Egy éves a MOME modellváltása: jobban figyel az egyetem a magyar cégekre

Dátum: 2021.06.22
Egy év telt el azóta, hogy a MOME alapítványi fenntartású intézményként működik. A Portfolio az alapítvány kuratóriumi elnökét, Böszörményi-Nagy Gergelyt kérdezte az elmúlt év tapasztalatiról, a távlati célokról, a modellváltás folyamatáról, és arról, mennyire hatékonyan tud együttműködni az egyetem az üzleti szférával.

2021.06.22

Tavaly nyáron került sor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem modellváltására, ön egy éve elnöke az egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványnak. Mik az elmúlt év legfontosabb tapasztalatai? Mi az, ami megvalósult a korábbi tervekből, ígéretekből? Mennyire váltotta be az alapítványi működés a hozzá fűzött reményeket?

Munkában csak nehéz, még éppen teljesíthető célokat érdemes kitűzni. Egy évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy 2030-ra saját területén a MOME lesz Közép-Európa legjobb egyeteme, és az elmúlt egy évben több nagy és rengeteg kisebb lépéssel, határozottan elindultunk ennek megvalósítása felé.

Egy design egyetem a külső szem számára különleges, színes és attraktív világ. A MOME belülről is az, sőt jóval több ennél. Ami kívülről már nem feltétlenül látszik, hogy a sokrétű tehetséggel és tudással ellentétben a hosszú távú vízió, a hozzá tartozó stratégia és a nyugatias intézményi működés keretei eddig hiányoztak. Szerintem azért, mert egy rugalmatlan és bürokratikus állami modellbe még az egyetemi elöljáróknak is nehéz volt belelátniuk a nagy ugrás lehetőségét.

Most tehát minden az alapok letételéről, a nemzetközi rang eléréséhez szükséges feltételek megteremtéséről szól.

A modellváltás első évét a MOME európai szintű stratégiai környezetének megértésére, úgymond piackutatásra, illetve a belső erőforrások felmérésére és a menedzsmentképességek fejlesztésére szántuk. Az egyetemek nem vállalatok, de aspirációban és ésszerűségben ettől még nem kell, hogy elmaradjanak tőlük.

A teljes cikk a portfolio.hu oldalán olvasható.

További hírek

A nagy mesterek legfontosabb mondatai szelíden hangzanak el, mégis egy életre velünk maradnak. Benkő Imre halk szavú jelenléte ilyen volt, formális és informális keretek között egyaránt. Számos fotográfus tanulhatott a társadalomábrázoló humanista művész érzékeny, empatikus szemléletéből, gondolkodásmódjából táplálkozva. Noha csupán két évig, 1998 és 2000 között oktatott a Zugligeti úti intézményben, riportfotóórái, visszafogott, részletekre érzékeny iránymutatása a dokumentarista fotográfia egész középgenerációját inspirálta. Tudásának lenyomata, ha nem is a maga teljességében, töredékeiben még a második, harmadik nemzedék munkáiban is felfedezhető.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) videó- és podcastsorozataiból kiderül, hogy a művészet, a design és a tudomány összekapcsolódása alapvető jelentőségű a világ komplex problémáinak a megértésében és azok megoldásában. A Zugligeti úti campuson megvalósult kiállítások, események és workshopok pedig arra teremtenek lehetőséget , hogy a különböző generációk személyes élményeken keresztül fedezzék fel a kutatási területeket.
Hogyan éledhet újjá a Tungsram gyárváros, ahol valaha 12 ezer ember mindennapjai teltek, miként dolgozik együtt az egyetem a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, és mire jók, hogyan értelmezhetők adatvizualizációval az okoskészülékekből kinyert egészségügyi adatok... Csak néhány kérdés, amelyre a MOME programjain kaphatunk választ. A klasszikus formatervezést érintő területek mellett számos további eseményen ismerkedhetünk meg az idei Budapest Design Weeken a MOME hallgatói-kutatói tevékenységével. A társadalmi beágyazottságtól a városi léptékeken át a vizualitás és az anyagtudomány kortárs kihívásaiig kaphatunk átfogó képet az egyetem komplex szakmai tevékenységéről.