MOME hallgatók álmodtak látványvilágot Eötvös Meséjéhez

Date:
Több, mint ötvenéves álom vált valóra: magával ragadó vizuális világot teremtettek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Média design szakos hallgatói a világhírű kortárs magyar zeneszerző, Eötvös Péter Mese című művéhez. A premier az idén második alkalommal megrendezett, a MOME és a Zene Háza közös programján, az Intermezzo Fesztiválon zajlott, a projekt pedig egy különleges kooperáció keretében, a Zene Háza, a MOME, a BMC és a világhírű zeneszerző összefogásában valósul meg.

Az együttműködés Eötvös Péterrel, a Hangdómmal, a BMC-vel nagy lehetőség számunkra” - mondta Fülöp József rektor. “A MOME szeretné Magyarországon az új technológiákban, új felületekben rejlő potenciált kihasználni, úgy építve be őket az alkotásokba, hogy azoknak a szerepe kiteljesedjen és hozzáadjon a mondanivalóhoz. A Zene Házában a Hangdóm egy ilyen különleges helyszín, amely alkalmat teremt az alkotók számára, hogy másképp gondolkodjanak mozgóképben. Olyan immerzív alkotások jöhetnek létre, amelyek készítésére korábban nem nyílt lehetőség" -tette hozzá. 

A mester rég dédelgetett vágya, hogy száz magyar népmese motívumainak felhasználásával készült művéhez képi világ társuljon. „Azt szeretném, hogy a hallgatóban az akusztikus élmény befogadása által ugyanaz a vízió is megszülessék, mintha színházban lenne. Csodálatos elképzelésnek, a jövő látomásának tűnik számomra, hogy a láthatót hallhatóvá, a hallhatót pedig láthatóvá tegyük" - mondta korábban műve kapcsán Eötvös Péter, mindez pedig most új, innovatív módon jön létre.  

A látványvilágot, az animációkat a zeneszerző instrukciói alapján készítették a MOME média design szakos hallgatói, akiknek a kurzus keretében végig lehetőségük nyílt konzultálni Eötvössel. Az elkészült munkák közül Pálfalusi Attila Média design BA szakvezető és Eötvös Péter együtt választották ki a most bemutatott az öt hallgató, Székely Ákos, Siteri Nóra, Horváth Adrienn, Szőnyi Máté és Takács Bori alkotásait. A zeneszerző a művek megtekintése után köszönetét fejezte ki a hallgatóknak, mint mondta öt olyan gyönyörű munkát látott, amelyik mindegyik a maga módján az ő 101. Meséjére hozott létre egy önálló képvilágot. „Valamilyen módon mindegyik kapcsolódik a Meséhez, de szerencsére nem egy az egyben, tehát nem illusztrálja ezeket, hanem az alkotók az önálló képi világukat hozzák.” -fogalmazott. 

Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző, karmester a 1960-as években 100 magyar népmese dramaturgiáját kutatta, majd 101-ik meseként létrehozta azt a kultikus művet, amely számára belépést jelentett a korabeli szakmai elit legszűkebb csoportjába. A Mese című, 12,5 perces hangjátéka, zenévé sűrített hyper-meséje 1968-ban készült. A mesélő, a különböző karakterek megszemélyesítője Molnár Piroska, első felesége volt, aki mind a 100 magyar népmesét felolvasta, ennek hanganyagából hozta létre a zeneszerző a 101. mesét a zene nyelvén. A hangfelvételek eredetileg Budapesten készültek, majd ebből az alapanyagból hozta létre Eötvös az elektronikus kompozíciót a kölni rádió stúdiójában.  

A Zene Háza Hangdóm 360 fokos vásznára tervezett, különleges akusztikai és vizuális élményt nyújtó művet a közönség az Intermezzo Fesztivál keretében láthatja először, októbertől pedig több alkalommal is vetítik majd. 

Forrás: http://eotvosmusicfoundation.org/ 

More news

Évente 10 billió műanyag tollat dobunk el világszinten, a nem lebomló hulladék pedig olyan környezetterhelő vegyi anyagokat tartalmaz, amelyek nem megfelelő feldolgozás esetén egészségi károsodást is okozhatnak. Ugyanakkor színes filctollak nélkül elképzelhetetlen lenne nemcsak az iskolások, de a kreatíviparban dolgozók élete is. Erre a problémára kínál megoldást a MOME hallgatói csapata, amely a pHen környezetbarát tollal a 2024-es Biodesign Challenge kiemelkedő művészeti díját érdemelte ki New Yorkban. A most díjazott pHen csapat az elismerés mellett a jövő évre ösztöndíjat, valamint egy önálló kiállítás lehetőségét is elnyerte.

Vajon hogyan változik a világ az űrkutatás hatására húsz év múlva? Hogyan és mire taníthat a világegyetem? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kellett megválaszolni az Ugrás a jövőbe! 2024 kreatív alkotói pályázaton, amelyre idén is innovatív és izgalmas ötleteket hoztak válaszul a részt vevő diákok. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem negyedik évadához érkezett versenyének nyertes projektjei között van a jövő élelmezését segítő Lebegőkert, egy bányászattal foglalkozó űrbázis, egy etikus terraformáló projekt és egy LifeBubble nevű űrhelyiség.

Végzőseit idén sem engedi el inspiráció nélkül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME): folytatódik az a friss és nagy sikerű hagyomány, amelynek keretében évről évre világhírű kreatívipari szakemberek köszöntik a diplomásokat. Az idei diplomaosztó meghívottja Nir Eyal magyar-izraeli származású amerikai viselkedéskutató, író, a szokások tudósa, aki mind az alap, mind a mesterszakosok oklevélátadóján beszédet mond majd. A jövő szempontjából ugyanis kulcsfontosságú tudatosítani a szokások jelentőségét, mivel azok egész életünket, sőt a gazdaságot is mozgatják.
Member of the European
Network of
Innovative
Higher Education Institutions
9 Zugligeti St,
Budapest, 1121