“A természet érintetlenségét hazudó filmek kora leáldozott” – Szendőfi Balázs Volt egyszer egy vadvízország című filmje mutatkozott be a MOME-n

Dátum: 2023.06.14
Halkutató, természetfilmes, zeneszerző, aki ráadásul jazz basszusgitárosnak indult – Szendőfi Balázs hátterét tekintve nem meglepő, hogy legutóbbi filmje, a Volt egyszer egy vadvízország is izgalmas alkotás. A filmet május 30-án vetítették a MOME mozitermében, melyet követően a rendezővel Barcza Dániel, az egyetem rektorhelyettese beszélgetett.

Békén hagyni a természetet, vagy beavatkozni és a saját mércénk szerint optimalizálni? Ez az egyik fő kérdése Szendőfi Balázs Volt egyszer egy vadvízország című filmjének, melynek nem csak rendezője, hanem részben operatőre, teljes egészben pedig zeneszerzője, producere és vágója is egy személyben. A Kőrösök jelenlegi élővilágát bemutató 87 perces alkotás kiindulópontja, hogy Széchenyi István folyószabályozása óta a folyók összesen 546 km-t rövidültek – így elég régóta csak egy illúzió, hogy a természet érintetlen lenne. Szendőfi Balázs filmje mégis a lehető legnaturalistább módon mutatja be: a 22 hónapon át készült filmben a hangok több, mint fele a kamera natív hangja, a képeket pedig előfordult, hogy nyakig a folyóba merülve vette fel az alkotó. Ugyanakkor a film meghatározó eleme a zenei aláfestés is, mely szintén a rendező munkája. Szendőfi a vágás közben is a zenét helyezte előtérbe, a kép csak ezt követően áll össze (így dolgozik David Lynch is). 

A filmművészeti szempontból is izgalmas alkotás olyan aktuális és fontos környezetvédelmi problémákra hívja fel a figyelmet, mint a vízgazdálkodás elhibázott döntései (folyóvízzel locsolás), vagy a rövidtávú gondolkodás az agrárgazdálkodásban.  

A vetítést követő beszélgetés során Barcza Dániel kérdésére Szendőfi Balázs elmondta, szerinte radikális módon kellene megváltoztatni az ökológiai döntéshozási folyamatokat. A rektorhelyettes a hallgatók szempontjából azt a releváns kérdést is feltette, mennyire volt nehéz a különböző szakmák között váltania az alkotónak, aki szerint az életpálya organikusan tud alakulni. Barcza Dániel kiemelte, hogy “a magyar közoktatásnak óriási szerepe van abban, hogy képezze a hallgatókat a természetvédelemre és a MOME-nak is fontos, hogy komplex rendszerekben való gondolkodásra és felelősségvállalásra tanítsa a hallgatóit.” 

A Volt egyszer egy vadvízország júniustól a YouTube-on is megtekinthető lesz. 

További hírek

Mi a cukiság tudományos háttere, hogyan lehet újragondolni a budapesti lomtalanítást, vagy akár egy gyümölcsaszalót, miként kapcsolódhatunk újra a természethez, és fontos-e tárolni a rengeteg ma rögzített adatot? A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) 2025-ös mestermunkái idén négy nagy tématerületen bontakoznak ki, a design és a művészet eszközeivel körbejárva a klímaválság, a társadalmi innováció, a méltó gondoskodás – egészségügyi ellátás, a gyorsuló idő – kulturálisörökség-kezelés egy-egy kérdését.

A 2025-ben tizenharmadik alkalommal megrendezett Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál Magyarország egyetlen Oscar-kvalifikáló fesztiválja, amely a kortárs magyar animáció kiemelkedő platformjaként is ismert. Számos, a MOME Anim műhelyéből kikerült alkotó filmje mutatkozott már be itt, például Buda Flóra Anna 27 című Arany Pálma díjas műve vagy Turai Balázs Amok című alkotása, amely Annecyban Kristály-díjat és a szarajevói filmfesztiválon Szarajevó Szíve díjat is nyert. Az idei legjobb magyar animációs film díját is alumna nyerte: Sárdi Katalin Üvegház című diplomafilmje kapta az elismerést.

Túlélőfelszerelés, vízmentes ruhatisztítás, lebegő városok és egy 3D nyomtatott bogárgép is szerepel annak a tíz csapatnak a munkája között, amelyek a 2025-ös Ugrás a jövőbe! pályázat döntőjébe jutottak. Ők máris elkezdhetik mentoraikkal a projektjeik továbbfejlesztését, erre bő három hetük van a fináléig, amely június 25-én lesz a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen.