A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Máltai Szeretetszolgálat együttműködésében indult program a szociális design eszközeivel és közösségi programokkal keres megoldásokat a legszegényebb településeken élők problémáira. Az egyetem hallgatói idén egy többnapos hackathon-on (ötletmaraton, „problémamegoldó-maraton”) és egy egyhetes nyári egyetemen találkoztak a Zalakomárban élő gyermekekkel, akikkel kreatív- és alkotóworkshopokon vettek részt. Amikor például kiderült, hogy a gyerekek egy része nem tudja hol feltölteni a mobiltelefonját, felállítottak egy szélkerékkel hajtott töltőállomást a focipályának használt tér szélén. Az állványa árnyékot is ad, és amíg a telefon töltődik, hintázni is lehet rajta. A megoldást a MOME hallgatói és oktatói a zalakomári gyermekekkel közösen találták meg Máltai Szeretetszolgálattal szervezett táborban. A közös alkotás további eredményeit kiállításon is megmutatják a résztvevő szervezetek: a tablósorozat december 9-ig látható a MOME zugligeti campusán.  

A november 10-i kiállításmegnyitón Fülöp József DLA, a MOME rektora elmondta, hogy az egyetem egy állandó csapata csaknem tíz éve kutatja és generálja azokat a lehetőségeket, ahol a kreatív tervezés és a társadalmi szolgálat kapcsolódhat: „A design-gondolkodás, a mi meglátásaink segíthetnek ezeknek a gyerekeknek tágabb perspektívából nézni a világot, meglátni, hogy nekik is nyílnak lehetőségeik. Közben a mi hallgatóink is megismernek olyan területeket, ahol nem luxuscikkekben, hanem valamilyen közösségi célért kamatozik a tehetségük.”   

Zalakomár a Felzárkózó települések program egyik helyszíne, ahol a Máltai Szeretetszolgálat valósítja meg Jelenlét programját. Vecsei Miklós, a programért felelős miniszterelnöki biztos, a Szeretetszolgálat alelnöke arról beszélt, hogy a felzárkózást fordított integrációval lehet elérni, az első lépéseket azoknak kell megtenni, akik képesek áthidalni a távolságot. Ahhoz, hogy a Budapest egyik legmodernebb egyetemén tanuló fiatalok és a zalakomári rászoruló családok gyerekei között ilyen kapcsolat kialakulhasson, az alapot a szociális munkatársak évek óta tartó jelenléte adta – mondta. Vecsei Miklós szerint a többségi társadalom tagjai dönthetnek úgy, hogy odamennek egy nehéz helyzetű közösségbe, fordítva ez nem működik. Először nekik kell integrálódni a kistelepüléseken, viszonozni a vendégszeretetet, amivel ott fogadják őket. „Ezt pedig nagyon sokszor kell megcsinálni, egészen addig, amíg már nem is tudjuk, ki honnan jött, mert már egy csapat vagyunk.”  

Fehér Bori DLA, a MOME Innovációs Központ Szociális Design Hubjának vezetője szerint a zalakomári gyerekekkel közös munka során arra is figyeltek, hogy amit velük együtt létrehoznak, az mind a háromszáz felzárkózó településen alkalmazható, megvalósítható legyen. A projekt alatt módszertani keretrendszert is fejlesztettek, és kvalitatív alapú hatásmérést is végeztek. A legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy közösséggé formálódtak, és hogy a hallgatók a komfortzónájukon kívül, az „egyetem falai között nem megválaszolható kérdésekkel” foglalkoztak.   

Stankovics Erika, a Máltai Szeretetszolgálat Zala megyei koordinátora úgy emlékezett vissza a nyári egyetemre, hogy a gyerekek akkor „különleges módon voltak otthon”: a megszokott környezetükben, a mindennapjaik helyszínén érte őket sok új élmény, közvetlenül, játékosan tanulhattak újdonságokat nem csak az egyetemistáktól, de egymástól is.  

A MOME hallgatói és a zalakomáriak közös alkotásának eredményeit, a munkafolyamatot bemutató tablókról a projektben részt vevő oktatók és hallgatók beszéltek bővebben a kiállítás november 10-ei megnyitóján, szót adva a gyerekeknek is. Felidézték a közösen felvetett és megválaszolt problémákat, kihívásokat: a faluban nincs elég „lányos” tér – ezért készült a pletykapad. Zalakomár egyes részein nincs áram, a telefonokat viszont sűrűn kell tölteni – egy jó asztalosmester útmutatásával tehát mobiltöltőállomást alkottak a gyerekek. Kevés a közösségi játék – a gyorsan tanulható ujjkötéssel hamar új hinta készült, majd mellé egy kerti bújócskaelem is. Hiányzott a messziről is jól látható jelzés a Jelenlét Házról – került rá egy egyedi szélkerék. És ha már a gyerekek megtanulták, mi az a pixiláció, éltek is vele: tavasszal egy „Szuperhős polgármestert” animáltak, a nyári egyetemen pedig elkészült a zalakomári fiatalok első videóklipje, amihez animációs stúdióvá változtatták a pajtát.