A magyar neoavantgárd kimagasló alakja, Kossuth-, és Herder-díjas festőművészt tavaly a tíz legdrágább, élő magyar művész rangsorába választotta a műtárgy.com. A mára elismert alkotó utolsó “civil” munkahelye, amelynek feladása után teljesen a festészetnek szentelte magát, a MOME jogelődjének számító Magyar Iparművészeti Főiskola volt. 1987-1991 között intézményünk korábbi Művelődéselméleti és Tanárképző Intézetének igazgatóként dolgozott, 1987-től docensként, 1990-től egyetemi tanárként működött közre.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán 1964-ben végezett alkotó a legendás Zuglói Kör és az IPARTERV-generáció tagja. Pályája kezdetén főként a hard edge és a colour field gyakorolta rá a legnagyobb hatást, szinte egész életművét a geometrikus absztrakciónak szentelte. Az 1970-es évekig leginkább az amerikai minimalizmus jegyében hozta létre kompozícióit, majd a tengerentúli és az európai nonfiguratív hagyományokat ötvözve fejlesztette tovább festészetét. Az 1980-as években a posztmodern hatására igen változatos, szecessziós, barokkos, vagy a népművészethez, a magyar festészeti hagyományokhoz kapcsolódó elemeket sem nélkülöző motívumkészletből építkezett. Az 1990-es évektől építészeti konstrukciókkal rokon kompozíciókat alkotott, majd a tér mélységeinek hangsúlyozása felé fordult. Legújabb képein újra megjelentek a sík, függőleges és vízszintes vonalak alkotta, festészettörténeti utalásokkal gazdagított hálózatok, visszatért a geometrikus festészet alapkérdéseihez, egyebek mellett ahhoz, miként lehet térillúziót teremteni a festészet síkbeli eszközeivel.

Életművét nemrégiben az őt képviselő acb Galéria mutatta be, mely honlapján így méltatja hazai neoavantgárd egyik legfontosabb művészét: “Az 1960-as évek derekán induló magyar művészgeneráció meghatározó egyénisége volt, aki példátlanul következetes, párját ritkítóan változatos, több mint fél évszázados művészeti pályát tudhatott magáénak. Kivételes érzékenysége, szerénysége, szakmai alázatossága és következetessége, közel hatvan évet átölelő életműve mély nyomot hagyott a magyar képzőművészeten.”

Művei nemrégiben egy új intézményi kollekció, az MNB Ingatlan Kft. Kortárs gyűjteményének alapjait is megteremtették, valamint a világ leghíresebb kortárs múzeumaiba is bekerültek alkotásai. Olyan kiemelkedő külföldi közgyűjteményekben találkozhatunk Bak-festményekkel, mint a londoni Tate Modern, a New York-i Metropolitan Museum, a stockholmi Moderna Museet, a berlini Nationalgalerie, a bécsi MUMOK, a zürichi Haus Konstruktiv, vagy a pozsonyi Nemzeti Galéria. Magyarországon fontos művei találhatóak többek között a Magyar Nemzeti Galériában és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban.

-------------------

Cikkünk a Fidelio korábbi interjúja, az acb és a Deák Erika Galéria honlapján található szövegek felhasználásával készült.

A kép forrása: Fidelio