MOME hallgatók álmodtak látványvilágot Eötvös Meséjéhez
“Az együttműködés Eötvös Péterrel, a Hangdómmal, a BMC-vel nagy lehetőség számunkra” - mondta Fülöp József rektor. “A MOME szeretné Magyarországon az új technológiákban, új felületekben rejlő potenciált kihasználni, úgy építve be őket az alkotásokba, hogy azoknak a szerepe kiteljesedjen és hozzáadjon a mondanivalóhoz. A Zene Házában a Hangdóm egy ilyen különleges helyszín, amely alkalmat teremt az alkotók számára, hogy másképp gondolkodjanak mozgóképben. Olyan immerzív alkotások jöhetnek létre, amelyek készítésére korábban nem nyílt lehetőség" -tette hozzá.
A mester rég dédelgetett vágya, hogy száz magyar népmese motívumainak felhasználásával készült művéhez képi világ társuljon. „Azt szeretném, hogy a hallgatóban az akusztikus élmény befogadása által ugyanaz a vízió is megszülessék, mintha színházban lenne. Csodálatos elképzelésnek, a jövő látomásának tűnik számomra, hogy a láthatót hallhatóvá, a hallhatót pedig láthatóvá tegyük" - mondta korábban műve kapcsán Eötvös Péter, mindez pedig most új, innovatív módon jön létre.
A látványvilágot, az animációkat a zeneszerző instrukciói alapján készítették a MOME média design szakos hallgatói, akiknek a kurzus keretében végig lehetőségük nyílt konzultálni Eötvössel. Az elkészült munkák közül Pálfalusi Attila Média design BA szakvezető és Eötvös Péter együtt választották ki a most bemutatott az öt hallgató, Székely Ákos, Siteri Nóra, Horváth Adrienn, Szőnyi Máté és Takács Bori alkotásait. A zeneszerző a művek megtekintése után köszönetét fejezte ki a hallgatóknak, mint mondta öt olyan gyönyörű munkát látott, amelyik mindegyik a maga módján az ő 101. Meséjére hozott létre egy önálló képvilágot. „Valamilyen módon mindegyik kapcsolódik a Meséhez, de szerencsére nem egy az egyben, tehát nem illusztrálja ezeket, hanem az alkotók az önálló képi világukat hozzák.” -fogalmazott.
Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző, karmester a 1960-as években 100 magyar népmese dramaturgiáját kutatta, majd 101-ik meseként létrehozta azt a kultikus művet, amely számára belépést jelentett a korabeli szakmai elit legszűkebb csoportjába. A Mese című, 12,5 perces hangjátéka, zenévé sűrített hyper-meséje 1968-ban készült. A mesélő, a különböző karakterek megszemélyesítője Molnár Piroska, első felesége volt, aki mind a 100 magyar népmesét felolvasta, ennek hanganyagából hozta létre a zeneszerző a 101. mesét a zene nyelvén. A hangfelvételek eredetileg Budapesten készültek, majd ebből az alapanyagból hozta létre Eötvös az elektronikus kompozíciót a kölni rádió stúdiójában.
A Zene Háza Hangdóm 360 fokos vásznára tervezett, különleges akusztikai és vizuális élményt nyújtó művet a közönség az Intermezzo Fesztivál keretében láthatja először, októbertől pedig több alkalommal is vetítik majd.
Forrás: http://eotvosmusicfoundation.org/
További hírek
