Új kortárs MOME-ékszerek a Nemzeti Múzeum Ragyogj! kiállításán

Dátum: 2024.12.17
Az új darabokat, amelyek helyet kaptak a hat, MOME-alkotásokat bemutató vitrinben, mától lehet megtekinteni a Nemzeti Múzeum Kupolatermében. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem jelenlegi és végzett hallgatóinak műveiből válogatott Határvonalakon című kiállítás a nemrég nyílt Ragyogj! – Ékszerek ideje tárlat része; az őskőkortól napjainkig felvonultatott műtárgyak mellett a kortárs ékszertervezés izgalmas és sokrétű világa elevenedik meg az anyagban. A darabok a természet, a tér, a test, az emlékezet és a képzelet tematikái köré csoportosulnak, bemutatva a MOME képzésének egyedi szemléletét.

A pop-up kiállítás-sorozat a MOME és a Nemzeti Múzeum együttműködésének első állomása, amely a legfiatalabb ékszertervező- és oktatógeneráció munkáit, valamint a tárgyaikat inspiráló témákat kívánja bemutatni.  

A kurátor Vági Flóra, a MOME Designer- Maker mesterszakának vezetője elmondta, hogy a tárlat létrejöttét a két intézmény közös céljai inspirálták, nevezetesen az, hogy a fiatalabb generációt is a Múzeumba vonzzák, őket érdeklő témákat hozzanak, ezzel is bővítve a közönséget, és megszólítva azokat, akiket érdekel a szakma, a MOME leendő hallgatóit.  

„A kiállítás hat egysége – a Törékeny természet, a Rejtett rétegek, a Test és tér, a Reflexiók, az Emlékezet, valamint a Képzelet – amellett, hogy az ékszertervezés új dimenzióit, ember és természet kapcsolatát tárja fel, a történeti kiállítás struktúráját követi, sok ponton összecseng annak tartalmával” – árulta el a kiállítás koncepciójával kapcsolatban. 

Az újrahasznosított és fenntartható anyagok, a múltból és a természetből merített ihlet központi szerepet játszik az itt bemutatott alkotásokban, miközben a tradicionális technikák kortárs interpretációjának is páratlan példáit láthatjuk. A fiatal tervezők és tanáraik alkotásain keresztül olyan kulturális és művészeti hatásokra is ráláthatunk, amelyek az ékszerek alkotását multidiszciplináris művészeti formává emelik. 

Fekete Fruzsi „A gombák sosem magányosak” elnevezésű ékszersorozata a boszorkánygyűrűk természeti jelenségéből és a nőiesség szimbolikájából merít ihletet, Greenery kollekciójában pedig a pálmaházak által inspirált brossokkal a természetes és mesterséges elemek egyensúlyát kutatja. 

Nagy Fanni munkája a mulandóság szépségére hívja fel a figyelmet: a szárított virágokat kristályokkal díszítve jeleníti meg az élet törékenységét és állandó változását. 

Zalavári Fruzsina ékszereiben a pigmentált porcelánrétegek torzítása és egymásra rendezése hullámzó, ritmikus mintázatokat hozott létre, amelyek a mozgás dinamikáját tárják fel. 

Fazekas Veronika Lamella sorozata a foglalás fogalmát gondolta újra a láttatás–elrejtés perspektívájából. A moiréhoz hasonló optikai játéknak köszönhetően olykor csak egy bizonyos nézőpontból dereng elő az ékszerbe belefoglalt forma. 

Rémiás Szilvia célja a rúgóacél-szilikonból készített karkötőjével egy váratlan élmény előidézése volt. A szemlélő elsőre nem számít arra, ami történni fog, így meglepetés éri. A tárgy levéve csupán egy egyszerű hasáb, egy tömb az asztalon, de ha kissé megtörjük, vagy ráütünk vele a karunkra, akkor karkötővé válik. 

Vági Flóra organikus formaalakítású, természeti formákat idéző ékszerei főként fából és könyvekből, vagyis papírból készülnek. 

Tengely Nóra Nest című brossa a törődést, gondoskodást, megóvást jelképező fészek formájában reflektál a hely hiánypótló szerepére, az Emerald cut című munkája pedig az ékszer alapegységeinek a felcserélésén alapul. Az Am I a gem? című bross-sorozata öt darab azonos méretű, azonos formájú ékszerből áll, kőfoglalási metódusuk azonban különböző. 

Szeredi Sára anyagkutatási vizsgálatainak eredménye egy velociraptor formájú egyiptomi pasztából készült bross. Célja egy elfeledett technika felfedezése volt, amelyet az ókori egyiptomiak gyöngyök, amulettek és kis szobrocskák készítésére használtak.  

Sági Luca H2O ékszerkollekciójának része pedig egy acélbross, amely egy globális témával, a víz krízisével foglalkozik, tárgyaiban a savaseső hatását kézzelfoghatóan jeleníti meg: azok struktúrája előbb csak gyengül, majd végül teljesen szétesik. 

Ádám Krisztián több gyűrűje között látható egy titánból és egy hegyikristályból készített alkotás, utóbbi, a Fantom nevet viseli és egy különleges megjelenésű fantomkvarc csúcsot tart rabul, úgy, hogy a kvarc csúcsban látható kristályfejlődési rétegek, azaz fantomok, jól láthatóak maradjanak. 

A pop-up kiállítás már megtekinthető a Nemzeti Múzeum tárlatán belül, és várja mindazokat, akik a történeti ékszerek mellett közelebbről is megismerkednének a MOME tervezőinek mai szemléletével. 

 

A megnyitóról az Agenda tudósítását az alábbi linken lehet megtekinteni: 

https://mediaklikk.hu/agenda/video/2024/12/17/agenda-2024-december-17 

 

További információ: https://mnm.hu/hu/kiallitasok/idoszaki/ragyogj-ekszerek-ideje 

További hírek

A MOME fenntartója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány nyílt pályázatot írt ki a rektori pozíció betöltésére: a jelentkezési folyamat március 31-ig tart, a benyújtott pályázatok elbírálása április és június között több lépcsőben zajlik majd. Az új rektor várhatóan 2026. augusztus 1-jén lép hivatalba és kezdi meg négyéves rektori ciklusát az egyetem élén.
Nádasdy Ádám költőként, egyetemi tanárként, nyelvészként, műfordítóként és közíróként hazánk szellemi és társadalmi közegének finom szeizmográfja és sokoldalú alakítója – szólt 2016-ban a méltatás, amikor átvette egyetemünk egyik legfontosabb elismerését, a Moholy-Nagy-díjat. Az inspiráló gondolkodó és előadó, nagyszerű költő és korszakos jelentőségű műfordító 79 éves korában hunyt el. Művei mellett az egyik legnagyobb öröksége, hogy megmutatta, humorral és eleganciával is lehet tanítani, s az élet és a tudomány nem válik szét: egy terep.
Világsztárok klipjeivel versenyez az idei Annecyi Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon a MOME Anim Friss Kakas Filmnapokra készült spotja.