A kanadai származású Gladwell olyan széles körben forgatott és Magyarországon is kedvelt kötetek szerzője, mint a Fordulópont, az Ösztönösen, a Kivételesek, vagy a Dávid és Góliát. Gladwellt a TIME magazin a világ száz legbefolyásosabb embere közé, míg a Foreign Policy folyóirat a világ legfontosabb gondolkodói közé választotta. 

Gladwell a MOME-n kifejezetten a magyar alap- és középfokú oktatásban tevékenykedő művésztanároknak és hallgatóinknak tartott előadást, melyen szó esett a tehetség kibontakoztatásának, az innovációk létrejöttének személyes feltételeiről, valamint a társadalom – benne az egyetemek – szerepéről a tehetséggondozásban.   

“Malcolm Gladwell, a magyar szülőktől származó Emil J. Freireich, a gyermekkori leukémia kezelése terén átütő sikert arató kutató és Steve Jobs példáján keresztül mutatta be a sikeres innovációk személyiséghez kötődő feltételeit.  Kiemelte a környezet szerepét az innovációk létrejöttében, ami nyitott, a szabad gondolkodást támogató, ugyanakkor a problémamegoldás sürgető kényszerét is hordozza. A kreativitás iskolai fejlesztésében a széles műveltséget és képességrendszert alapozó szakasz fontosságát hangsúlyozta, nem tanácsolja a korai specializáció nyomását a gyerekekre. A tehetséget és a motivációt egyértelműen fejleszthető készségeknek tekinti, amiben a kreativitást serkentő nevelésnek nagy szerepe lehet.”  – foglalta össze benyomásait Bényei Judit, a MOME Design- és vizuálisművészet tanárképzésének szakvezetője. 

Gladwellt kiemelten foglalkoztatja, hogy mi a cégek, az intézmények és a társadalom helyes szerepfelfogása a tehetséggondozásban. Nem hisz abban, hogy a tehetséget sztárolni kell; hogy a képességes fiataloknak alanyi jogon járna a gyors siker. Nagy visszhangot kiváltott elmélete, a "tehetségmítosz" szerint korunk általános jellemzője, hogy a nárcisztikus személyiségtípusok haladnak gyorsabban a ranglétrán, miközben ők a legrosszabb vezetők. Gladwell szerint a hosszú távon sikeres szervezetek továbbra is a tapasztalatot jutalmazzák a tehetséggel szemben.