Moholy-Nagy University of Art and Design
ALKALMAK: Önismereti vizsgálódás a logoterápia szemléletének és a fotográfia eszköztárának az ötvözésével
Önismereti vizsgálódás
Project overview
Student name
Forgách Anna Katalin
Mentor
Sánta Balázs
Programme
Média Design MA
Degree level
MA
Department
Média Intézet
Year of project
2022
Szakdolgozatomban az 'értelem akarással' fordulok az öngyógyító folyamatokhoz.
A fényképész szándéka, hogy „a világról alkotott fogalmait képekbe tegye át.”
Mindezt, ha terápiás kontextusból közelítjük meg, akkor a fénykép nemcsak a fotográfus, hanem bárki kommunikációs eszköze lehet, amely nemcsak a külvilággal, hanem a külvilágon keresztül az ember saját magával is képes kommunikálni. A fotográfia¬ a szerepét abban látom, hogy vizuális elemekkel és szimbólumokkal segíti az érzelmek kifejezését egy olyan eszköz használata közben, amely mára már egy mindennapos kiegészítője az életünknek.
A vizuális művészetterápia két jelentősen elterjedt művészeti ága a festészet és a szobrászat. Ezek eszköztárának lényegi eleme a kézzel megmunkálható anyagok, maga az anyagiság és az anyagtársítás adta lehetőségek.
Minden egyes anyagi minőség befolyásolja az alkotói folyamatot és annak végeredményét – nemcsak megjelenését, hanem jelentését is. A kivitelezés folyamata során az anyagtalan érzés vagy gondolat anyaggá lényegül, és ezen keresztül kommunikál megfigyelőjével. Minden médium más és más módon aktiválja a kifejezésre váró belső képet, és szabad teret ad az asszociációnak. Ebből kiindulva egy játékos és hasznos lépésnek tartom a folyamat utolsó állomásaként az elkészült fényképek anyagtársításáról és installatív helyzetéről való gondolkodást is.
Így nemcsak maga az alkotói folyamat, hanem a képek fizikai megvalósulásának lépései is olyan döntéshelyzetek elé állítják az embert, amelyek önreflexióra ösztönöznek. Az elkészült képek mindegyikének meghatározó jelentése és hangulata van, amit a kép hordozójának és a posztamensének jellegével, valamint térbeli elhelyezésével tovább lehet alakítani: akár árnyalni, felerősíteni vagy összekapcsolni a többi munkával. Ezentúl egy térbeli rendet is keresünk az installáláskor, ahol az elkészült munkák kommunikálnak egymással és a nézővel. Lényege, hogy a csoport összes tagja részt vesz ebben a tervezési fázisban, így nincsenek elszigetelve egymástól, hanem egy közösség részeként dolgozhatnak, és egy tágabb kontextusban figyelhetik meg egymást és önmagukat. Viktor E. Frankl – bécsi pszichiáter és neurológus – logoterápia és egzisztenciaanalízis szemléletének középpontjában az értelem akarása áll. Azt vizsgálom, hogy a logoterápia filozófiája és módszerei miként párosíthatók a művészetterápia eszközeivel. A számos művészetterápiás irányzat közül a vizuális művészetek eszköztárát felhasználó, alkotásközpontú terápiás tevékenységgel foglalkozom. Szakdolgozatomban, majd az ezt kiegészítő mestermunkámban egy logoterápiás önismereti módszernek a képi nyelvvé való átalakítására teszek kísérletet. Ennek az aktív alkotói folyamatnak a célja az értelemközpontú egzisztenciaanalízis tükrében történő önmegtapasztalás élménye.

