapcsolatteremtés iránti veleszületett késztetésünkre. Ahogyan a biofília felismeri a természettel, a természetes világgal való kapcsolatunkat, a technobiofília arra a jelenségre fókuszál, hogy a technológiában is ösztönösen leképezzük a természeti folyamatokat. 

Ez történik, ha streamelünk, adatokat tárolunk a felhőben, és természeti jelenségeket imitáló mesterséges intelligencia rendszereket tervezünk, mint például az emberi kognitív folyamatok által ihletett mesterséges neurális hálózatok, vagy a csoportulások emergens viselkedését utánzó rajintelligenciák. Tanuljunk és beszélgessünk erről a jelenségről közösen november 26-án. 

Regisztráció

A látogatói részvétel ingyenes, azonban a részvételhez előzetes
regisztráció szükséges.
Technológia, természet és az elmosódó határok

A nagyszabású installációktól a virtuálisvalóság-élményekig a technológiai környezetek egyre inkább arra törekszenek, hogy a természetben tapasztaltakat idéző érzelmi reakciókat váltsanak ki belőlünk. Ezek az élmények nem csupán szórakoztatnak, hanem a természetről alkotott elképzelésünket is megkérdőjelezik, ami a természetes és a mesterséges közötti határok elmosódásához vezet. 

Akár lélegzetelállító immerzív effektek létrehozásáról, akár biofil kapcsolatok fejlesztéséről legyen szó, ezek az innovációk rávilágítanak a technológia és a természet közötti mély összefonódásokra. 

Bár a fenti technológiák a természet másolására vagy utánzására törekszenek, fizikai és érzékelési világunkat is drasztikusan átformálhatják. Ez pedig fontos kérdéseket vet fel: Hogyan    épül össze a technológia és a természet, hogyan tudnak együtt létezni? Milyen új kapcsolatok és összefonódások születhetnek keresztmetszetükben? 

Keynoters

Natalia Pervjakova PhD

Natalia Pervjakova, PhD projektvezető, genetikai kutató és a genomika, valamint a biomedicina területén dolgozó stratégiai tanácsadó. Jelenleg a Gene Donor Platform Projektet vezeti, korábban pedig genetikai adatokhoz az észt biobank résztvevői számára való hozzáférést és oktatási tartalmakat biztosító díjnyertes platform, a MinuGeenivaramu Portál fejlesztését irányította. Szoros együttműködésben dolgozott kormányzati szervezetekkel, például az Észt Egészségügyi Hivatallal, ahol közegészségügyi irányelvek és oltási programok kidolgozásában vett részt. Az Észt Genomikai Központnál, a londoni Imperial College-ban és Finnország Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Intézeténél szerzett kutatási tapasztalat révén nagyszabású nemzetközi kutatási projekteket irányított, és hozzájárult a populációgenetika és a genomikus imprinting fejlődéséhez. Alapítója a Good Omens MTÜ nevű civil szervezetnek, amely humanitárius segélyeket szervez rászoruló közösségek támogatására. Pervjakova a molekuláris biomedicinában szerzett PhD fokozatot, valamint Product Owner képesítéssel is rendelkezik. 

Dr. Szathmáry Eörs

Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja, Az ELTE Természettudományi Kar Biológia Intézet, Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai tanszékének egyetemi tanára[1] és az Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézetének kutatóprofesszora. Igazgatója a Parmenides Center for the Conceptual Foundations of Science kutatóhelynek (Pöcking, Németország). Szakterülete: elméleti evolúcióbiológia. Világszerte elismert kutatásainak fő területei: a nagy evolúciós átmenetek összehasonlító viz s gálata, az élet eredete, az evolúció nyíltvégűségének kérdése, a természetes nyelv eredete, evolúció és tanulás. A Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság vezetője az MTA-n. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, az Academia Eropaea-nak, a Norvég Tudományos Akadémiának és az Európai Molekuláris Biológiai Szervezetnek (EMBO). 

Speakers

Technosphere frameworks from biophilic perspectives

Solution designer, digitális transzformációs szakember, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) stratégiai fejlesztési igazgatója. Hazai és nemzetközi tanulmányokat követően dolgozott a Mercedes-Benz logisztikai-tervező csapatában, majd saját digitális ügynökséget alapított. A gyermekek és az őket segítő felnőtt korosztály digitális tudásának fejlesztésével is foglalkozó Csendtörő Alapítvány kuratóriumának tagja. 2021 óta ő felel a MOME digitális transzformációjáért, stratégiai fejlesztési igazgatóként kiemelt szerepe van az egyetem adatalapú működésének erősítésében. 

Dr. Radványi Ádám

Szakmáját tekintve adattudós, végzettségét tekintve evolúciós biológus, szenvedélyét tekintve ismeretterjesztő. Korábban az ősi életformák kutatásával foglalkozott, ma pedig gépi tanulási alkalmazásokat fejleszt az egyetem informatikai rendszerének támogatásához. A mesterséges intelligenciát ökológiai szemszögből – nem önmagában létező entitásként, hanem egy nagyobb, fenntartható, szövevényes, folyamatosan változásban lévő ökoszisztéma részeként – közelíti meg. 

Minkó Mihály az Innovációs Központ kutatójaként dolgozik a Data Storytelling Hub-ban. Legfontosabb projektjei kiállítások installációinak tervezéséhez és kivitelezéséhez kapcsolódnak. Emellett a biolabor fejlesztése és a micélium biokompozit kutatása is feladata. Rendszeresen tart K+F+I kurzusokat és adatvizualizációs tréningeket. 

