Tervezőként gondolkodni, a szolgáltatások területén is – indul a MOME Service Design képzése

Date:
Hazánkban elsőként indít Service Design szakirányú továbbképzést a MOME. A 2023 szeptemberétől induló programról, a szolgáltatástervezés jelentőségéről és arról, miért a MOME a legalkalmasabb hely, hogy service designerré váljunk, a képzést vezető Csernátony Fanni és Barna Máté meséltek.

„A service design vagy már meglévő szolgáltatások továbbfejlesztésével, vagy teljesen újak kialakításával foglalkozik. A célja, hogy a szolgáltatás minden szereplőjének – a felhasználónak és a szolgáltatónak is – megkönnyítse, optimalizálja az adott folyamatot. Úgy gondolja végig a szolgáltatásokat, hogy a szolgáltatónak minél hatékonyabb legyen, a felhasználónak pedig minél kényelmesebb és élményszerűbb“ – így hangzik Fanni és Máté definíciója a service designról.  

A felhasználói élmény javítása és a belső folyamatok tökéletesítése egyre több szolgáltató cég és intézmény számára vált prioritássá az elmúlt években. Ennek hatására pedig növekvő igény mutatkozik a szolgáltatástervezés területén dolgozó szakemberekre is. Csernátony Fanni és Barna Máté mindketten a MOME oktatói és egykori hallgatói, a Cellux Csoport tervezői, akik számos service design projekt tapasztalata után most a MOME induló szakirányú továbbképzésének vezetőiként fogják továbbadni tudásukat. Fanni a Formatervező alapképzés szakvezetőjeként, 10 éves módszertani témákban való oktatás után, Máté pedig a business-to-design program, és a MOME Akadémia oktatásfejlesztési programvezetőjeként vág bele a képzés elindításába.  

 
Tudtok mondani egy példát, hogy ti milyen projektekben vesztek részt service designerként? 

Máté: A nagyvállalati fejlesztések - legyenek akár belső folyamatok, vagy felhasználói utak - mellett ideális intézményi lehet egy múzeum, ahol minket általában a látogatói élmény megtervezésére kérnek fel. Egy olyan intézmény, mint egy múzeum esetében rengeteg szempont, funkció és kiegészítő szolgáltatás van egyszerre jelen – egy service designer itt ezek között a különböző területek között képviseli a látogatók szempontjait, tölt be mediátori szerepet. Amikor egy ilyen projekten kezdünk dolgozni, akkor először kutatást végzünk a látogatói szokásokról: hogyan használják a tereket, hányszor járnak kiállításokra, mit néznek meg leginkább, kivel érkeznek, és így tovább. Ezután összesítjük a felhasználói szokásokat és képviseljük minden résztvevő szervezeti egység felé.  

A legutóbbi projektünkben a kutatás után perszóna-portfóliót készítettünk a látogatókról, melyet utána közösen vizsgáltunk a kurátorokkal, az építészekkel, a kiállítástervezőkkel, és a múzeumpedagógusokkal. Így tudtunk segíteni abban, hogy a múzeum jövőbeni szolgáltatásai minél felhasználóbarátabb módon működjenek majd. 

 
Milyen területeken használható még fel a service design képzésen megszerzett tudás? 

Máté: Azt látjuk, hogy a nagyvállalatoktól a civilszervezeteken át, a közszféra intézményeiig is alkalmaznak service designereket, vagy olyan szakembereket, akik stratégiai szemmel tudnak átlátni egy-egy szolgáltatási folyamatot.  

Amikor a képzést terveztük, utánajártunk annak is, milyen álláshirdetéseket találni jelenleg a portálokon, és kiderült, hogy külföldön a nagyvállalatok mellett több önkormányzat és civilszervezet is keres szolgáltatástervezőket, például olyanokat, akik a fenntarthatósági kérdésekben is jártasak, de itthon is egyre keresettebb ez a tudás  

 
Milyen előnyeit látjátok annak, hogy a MOME egyetemi képzés keretei között biztosítja a service design szakma elsajátítását? Mi a különbség a most induló program, és a MOME OPEN service design tanfolyama között?  

Fanni: A MOME OPEN service design tanfolyam egy biztosan használható alapot nyújt ahhoz, hogy a résztvevők a munkájuk során felhasználják a szolgáltatástervezés eszközeit, és akár egy első lépcső lehet annak, aki kifejezetten service designer-ként szeretne elhelyezkedni – erre a szakirányú továbbképzés ad lehetőséget, melynek egyik legnagyobb előnye, hogy két féléves, így elég hosszú ahhoz, hogy a hallgatók az egyéni és a csoportos feladatokon keresztül gyakorlatot szerezzenek és összeállíthassanak egy portfóliót. Ennek a megléte pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy hitelesen képviselhessék magukat egy projektre való jelentkezéskor akár itthon, akár külföldön. 

