Felsős diákok mobilitási biztonságérzetét vizsgálta a MOME Innovációs Központ

Dátum: 2023.06.14
Hogyan növelhető az iskolába már egyedül járó gyerekek városi biztonságérzete? Budapesti általános iskolák kiskamaszait vonta be a MOME Innovációs Központ új kutatásába, mely a gyerekek mobilitási szokásainak megismerésére irányult.

A diákok a workshopok során elmondták, hogy gyakran érzik úgy, hogy „útban vannak”, nem észrevehetők a közlekedésben. A friss kutatás első kézzelfogható eredménye egy moduláris köztéri rendszer, amely egy ülő- és tárolófelülettel kombinált, akár forgalomcsillapításra is alkalmas kirohanásgátló installáció. A Kertész utcai iskola elé kihelyezett, az Erzsébetvárosi Önkormányzattal közösen megvalósított beavatkozást reményeik szerint több hasonló is követi majd.

Szűk, forgalmas utcák, keskeny járdák, rengeteg parkoló autó, és annál kevesebb zöldfelület - az Erzsébetváros jellegzetességei a kerületben tanuló több száz diák mindennapjaira hatnak. Hogy milyen környezetben vezet az út az iskolába, milyen lehetőségeket kínál a környék a tanítás utáni kikapcsolódásra, nagyban befolyásolja a gyerekek fizikai és mentális egészségét. Ez jelentette a kiindulópontot ahhoz a gyerekek mobilitását vizsgáló kutatáshoz, melyet a MOME Innovációs Központ, a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) és az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete hívott életre. A fő kérdés az volt, hogy a városi terek kialakításánál hogyan érvényesülhetnek a gyerekek szempontjai, miként érdemes fejleszteni a gyerekek mikromobilitását – ennek megválaszolására a szervezők urbanisztikai, klíma–, fenntartható város–, és mikromobilitási szakértőket, közlekedésmérnököt, valamint a Hintalovon Alapítványt kérték fel.  

A kutatás során négy különböző iskolában tartott workshop folyamán kiderült, hogy a tanulók számára mennyire idegen elképzelés, hogy lehetséges a környezet megváltoztatása, ez pedig rendszerszintű problémákra mutatott rá.  

„A gyerekek többször említették, hogy azt érzik, hogy a köztéri helyek általában nem nekik szólnak. Számunkra a legmeglepőbb kifejezések a “láthatatlanság” és az “útban levés” voltak. Ez a fajta hely nélküliség és liminalitás-jelenség a kutatás keretein túl is mélyen elkezdett bennünket foglalkoztatni” – fogalmazott Szerencsés Rita, a MOME IK munkatársa, a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy a kutatás újszerűsége a szektorokon átívelő példaértékű partnerség, valamint a téma komplex, kutatás és részvételi alapú megközelítése is, amely a régióban elsőként ötvözi az iskolák városi környezetének vizsgálatát a gyerekek közlekedési és térhasználati szükségleteinek megismerésével.  

A kutatás részeként zajló prototípus-tervezési folyamatban az egyik, önkéntesen bevonódó iskola diákjai vettek részt. Kirajzolódott, hogy a gyerekek körében a játszóterek helyetti, köztéri időtöltésre alkalmas eszközökre, a maradás-haladás tereinek fejlesztésére, több térre és zöldre, kerülőutak ismeretére, fényre, tárolási lehetőségekre, illetve a tömegközlekedési megállók levegősebbé tételére nagyobb az igény. A szempontokat figyelembevéve született meg a “Láda” alapelemekből álló moduláris köztéri rendszer, mely egyszerre funkcionál kirohanásgátlóként az iskolák előtt, biztosít ülő-, tároló- és zöldfelületet, valamint javítja az iskola láthatóságát az autósok szemében, ezáltal potenciálisan a forgalmat is lassítva. A kísérleti jellegű installációt, melynek része a természetes alapanyagú útburkolati felfestés is, a készítők egyelőre csak néhány hónapra tervezték, a tartósabb megoldásokat a következő tanévben alakítják ki.

Szerencsés Rita kutató szerint az elkészített prototípus mentén sikeresen lehet párbeszédet kezdeményezni majd az önkormányzatokkal és a várostervezőkkel is a gyermekek biztonságosabb közlekedésének érdekében.

Munkatársak

A kutatás vezetője Szerencsés Rita, a MOME Innovációs Központ Social Design Hubjának kutatója. A projektbe bevont szakértők: lllés Anikó, a MOME Elméleti Intézet MA szakfelelőse és pszichológus, Bényei Judit, a MOME Elméleti Intézet MA szakfelelőse, Dúll Andrea, az ELTE PPK dékánhelyettese, környezetpszichológus, Berze Iván, az ELTE PKK környezetpszichológusa, Tóth Csaba, Erzsébetváros Klímakabinet vezetőjét, Molnár Berta, a BKK mobilitásfejlesztési munkatársa, Pomázi Renáta, építész szakértő, Herrmann Markus, formatervező, valamint Dér Kinga, a MOME IK projektmenedzsere. A kutatás során megrendezett kerekasztal beszélgetést a Holland Királyság Nagykövetsége Budapest támogatta.

A projekt oldala itt érhető el. 

További hírek

Hogyan lehet a hagyományos népművészeti formakincset, az ehhez szorosan kötődő, archaikus kézműves technikákat és anyagokat újraértelmezni a kortárs design szemléletével? Erre a kérdésre ad különböző válaszokat az idén tízéves Future Traditions program, amely mára a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Divat- és textiltervezés mesterszak képzésének meghatározó tartalmi elemévé vált. 2024-ben a program a Magyar–Török Kulturális Évad keretében zajlott, egy féléven át az isztambuli Marmara Egyetemmel dolgoztak együtt a MOME hallgatói, az itt született eredményeket pedig az isztambuli Magyar Kulturális Központban nyílt kiállításon mutatják be.

Ismét indul a CheckINN Revitalizátor ötletverseny, amelynek célja az elhagyatott vagy funkciójukat vesztett területek és épületek turisztikai célú újrahasznosítására vonatkozó ötletek díjazása.

A technológia, a művészet és az elméleti kutatás határterületeit vizsgálja az Immersive Beats: 360-degree music video joint hackathon, amelyet a MOME Média design szak és a koreai Chung-Ang University közösen szervez. A hatnapos eseményen magyar és dél-koreai hallgatók AI-eszközöket is felhasználva egyesítik a zenét, a mesterséges intelligenciát és az immerzív filmes technológiákat, hogy egyedi 360 fokos víziókat komponálva videóklipeket hozzanak létre. A projekt nemcsak kreatív kísérlet, de egy hosszú távú nemzetközi kapcsolat fontos állomása is.