Felsős diákok mobilitási biztonságérzetét vizsgálta a MOME Innovációs Központ

Dátum: 2023.06.14
Hogyan növelhető az iskolába már egyedül járó gyerekek városi biztonságérzete? Budapesti általános iskolák kiskamaszait vonta be a MOME Innovációs Központ új kutatásába, mely a gyerekek mobilitási szokásainak megismerésére irányult.

A diákok a workshopok során elmondták, hogy gyakran érzik úgy, hogy „útban vannak”, nem észrevehetők a közlekedésben. A friss kutatás első kézzelfogható eredménye egy moduláris köztéri rendszer, amely egy ülő- és tárolófelülettel kombinált, akár forgalomcsillapításra is alkalmas kirohanásgátló installáció. A Kertész utcai iskola elé kihelyezett, az Erzsébetvárosi Önkormányzattal közösen megvalósított beavatkozást reményeik szerint több hasonló is követi majd.

Szűk, forgalmas utcák, keskeny járdák, rengeteg parkoló autó, és annál kevesebb zöldfelület - az Erzsébetváros jellegzetességei a kerületben tanuló több száz diák mindennapjaira hatnak. Hogy milyen környezetben vezet az út az iskolába, milyen lehetőségeket kínál a környék a tanítás utáni kikapcsolódásra, nagyban befolyásolja a gyerekek fizikai és mentális egészségét. Ez jelentette a kiindulópontot ahhoz a gyerekek mobilitását vizsgáló kutatáshoz, melyet a MOME Innovációs Központ, a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) és az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete hívott életre. A fő kérdés az volt, hogy a városi terek kialakításánál hogyan érvényesülhetnek a gyerekek szempontjai, miként érdemes fejleszteni a gyerekek mikromobilitását – ennek megválaszolására a szervezők urbanisztikai, klíma–, fenntartható város–, és mikromobilitási szakértőket, közlekedésmérnököt, valamint a Hintalovon Alapítványt kérték fel.  

A kutatás során négy különböző iskolában tartott workshop folyamán kiderült, hogy a tanulók számára mennyire idegen elképzelés, hogy lehetséges a környezet megváltoztatása, ez pedig rendszerszintű problémákra mutatott rá.  

„A gyerekek többször említették, hogy azt érzik, hogy a köztéri helyek általában nem nekik szólnak. Számunkra a legmeglepőbb kifejezések a “láthatatlanság” és az “útban levés” voltak. Ez a fajta hely nélküliség és liminalitás-jelenség a kutatás keretein túl is mélyen elkezdett bennünket foglalkoztatni” – fogalmazott Szerencsés Rita, a MOME IK munkatársa, a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy a kutatás újszerűsége a szektorokon átívelő példaértékű partnerség, valamint a téma komplex, kutatás és részvételi alapú megközelítése is, amely a régióban elsőként ötvözi az iskolák városi környezetének vizsgálatát a gyerekek közlekedési és térhasználati szükségleteinek megismerésével.  

A kutatás részeként zajló prototípus-tervezési folyamatban az egyik, önkéntesen bevonódó iskola diákjai vettek részt. Kirajzolódott, hogy a gyerekek körében a játszóterek helyetti, köztéri időtöltésre alkalmas eszközökre, a maradás-haladás tereinek fejlesztésére, több térre és zöldre, kerülőutak ismeretére, fényre, tárolási lehetőségekre, illetve a tömegközlekedési megállók levegősebbé tételére nagyobb az igény. A szempontokat figyelembevéve született meg a “Láda” alapelemekből álló moduláris köztéri rendszer, mely egyszerre funkcionál kirohanásgátlóként az iskolák előtt, biztosít ülő-, tároló- és zöldfelületet, valamint javítja az iskola láthatóságát az autósok szemében, ezáltal potenciálisan a forgalmat is lassítva. A kísérleti jellegű installációt, melynek része a természetes alapanyagú útburkolati felfestés is, a készítők egyelőre csak néhány hónapra tervezték, a tartósabb megoldásokat a következő tanévben alakítják ki.

Szerencsés Rita kutató szerint az elkészített prototípus mentén sikeresen lehet párbeszédet kezdeményezni majd az önkormányzatokkal és a várostervezőkkel is a gyermekek biztonságosabb közlekedésének érdekében.

Munkatársak

A kutatás vezetője Szerencsés Rita, a MOME Innovációs Központ Social Design Hubjának kutatója. A projektbe bevont szakértők: lllés Anikó, a MOME Elméleti Intézet MA szakfelelőse és pszichológus, Bényei Judit, a MOME Elméleti Intézet MA szakfelelőse, Dúll Andrea, az ELTE PPK dékánhelyettese, környezetpszichológus, Berze Iván, az ELTE PKK környezetpszichológusa, Tóth Csaba, Erzsébetváros Klímakabinet vezetőjét, Molnár Berta, a BKK mobilitásfejlesztési munkatársa, Pomázi Renáta, építész szakértő, Herrmann Markus, formatervező, valamint Dér Kinga, a MOME IK projektmenedzsere. A kutatás során megrendezett kerekasztal beszélgetést a Holland Királyság Nagykövetsége Budapest támogatta.

A projekt oldala itt érhető el. 

További hírek

A Q&Alumni sorozat első epizódjának vendége Tőkés Anna, MOME Animáció szakos alumna, aki nemrég Az Utolsó Dobás című diplomafilmjével szerepelt az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon. A videóból többek között kiderül, hogyan emlékszik vissza az egyetemi éveire, milyen projektekben vett részt a MOME-n, és még a sütési tudományába is bepillantást nyerhetünk.

Hogyan lehet jobban kihasználni a tömegközlekedési infrastruktúrát, milyen lenne az igazán gyors életmentő eszköz, miként menthetjük meg a mezőgazdaságot méhek hiányában... formatervező hallgatóink válaszai a világ egyik legismertebb formatervezési versenyén, a Red Dot Award Design Concept kategóriájában értek el kiemelkedő eredményeket. A nemzetközi mezőnyben hét, a MOME Red Dot nevezési programjába bejutó mentorált projekt kapott elismerést, köztük diplomamunka és féléves egyetemi projekt is.

Az egyetem jelenéről, jövőjéről, az igazi MOME-identitásról és az álmokról is szó esett az idei diplomaosztón, amelyen nemcsak háromszázhúsz hallgató vehette át diplomáját, de új hagyományokkal is gazdagodott az egyetem legszebb ünnepe. Az eseménynek ezúttal a RaM-ArT Színház adott otthont, ahol az alapszakos és mesterszakos végzősök mellett rektori különdíjasokat, jubilálókat, valamint a Wartha-díj és az Etikus Építészeti Viselkedés Díj kitüntetettjeit is köszöntték. Ilyen volt a MOME Diplomaosztója 2025–ben!