Világhírű művészettörténész és kurátor, Botár Olivér kapja 2022-ben a Moholy-Nagy-díjat

Date:
A világ egyik legismertebb Moholy-Nagy-kutatója, a művészettörténész és kurátor, Ifj. Dr. Botár Olivér (Oliver A. I. Botar) veheti át a Moholy-Nagy-díjat 2022. október 27-én Fülöp József rektortól a MOME Campusán.

 

Botár a Moholy-Nagy László életmű és a közép-európai modernizmus egyik legismertebb kutatója, aki az elmúlt évtizedekben páratlanul sokat tett azért, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem névadójának munkásságát, annak komplexitását és hatását a kortárs kultúrára világszerte megismerjék és megértsék. A University of Manitoba, School of Art professzora és igazgatóhelyettese kurátorként jegyzi a tavaly Kanadában bemutatott Bauhaus (Canada) 101 című átfogó kiállítást, emellett számos könyv, többek között a magyar nyelven is megjelent Természet és technika - Az újraértelmezett Moholy-Nagy (1916-1923) című kötet szerzője is. Kutatásai során újraértelmezte Moholy-Nagy munkásságát, az addig elsősorban technológia és innovációorientált alkotóként számontartott művészről feltárva többek között azt is, hogy eszmeiségének meghatározó eleme volt a biocentrizmus, a környezeti és a természeti tudatosság. Az előttünk álló globális kihívások fényében ez a dimenzió még inkább aktuálissá teszi munkásságának tanulmányozását a designerek, művészek és oktatási intézmények számára. "Moholy-Nagy egész pedagógiai hozzáállásával arra törekedett, hogy az embereknek megmutassa, hogyan tudnak a modernitásban boldogabban élni a technológiai áramlásával, túláramlásával együtt" - fogalmazott Dr. Botár Olivér.

 

A díjat odaítélő kuratórium döntésével nagyra értékeli Dr. Botár Olivér munkásságát, és szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy a világhírű kutató szorosabb kapcsolatot ápolhasson a Moholy-Nagy László nevét viselő, szellemiségét a 21. századba továbbvivő intézménnyel, diákjaival, oktatóival és kutatóival. 

 

Az őszi címátadó keretében doktori címről szóló oklevelét vehet át dr. Schneider Ákos, Dezső Renáta, Körösvölgyi Zoltán, Simon Péter Bence, Sterk Barbara és dr. Kollarik Tamás, egyetemi docensi címről szóló oklevelet Göde András és Gyenge Zsolt. Sor kerül továbbá a MOME és a Mercedes-Benz együttműködésének 20 éves évfordulója alkalmából a Mercedes-Benz vezető tervezőinek, jelenlegi és korábbi szakembereinek oktatási tevékenyégükért adományozott címzetes egyetemi tanári, valamint címzetes egyetemi docensi címek átadására is: ennek keretében kap oklevelet Robert Lešnik, Thomas Sälzle és Németh Gábor Tamás is.

 

További információ a Moholy-Nagy-díjról: https://mome.hu/hu/moholy-nagy-dij
Sajtókapcsolat: press@mome.hu

 

 

A Moholy-Nagy-díjról 

 Az elismerést 2006 óta minden év novemberében adják át olyan személyiségeknek, akik kiemelkedő alkotói tevékenysége az egyetemmel és névadójával azonos értékeken alapul. Moholy-Nagy-díjas többek között Stefan Lengyel, magyar származású világhírű designer, Rubik Ernő, a Rubik-kocka feltalálója, Dieter Rahms, korunk egyik legnagyobb formatervezője, aki a Braun vezető tervezőjeként vált világszerte ismertté, Passuth Krisztina, művészettörténész, Frenák Pál, koreográfus, és Barabási Albert-László, hálózatkutató is. A díjat 2021-ben megosztva Csomay Zsófia és posztumusz Reimholz Péter építészeknek, a CET Budapest építésziroda alapítóinak, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatóinak ítélte oda az egyetem. 

2021-ben új díjtárgy készült, amelyet Ádám Krisztián, Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész, a MOME Design Intézet oktatója tervezett. Harmóniában az egyetem fejlődésével, kiteljesedésével, a műtárgy egyszerre törekszik a névadó Moholy-Nagy filozófiájának tárgyi manifesztációjára, és annak az állandó változásnak a leképezésére, amelyet megélünk, olyan értékeket megjelenítve, mint az átláthatóság, az empátia, az esztétika, az interdiszciplinaritás és az innováció. A tárgy üvegén, mint egy lencsén átnézve, más-más szögből más képet kapunk egy-egy helyzetről, ahogyan a világot is másképp érzékelhetjük különböző pozíciókból. A sokféle nézőpont átélése, a különböző tudományterületek közötti átjárhatóság kulcs a korunk kihívásaira keresett válaszok megtalálásához. 