New Nature Realities

Piumi Perera

Piumi Perera a harmadéves PhD-hallgató a Melbourne-i Egyetem Humán-Számítógép Interakció (HCI) kutatócsoportjában, Ausztráliában. Sri Lankából származik, ahol szoftvermérnöki diplomát szerzett, így technikai tudását hozza be interdiszciplináris kutatásába. Jelenlegi projektje a digitális technológiák városi zöldterületeken való tervezésével, használatával és integrációjával foglalkozik, különös tekintettel arra, miként befolyásolja a technológia az emberek élményeit ezekben a környezetekben. Kutatásában azt vizsgálja, hogyan kezelik az emberek a digitális eszközök okozta figyelemelvonást. Túlnyomórészt kvalitatív megközelítése ökológiai, pszichológiai és HCI szempontokat ötvöz. 

Színházi rendezői múltja jóvoltából Chovanec páratlan szakértelemmel alkot immerzív, történetvezérelt élményeket, amelyek valódi transzformatív élményekre invitálják a közönséget. Ez a színházi háttér vezette el a kiterjesztett valóság (AR) mint a természet és az ember közötti kapcsolat erősítése eszközének forradalmi vizsgálatához. Jelenlegmunkája az immerzív technológia és a környezet megóvásának határán helyezkedik el. Különböző szakterületekről származó kutatókat, tervezőket és ökológusokat tömörítő csapatokkal együttműködve annak feltárásán dolgozik, miként adhat új hangot a növényekhez és ökoszisztémákhoz hasonló nem emberi szereplők történeteinek.

Michal Medek

Medek a brnói Masaryk Egyetemen tanít örökséginterpretációt, emellett a Cseh Örökséginterpretációs Intézet igazgatója, ahol konkrét projekteket valósít meg nemzeti parkok és különböző természetvédelmi szervezetek számára. Kiemelkedő tudományos háttérrel rendelkezik: 2013-ban szerzett posztgraduális képesítést örökséginterpretáció-menedzsmentből és -gyakorlatból a University of the Highlands and Islands egyetemen, emellett környezetvédelmi humán tudományokból és földrajzból, biológiából, valamint geológiából is mesterdiplomával rendelkezik. 2003 óta használ kézi eszközöket a szabadban. 

Lukáš Hejtmánek

Hejtmánek kognitív pszichológus, aki a virtuális világok pszichológiai vetületeit kutatja, különös tekintettel a virtuális valóságban megélt digitális környezetekre. Kutatásainak középpontjában az áll, hogyan érzékeljük a képernyőn túli világokat, milyen ismereteket sajátíthatunk el belőlük, és miként viszonyulnak ezek a „nem valós” élmények a való világban szerzett tapasztalatainkhoz. Munkája elméleti és alkalmazott témákat egyaránt érint: azt vizsgálja, miként hasznosíthatók a virtuális világok különféle területeken a pszichiátriától az erdőgazdálkodásig. Főbb projektjei közé tartozik annak tanulmányozása, hogyan sajátíthatók el és használhatók fel térbeli információk a VR-ban látottak alapján, illetve hogy milyen relaxációs potenciál rejlik a természetes terek digitális másolataiban.

Designing nature - Nature designed environments

Balázs Juli

Juli Budapesten élő látványtervező, aki Európa-szerte mindenfelé dolgozik. Színházi projektek mellett immerzív installációkat is tervez, a MOME-n pedig az immerzív színház és művészet kutatásával foglalkozik. Miután 2011-ben diplomát szerzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, több hazai és európai színháznak – mint például a Schauspielhaus Zürich, a Burgtheater Wien és a Deutsches Schauspielhaus Hamburg – dolgozott tervezőként. 2021 óta doktorandusz hallgató a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME), ahol az immerzív színház és művészet terén folytat kutatásokat.

Edwina Mexikóvárosból származik, kutatásalapú tervező. Az ember-számítógép interakció és az épített környezet határterületén elhelyezkedő munkája során a technológia, tanulás, játék és design kapcsolatát kutatja. Munkái olyan nemzetközi helyszíneken mutatkoztak be, mint a Szöuli Építészeti Biennále, a MIT Múzeum, a Museo Tamayo, a Museo del Banco de Mexico, az Archivo Diseño y Arquitectura, a CHI Interactive, a SXSW és a Laboratorio Arte Alameda. Előadóként többek között az Experience Fighters, AdWeek, EmTech és az O’Reilly Solid konferencián is szerepelt.

Dr. Bakk Ágnes Karolina az Interakció és Immerzió Hub vezetője a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Innovációs Központjában. Emellett a központ vezető kutatója. Immerzív történetmeséléssel és a mágia tudományával foglalkozik. Jelenleg két kutatási projektet vezet: az egyik a Metaverzum-szerű környezetekben kialakított romantikus kapcsolatokról szól, a másik pedig a pszichológiai helyreállításról egy konkrét VR-prototípusban. A 2018 óta rendszeresen megrendezett Zip-Scene konferencia alapítója, a Random Error Studio társalapítója és a Vektor VR szekció, Magyarország első, a VR-re összpontosító eseményének társkurátora. 

Hulesch Máté

Máté designkultúra-kutató, építészeti író és szerkesztő. Kezdetben építészetet tanult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), érdeklődése azonban hamar az elméleti tudományok felé fordult. Alapdiplomáját 2017-ben szerezte a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Designkultúra szakán. Rövid kihagyás után az amszterdami Vrije Universiteit Amsterdam Humán Tudományok mesterképzésének kritikai tanulmányok a művészetben és kultúrában szakirányán folytatta tanulmányait. Szakdolgozata a térbeli koncepciókat vizsgálta az antropocén diskurzusában az építészet és a vizuális művészetek határterületén található példákon keresztül.

Partner

Member of the European
Network of
Innovative
Higher Education Institutions
9 Zugligeti St,
Budapest, 1121