Inspiráció Refik Anadoltól 

Az alapszakos esemény vendégeként ezúttal Refik Anadol nemzetközi újmédiaművész beszédét hallgathatta meg az ünneplő közönség. Az isztambuli születésű alkotó, aki Los Angeles-i stúdiójában interdiszciplináris csapatot vezet, úttörő módon ötvözi az adatokat és a gépi intelligenciát a vizuális művészettel; új, élményalapú vizualizációi hatalmas közösségi vagy intézményi tereket töltenek be, lélegzetelállító látványt nyújtva. Művei olyan intézményekben szerepeltek, mint a MoMA, a Centre Pompidou vagy a Walt Disney Concert Hall. 

Mostani, inspiráló beszédében visszaemlékezett saját diplomájára, majd mesélt pályafutásáról, életútjáról, melyben sok visszautasítást követően jutott el oda, ahol most tart, kitartva elképzelései mellett. Víziója, hogy a művészek, alkotók a mesterséges intelligencia segítségével az emberiség új nyelvét találják majd meg, ezért, mint mondta, bátran, de etikusan kell használni az új technológia eszközeit. „Az álmodozást, az álmodást soha ne adjátok fel, hiszen abból indulnak ki az új ötletek is”– mondta útravalóul, lezárásképp gratulálva a végzősöknek. 

Rektori gondolatok – az összefogás ereje lehetőségeket teremt 

Kovács Csaba köszöntő beszédében arról beszélt, hogy a diploma átvétele olyan ünnepi rituálé, amellyel a diplomát szerzett hallgatóink egy-egy szakma világába kerülhetnek be. Ezen a kapun belépve új életszakasz tárul fel, melynek útján tartós hezitálás nélkül, bátran el kell indulni. Ezen az úton sok elágazás lesz, érdemes segítők, mentorok tanácsát kikérni, a döntéseket mégis mindig magunknak kell meghoznunk – hangsúlyozta. 

Utat azonban nemcsak egy-egy ember, de szervezetek, sőt a társadalom is bejárhat, és ennek különböző fázisai vannak. A MOME esetében is beszélhetünk ilyen állomásokról, egy-egy virágzó korszak után megerősödhetnek a kételyek, akár krízis is kialakulhat – ahogyan most is, de a nehézségek mellett ez új lehetőségeket is megnyithat és teret adhat az önreflexióra. A megoldást csak az összefogás erejével lehet megtalálni, így juthat újra virágzó fázisba az immár 145 éves egyetem. 

Ezekben a kérdésekben, de az emberiség növekvő problémáinak a megoldásában is érdemes visszanyúlni régi bölcsek műveihez, például Lao-ce gondolataihoz, melyek a Tao te King-ben, Az Út és Erény könyvében maradtak fenn, mondta. 

Új hagyományok, ünnepi pillanatok 

A szervezet újragondolása mentén idén új hagyománnyal gazdagodott a MOME a hallgatók kezdeményezésére: a diplomaosztó ünnepi pillanatainak reflektorfényét közösségként egy általuk fontosnak ítélt ügyre irányították. Igazi társadalmi érzékenységről tettek tanúbizonyságot, és egy jótékonysági kezdeményezés keretében elsőként az egyetem régi szakmai partnerét, a Csillagház Alapítványt választották támogatásra, amely halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek korszerű és szakszerű iskolai és iskolán kívüli fejlesztésével, gondozásával foglalkozik. 

A Csillagház képviseletében Soltészné Takár Anita Márta gyógypedagógus tartott inspiráló beszédet: visszaemlékezett a MOME-hallgatókkal 2015 óta zajló együttműködésre, amelynek során sokszor átélte a bennük rejlő empátiát, közösségformáló erőt, és azt, hogy milyen újszerűen gondolkodnak. A közös kurzusok során született ergonomikus tárgyak, kommunikációt segítő eszközök a sérült gyerekek belső világát kapcsolták össze a külvilággal a hallgatók innovatív ötletein keresztül. Mint elmondta, személyesen tapasztalata meg, hogy az igazi MOME-s identitásban az innovativitás, a tehetség, a szaktudás és a munkabírás társadalomformáló erővé válik. 

A friss diplomások nevében az alapszakon Maron Veronika Klára Desigkultúra szakos, mesterszakon Bató Dorottya Divat- és textiltervezés mesterszakos végzett hallgató búcsúzott az egyetemtől. 

Rektori különdíjasok, Etikus Építészeti Viselkedés Díjasok, Wartha Vince-díj 

Hét mesterszakos hallgató kapott rektori diplomadíjat kiemelkedő szakmai teljesítményéért és a választott témája mélysége, társadalmi relevanciája miatt. Feiner Janka (Animáció MA) a mesék szimbolikáján keresztül vizsgálta a gyermeklélek fejlődési szakaszait, Németh Levente (Fotográfia MA) az emberi kapcsolatok határvonalairól gondolkodott szakdolgozatában, Tomka Róza Julianna (Designelmélet MA) egy hétköznapi tárgy, a pöttyös labda kulturális rétegzettségét elemezte. Bakonyi Kitti Nikolett (Tervezőgrafika MA) a kortárs művészet határmezsgyéjén mozgott, a tipográfia és a textil metszéspontjait kutatva, Kain Eszter (Divat- és textiltervezés MA) a fehér szín jelentésrétegeit tárta fel a női életút stációit megjelenítő, rituális kötött kollekciójával. Szilágyi Nóra (Formatervező művész MA) a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet örökségét vizsgálta a magyar designkultúrában, Veres Dóra (Építőművész MA) témája pedig az építészeti térben megjelenő köd, gőz és füst esztétikai és koncepcionális adaptációja volt. 

A Wartha Vince-díjat Boda Rebeka (Kerámiatervezés MA) nyerte el diplomamunkájával, amely a gasztrofizika szemszögéből vizsgálja az érzékszervek szerepét az étkezés komplex élményében, a kerámiatervezés eszköztárán keresztül. 

Az Etikus Építészeti Viselkedés Díjat – Reimholz Péter emlékére Véghelyi Borbála és Gárdos Lili közös diplomaprojektje nyerte el, Házfoglalás a Szürkőn címmel. Véghelyi Borbála szakdolgozatában a bontott építőanyagok újrafelhasználásának a lehetőségeit vette sorra, Gárdos Lili pedig a budapesti bérlakásszektor megújítására tett javaslatot egy lakásszövetkezeti modell bevezetésével. 

A napot a MOME Campuson rendezett Alumni Kerti Parti koronázta meg, amelyen természetesen frissen a frissen végzettek is megünnepelhették diplomájuk megszerzését.