Magyarország legismertebb társadalomtudós kutatópárosa veheti át az idei Moholy-Nagy díjat

Dátum: 2024.11.25
Tanítható –e a tolerancia? Ez a kiindulópontja Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor társadalomkutatói munkásságának, hiszen a kultúrantropológia nemcsak egy tudomány, hanem eszköz is, amellyel a világ jobbá tehető. A két tudós, akiket a Magyar Televízíó Rejtjelek című sorozatából a kilencvenes években egy ország ismert meg, november 28-án a MOME Campusán vehetik át a Moholy-Nagy-díjat.

A díj kuratóriumának indoklása szerint „jelölésük a páratlanul gazdag és kiemelkedő szakmai tevékenységük elismerésén túl az intézmény alapjaihoz való visszanyúlást, azok tiszteletét jelképezi a MOME közössége számára”. 

Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor több mint negyven éve aktív résztvevői a hazai felsőoktatásnak, tanítottak többek között az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékén, az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem doktori iskolájában, 2000 óta pedig a MOME egyetemi tanárai. Itt több, így a Designkultúra, a Design- és művészetmenedzsment szakok megalapításában, korszerűsítésében, valamint a MOME Doktori Iskola PhD- képzésének az akkreditációjában is szerepet vállaltak, s a mai napig alakítói az iskola életének. 

Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor kutatói pályája a kezdetektől összefonódott. Kiterjedt munkásságuk a nyolcvanas évektől kezdve a rendszerváltozáson keresztül napjainkig követi végig a társadalmi értékek, értékrendszerek változását. Több mint harminc könyvet és háromszáznál több tanulmányt publikáltak együtt, közös életművük megkerülhetetlen az értékszociológia, a kulturális és vizuális antropológia, a kultúra- és szimbolizációkutatás, a tárgykultúra, a mindennapi élet kultúrája, a világképek, a túlélési stratégiák, valamint a motivációelméletek kutatásának a területén generációk szakemberei nőttek fel műveiket olvasva. 

Gazdag szellemi életművük legújabb darabja, A mindennapi élet magyarságszimbólumai – a három kiadást megért Magyarságszimbólumok folytatásaként – 2023-ban jelent meg. Új könyvük azért is nagyon izgalmas olvasmány, mert megismételték hozzá az 1997-es, országos mintán végzett kutatásukat, így huszonhat év távlatából vizsgálva, hogy a mindennapi élet mely elemei játszanak szerepet identitásunk alakulásában. 

Tudományos eredményeikért 2004-ben kapták meg az MTA doktora címet, 2016-ban pedig Széchenyi-díjjal ismerték el sokrétű munkásságukat. A díjak sorát gyarapítja novembertől a Moholy-Nagy-díj, amellyel olyan személyiségek munkáját, életművét kívánja elismerni az egyetem, akiknek kiemelkedő alkotói, kutatói, művészeti tevékenysége az intézménnyel és névadójával azonos értékeken alapul. 

A Moholy-Nagy László ma is érvényes gondolatainak, ideáinak közvetítését szolgáló díjban részesült többek között Hattula Moholy-Nagy archeológus, Hannes Böhringer művészetfilozófus, Passuth Krisztina művészettörténész, Karole P. B. Vail kurátor, Botár Olivér művészettörténész, Stefan Lengyel formatervező, Rubik Ernő, valamint 2023-ban Gazdag Gyula filmrendező. Őket és a MOME közösségét a kreativitás mellett az integratív gondolkodás, a szellemi innováció és a felelősségteljes alkotói attitűd köti össze. 

 

További információk a Moholy-Nagy-díjról, annak történetéről és a díjtárgyról: 
https://mome.hu/hu/moholy-nagy-dij 

További hírek

A nagy mesterek legfontosabb mondatai szelíden hangzanak el, mégis egy életre velünk maradnak. Benkő Imre halk szavú jelenléte ilyen volt, formális és informális keretek között egyaránt. Számos fotográfus tanulhatott a társadalomábrázoló humanista művész érzékeny, empatikus szemléletéből, gondolkodásmódjából táplálkozva. Noha csupán két évig, 1998 és 2000 között oktatott a Zugligeti úti intézményben, riportfotóórái, visszafogott, részletekre érzékeny iránymutatása a dokumentarista fotográfia egész középgenerációját inspirálta. Tudásának lenyomata, ha nem is a maga teljességében, töredékeiben még a második, harmadik nemzedék munkáiban is felfedezhető.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) videó- és podcastsorozataiból kiderül, hogy a művészet, a design és a tudomány összekapcsolódása alapvető jelentőségű a világ komplex problémáinak a megértésében és azok megoldásában. A Zugligeti úti campuson megvalósult kiállítások, események és workshopok pedig arra teremtenek lehetőséget , hogy a különböző generációk személyes élményeken keresztül fedezzék fel a kutatási területeket.
Hogyan éledhet újjá a Tungsram gyárváros, ahol valaha 12 ezer ember mindennapjai teltek, miként dolgozik együtt az egyetem a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, és mire jók, hogyan értelmezhetők adatvizualizációval az okoskészülékekből kinyert egészségügyi adatok... Csak néhány kérdés, amelyre a MOME programjain kaphatunk választ. A klasszikus formatervezést érintő területek mellett számos további eseményen ismerkedhetünk meg az idei Budapest Design Weeken a MOME hallgatói-kutatói tevékenységével. A társadalmi beágyazottságtól a városi léptékeken át a vizualitás és az anyagtudomány kortárs kihívásaiig kaphatunk átfogó képet az egyetem komplex szakmai tevékenységéről.