“A természet érintetlenségét hazudó filmek kora leáldozott” – Szendőfi Balázs Volt egyszer egy vadvízország című filmje mutatkozott be a MOME-n

Dátum: 2023.06.14
Halkutató, természetfilmes, zeneszerző, aki ráadásul jazz basszusgitárosnak indult – Szendőfi Balázs hátterét tekintve nem meglepő, hogy legutóbbi filmje, a Volt egyszer egy vadvízország is izgalmas alkotás. A filmet május 30-án vetítették a MOME mozitermében, melyet követően a rendezővel Barcza Dániel, az egyetem rektorhelyettese beszélgetett.

Békén hagyni a természetet, vagy beavatkozni és a saját mércénk szerint optimalizálni? Ez az egyik fő kérdése Szendőfi Balázs Volt egyszer egy vadvízország című filmjének, melynek nem csak rendezője, hanem részben operatőre, teljes egészben pedig zeneszerzője, producere és vágója is egy személyben. A Kőrösök jelenlegi élővilágát bemutató 87 perces alkotás kiindulópontja, hogy Széchenyi István folyószabályozása óta a folyók összesen 546 km-t rövidültek – így elég régóta csak egy illúzió, hogy a természet érintetlen lenne. Szendőfi Balázs filmje mégis a lehető legnaturalistább módon mutatja be: a 22 hónapon át készült filmben a hangok több, mint fele a kamera natív hangja, a képeket pedig előfordult, hogy nyakig a folyóba merülve vette fel az alkotó. Ugyanakkor a film meghatározó eleme a zenei aláfestés is, mely szintén a rendező munkája. Szendőfi a vágás közben is a zenét helyezte előtérbe, a kép csak ezt követően áll össze (így dolgozik David Lynch is). 

A filmművészeti szempontból is izgalmas alkotás olyan aktuális és fontos környezetvédelmi problémákra hívja fel a figyelmet, mint a vízgazdálkodás elhibázott döntései (folyóvízzel locsolás), vagy a rövidtávú gondolkodás az agrárgazdálkodásban.  

A vetítést követő beszélgetés során Barcza Dániel kérdésére Szendőfi Balázs elmondta, szerinte radikális módon kellene megváltoztatni az ökológiai döntéshozási folyamatokat. A rektorhelyettes a hallgatók szempontjából azt a releváns kérdést is feltette, mennyire volt nehéz a különböző szakmák között váltania az alkotónak, aki szerint az életpálya organikusan tud alakulni. Barcza Dániel kiemelte, hogy “a magyar közoktatásnak óriási szerepe van abban, hogy képezze a hallgatókat a természetvédelemre és a MOME-nak is fontos, hogy komplex rendszerekben való gondolkodásra és felelősségvállalásra tanítsa a hallgatóit.” 

A Volt egyszer egy vadvízország júniustól a YouTube-on is megtekinthető lesz. 

További hírek

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Photography MA szakán 2025-ben tizenketten végeznek. Diplomakiállításuk Jövő a jelenben: Barátságos és veszélyes címmel a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban látható.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) ismét fontos mérföldkőhöz érkezett: a hónapokig tartó komplex felújítás után ünnepélyesen átadták a kibővített kapacitású, megújult egyetemi könyvtárat. A tervezésben a felhasználók, a könyvtárban dolgozó szakemberek és kollégák, a hallgatók és az oktatók visszajelzéseire alapoztak, így ez a beruházás nem csupán infrastrukturális bővítést jelent, hanem a szellemi élet és a közösségi gondolkodás elmélyítését is szolgálja – ráadásul izgalmas designmegoldásokkal.
A nagy mesterek legfontosabb mondatai szelíden hangzanak el, mégis egy életre velünk maradnak. Benkő Imre halk szavú jelenléte ilyen volt, formális és informális keretek között egyaránt. Számos fotográfus tanulhatott a társadalomábrázoló humanista művész érzékeny, empatikus szemléletéből, gondolkodásmódjából táplálkozva. Noha csupán két évig, 1998 és 2000 között oktatott a Zugligeti úti intézményben, riportfotóórái, visszafogott, részletekre érzékeny iránymutatása a dokumentarista fotográfia egész középgenerációját inspirálta. Tudásának lenyomata, ha nem is a maga teljességében, töredékeiben még a második, harmadik nemzedék munkáiban is felfedezhető.