A jelentkezők között milyen területekről érkezőkkel találkoztok, akár a MOME OPEN tanfolyam, akár a szakirányú továbbképzés esetében?  

Máté: A tanfolyamra leginkább olyanok érkeznek, akik a service designnal nem teljes munkaidőben foglalkoznának, hanem inkább a meglévő munkájukba szeretnék integrálni a terület módszereit, legyen szó akár az oktatásról, marketingről, HR-ről, informatikáról, vagy UX-UI designról. Ez lehet egy első lépcső, vagy nyitás a service design szakma felé. 

Ezúttal viszont olyanokat várunk, akik szeretnének service designerként dolgozni. Arra tippelek, sokan fognak érkezni design területekről: grafikus, formatervező, digitális terméktervező, designmenedzser háttérrel, valamint olyan szakmákból, mint a marketing– és kommunikáció, vagy a reklámszakma, amelyek kreativitást igényelnek és ahol ismerni kell a felhasználók igényeit, gondolkozásmódját.  De várunk olyanokat is, akik társadalomtudományos területről érkeznek, például pszichológia, szociológia, kulturális antropológia alapképzésből vagy olyanokat, akik gazdasági területen tanultak és az üzleti oldal mellett az emberi oldal is érdekli őket. 

 

Hogyan épül fel a képzés?  

Fanni: A program kialakítása során nagy figyelmet fordítottunk rá, hogy munka mellett is gördülékenyen elvégezhető legyen, ezért levelező formátumban terveztük meg, kiegészítve jelenléti alkalmakkal kéthetente péntekenként. Ezeket az intenzív workshopokat nagyon fontosnak tartjuk, hiszen a gyakorlati módszerek itt próbálhatók ki igazán hatékonyan, és a közösségépítésre, network bővítésre is ezek adnak lehetőséget. A gyakorlati alkalmak tehát személyesek, az előadások és a konzultációk azonban online történnek. A két féléves képzés alatt természetesen egyéni munkára és kutatásra is szükség van, ezek azonban szabadon oszthatók be.   

 
Szerintetek miért pont a MOME a legjobb hely a service designerré váláshoz? 

Fanni: Bár sokan dolgoznak nem tervezői háttérrel a szolgáltatástervezők között, a szakma kiemelten fontos része a vizualitás, a vizuális gondolkodásra való képesség, a kreativitás, a felhasználókra való odafigyelés, az empátia. Aki design területről érkezik, annak lehet, hogy ezek már adottak, de aki nem, az itt a MOMÉ-n, ahol alapvetően megvan ez a tudás, és kultúra, elsajátíthatja, hogyan kell igazán tervezőként gondolkozni, kihozni magunkból a kreativitást az élet minden területén. 

 

A MOME Service Design képzéséről további információ: https://mome.hu/hu/kepzesek/service-design  

Jelentkezési határidő: június 30.   

Felvételi portfólió és motivációs levél feltöltésének határideje: július 13-23. között

More news

A közlekedést forradalmasító hibrid villamos, moduláris babakocsi, az otthoni edzést segítő innovatív VR-szemüveg és edzőpad, valamint egy nehéz terepre tervezett hordágy is díjat nyert a Red Dot „Design Concept” kategóriájában. Közös bennük, hogy mindegyik koncepciót MOME-hallgatók alkották. A pályázást a világ legfontosabb designdíjára a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem új felkészítő programja támogatta, amely olyan jól sikerült, hogy a tizenkét részt vevő pályaműből öt máris elismerést kapott.

Egyetemünkön régóta hagyomány, hogy a MOME Diploma vizuális identitása, kezdve a grafikai arculattól az alapszakos és mesterszakos hallgatók portréfotózásáig, pályázat útján hallgatói kézbe kerül. Az évről évre megújuló koncepció így belülről tükrözi az egyetem közösségét, fontos korlenyomatot, az egyes évfolyamok egyedi emléktárát létrehozva.

Tíz csapat kezdhette el az izgalmas munkát MOME-mentoraikkal, a projektek közt pedig több, az űrbeli növénytermesztésre fókuszáló, valamint az elveszett Föld helyett új élettereket kialakító munka van. A 7-10. osztályosoknak szóló Ugrás a jövőbe! pályázat 2024-es kiadásának fő témája az űr, a második forduló pedig máris elkezdődött. Az új tagokkal bővült zsűrinek nem volt könnyű dolga, az ország szinte minden részéből jelentkező, a korábbinál elkötelezettebb diákok 52 pályázata közül választotta ki a továbbjutókat.
Member of the European
Network of
Innovative
Higher Education Institutions
9 Zugligeti St,
Budapest, 1121