Elhunyt Kádasi Éva keramikusművész
Baja, 1953. szeptember 11. – Göd, 2022. október 8.
A kerámiakészítést Szegeden a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában tanulta Fekete János keramikustól (1968–1972), majd Mezőtúron a Fazekasok Népművészeti Szövetkezetében kerámia-készítő szakmunkásvizsgát tett (1972–1974). Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán Csekovszky Árpád növendékeként folytatta, ahol 1979-ben Gorka-díjjal diplomázott, majd ezt követően a Mesteriskola hallgatója lett. 1979 őszétől a MIF (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – MOME) kerámia szakán tanított, mint szakoktató, tanársegéd (1985), adjunktus (1987), majd docens (2000), a Szilikát Tanszék vezetője (1999–2006), illetve a kerámia szak szakfelelőse nyugdíjazásáig (2017).
A diploma után Gödön alakította ki műhelyét, ahol kisszériás kőedénykészleteket tervezett, kivitelezett és technológiai-műfaji kutatásokban vett részt: Kőcserép mázak (1979–1983); Mádi Ásványbánya anyagai (1980–1981); NKS ösztöndíjjal, a MKISZ (Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége) megbízásából Kőcserép technológia kis műhelyekben való alkalmazása (1983); Kortárs kerámiaművészet tendenciái, OTKA ösztöndíjjal (1986–1989). Kutatásainak eredményeit az autonóm, az építészeti kerámia és az edénytervezés területén alkalmazta.
1989-től 1996-ig a Kecskeméten működő Nemzetközi Kerámia Stúdió tanácsadója, 1990 és 1992 között megbízott igazgatója volt. 1993-tól a DeForma Csoport alapító tagjaként porcelánnal dolgozott. 1998 és 2001 között a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-nek tervezett formákat és dekormintákat, 2001-től 2007-ig a gyár Művészeti Tanácsának tagja.
2002-ben az International Academy of Ceramics (Genf) tagjává választották. 2007-től a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Művészeti szakbizottságának tagja.
2009 és 2010 között a MOME Szilikát Tanszékének történetét kutatta, és 2011-ben 100/50: 100 éves kerámia oktatás 50 éves üveg oktatás címen publikálta (MOME, Budapest, 2011). A kutatás eredményéből kiállítást is rendeztek az egyetem Ponton Galériájában 2011 novemberében.
2018-ban fél évet töltött alkotói ösztöndíjjal a Koreai Köztársaságban. 2019-ben részt vett a DeForma Csoport Pécsett rendezett szimpóziumán, a Zsolnay Negyedben. 2021-ben Remény 1. című munkájával szerepelt az újraindított pécsi Országos Kerámiaművészeti Biennálén.
Díjai:
Gorka-díj (diplomamunkáért), Magyar Iparművészeti Főiskola (1979)
7. és 8. Országos Kerámia Biennále, Pécs, Különdíj (1982, 1984)
Design Center díja (Lázár Zsuzsával közösen, 1986)
S.O.S. Falu Kerámia Pályázat, Kecskemét, Képző- és Iparművészeti Lektorátus díja (1990)
Gádor-díj (1997)
Hungarian Resident-díj (1997)
15. Országos Kerámia Biennále, Pécs, I. díj (1998)
Ferenczy Noémi-díj (2001)
Munkái közgyűjteményekben:
Nemzetközi Kerámia Stúdió Kerámia Gyűjteménye, Kecskemét
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Iparművészeti Múzeum, Budapest
DeForma Alapítvány Gyűjteménye, Pécs
Baranyai Alkotótelepek KHT, Siklós
FLICAM, FuLe International Ceramic Art Museums, Fuping, Shaanxi, Kína
Cheongsong Culture and Tourism Foundation, Cheongsong, Koreai Köztársaság
Borítókép: A közreadott fotó 2009-ben készült, amikor Kádasi Éva, Nagy Márta, Fusz György és Kungl György keramikusokkal három hónapot a kínai Fupingban alkothatott együtt.
More news