 

Dr. Botár Olivérről 

Ifj. Dr. Botár Olivér (Oliver A. I. Botar) egyetemi tanár, író és kurátor 1957-ben született Torontóban ‘56-ban emigrált magyar szülők gyermekeként. 1979-ben az edmontoni Albertai Egyetemen szerzett bölcsészdiplomát városföldrajzból (mellékszakokon filozófiából és angolból), majd 1985-ben a Torontói Egyetemen városi és regionális tervezésből szerzett mesterdiplomát. 1979-80-ban és 1984-85-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen művészettörténetet tanult, majd 1987-ben és 1998-ban a Torontói Egyetemen előbb MA, majd Ph.D. fokozatot szerzett művészettörténetből. Több kanadai egyetemen tanított modern és kortárs művészetet és építészettörténetet, különös tekintettel az új/alternatív médiában megjelenő művészetre, a világháborúk közötti modernizmusra (beleértve a kanadai, valamint a közép- és kelet-európai modernizmust) és a kurátori gyakorlatra. 1996-ban kezdett modern művészettörténetet tanítani a Manitobai Egyetemen, 2011-ben pedig professzorrá nevezték ki. Kutatásai, írásai és kiállítások kurátori tevékenysége a 20. század elejétől a 20. század közepéig terjedő művészetre, építészetre, fotográfiára és médiaművészetre összpontosít, különös tekintettel a 20. század eleji magyar avantgárdra. Pályája során mindvégig a biocentrizmus és a modernizmus, a Bauhaus, valamint Moholy-Nagy László művészete és eszméi álltak a középpontjában. Kanadában, az Egyesült Államokban, Európában és Japánban tartott előadásokat és kurátorként több nagy sikerű, nemzetközi hírű kiállítást jegyez. Botar számos meghatározó kötet és cikk szerzője, jelentős kutatói ösztöndíjakat kapott, többek között az SSHRC Insight Grants, a montreali Kanadai Építészeti Központban és a berlini Institut für Literaturwissenschaftban. Botar jelenleg Winnipegben él, és a Winnipeg/Treaty One Territory művészetéről szóló könyvön dolgozik. 

More news

Évente 10 billió műanyag tollat dobunk el világszinten, a nem lebomló hulladék pedig olyan környezetterhelő vegyi anyagokat tartalmaz, amelyek nem megfelelő feldolgozás esetén egészségi károsodást is okozhatnak. Ugyanakkor színes filctollak nélkül elképzelhetetlen lenne nemcsak az iskolások, de a kreatíviparban dolgozók élete is. Erre a problémára kínál megoldást a MOME hallgatói csapata, amely a pHen környezetbarát tollal a 2024-es Biodesign Challenge kiemelkedő művészeti díját érdemelte ki New Yorkban. A most díjazott pHen csapat az elismerés mellett a jövő évre ösztöndíjat, valamint egy önálló kiállítás lehetőségét is elnyerte.

Vajon hogyan változik a világ az űrkutatás hatására húsz év múlva? Hogyan és mire taníthat a világegyetem? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kellett megválaszolni az Ugrás a jövőbe! 2024 kreatív alkotói pályázaton, amelyre idén is innovatív és izgalmas ötleteket hoztak válaszul a részt vevő diákok. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem negyedik évadához érkezett versenyének nyertes projektjei között van a jövő élelmezését segítő Lebegőkert, egy bányászattal foglalkozó űrbázis, egy etikus terraformáló projekt és egy LifeBubble nevű űrhelyiség.

Végzőseit idén sem engedi el inspiráció nélkül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME): folytatódik az a friss és nagy sikerű hagyomány, amelynek keretében évről évre világhírű kreatívipari szakemberek köszöntik a diplomásokat. Az idei diplomaosztó meghívottja Nir Eyal magyar-izraeli származású amerikai viselkedéskutató, író, a szokások tudósa, aki mind az alap, mind a mesterszakosok oklevélátadóján beszédet mond majd. A jövő szempontjából ugyanis kulcsfontosságú tudatosítani a szokások jelentőségét, mivel azok egész életünket, sőt a gazdaságot is mozgatják.
Member of the European
Network of
Innovative
Higher Education Institutions
9 Zugligeti St,
Budapest, 1121