A konferencia második kiemelt előadója Barbara Formis, a Sorbonne Egyetem professzora volt, aki az A Plea for Eco-Somaesthetics című előadásában az ökológiai gondolkodás irányába terjeszti ki a pragmatista esztétika és a szómaesztétika rendszerét. Az érzékekkel és az érzékeléssel kapcsolatban nem korlátozhatjuk a látómezőnket az egyéni emberi test koncepciójára. Formis ezzel a kiindulóponttal egy olyan ökö-szómaesztétika felé mutat, ami a testet sokszoros átfedések, kollektív kapcsolódások szférájaként értelmezi újra, és számításba veszi annak nem emberi, nem intencionális elemeit is. A szómát, vagyis az élő testet, különböző ökoszisztémák hálójában helyezi el, aminek külön érdekességet kölcsönöz, hogy az előadó nemcsak akadémiai, de performansz- és táncművészeti háttérrel is közelít a témához. 

Kristina Höök, a Designing with the Body című könyv szerzője és az interakció-tervezés szakértője a Soma Design lehetőségeiről beszélt. A koncepció figyelembe veszi a designer saját testi dimenzióját és a digitális tervezés, digitális technológia sajátosságait is. Höök olyan eredményeket ösztönöz, amelyek a felhasználók számára megnyitják az utat az elmélyült esztétikai élmény és a reflexív értelmezés előtt. Csapatával többek között olyan interaktív berendezési tárgyakat, bútorokat tervezett, amelyek növelik a testtudatosságot, de létrehozott már szorongáscsökkentő eszközt és táncosokkal együttműködő drónokat is. Ezek a kísérletek mind részei annak a Soma Design programnak, amibe Höök saját tervezői és oktatói tapasztalatain keresztül enged betekintést. 

Tanehisa Otabe, a Tokiói Egyetem professzora, a japán teaszertartáson keresztül vizsgálta a kelet-ázsiai filozófia és a Shusterman-féle pragmatista esztétika, szómaesztétika lehetséges összefüggéseit. Kakuzô Okakura legendás „Teakönyvére” támaszkodva ő is a „világban való létezés művészeteként" vagy az „élet művészeteként" határozza meg a taoizmust, és egy olyan esztétikát emel a figyelem középpontjába, ami a fizikai-mentális gyakorlatot, a szertartást, az élet legapróbb eseményeinek esztétikai megélését hangsúlyozza. Otabe professzor szerint a nyugati szómaesztétika és a japán gondolkodás e tekintetben egymásra mutathat.