„A különböző szemléletek egyensúlya a kulcs” - interjú Kiszler Danival

Média design

Ismeretségünk Kiszler Danival a gimnáziumi évekre nyúlik vissza, legutóbbi találkozásunkkor még az operatőri munka vonzotta, végül itt a MOME-n találkoztunk újra. Másodjára, a tavalyi évben nyert felvételt média design szakra – az eddig eltelt idő tapasztalatairól a designisso beszélgetett vele.

Egy évet jártál SOTE-ra, de közben eldöntötted, hogy inkább a MOME-n tanulnál tovább. Nem egy szokásos koreográfia…

Olyan valaki vagyok, aki szeret és akar is tanulni. Azért ideális számomra a média design szak, mert szinte minden érdekel. Nyitott vagyok mindarra, ami körülvesz. Itt például a robotikától kezdve a programozáson át egészen a VFX-ig mindenhez hozzá is férhetek. Éppen ezért lehet izgalmas számomra leülni és megtanulni egy programot. A Budai Rajziskola, ahova az első sikertelen felvételim után kezdtem járni, remek hely volt arra, hogy betekintést nyerjek ebbe a közegbe és egyúttal a művészeti képzésbe. Már akkor is autodidakta módon készültem, hiszen online szinte bármilyen eszköz, videó és információ rendelkezésre áll.

Tudom rólad, hogy az operatőrködés is foglalkoztat, foglalkoztatott. Ezzel most mi a helyzet?

Igen, amikor még a SOTE-ra jártam, akkor az operatőri munka volt az, ami nagyon megfogott. De egyre inkább kénytelen voltam belátni, hogy ez elképesztő elhivatottsággal jár. Nem zárkózom el tőle, hogy egyszer az operatőri pályára sodródjak, sokat teszek is érte mind a mai napig. Nemrég például csináltunk egy videóklipet, az utóbbi hetekben forgattunk le egy másikat a MOME stúdiójában, mindkettőt ugyanazzal a rendezővel, Mazzag Izabellával, egy SZFE-s dokumentumfilm rendezőjével, akinek közben a mesterszakos diplomafilmjén is közösen dolgozunk. Emellett sok kisebb munkám is van, amik segítenek a tűzhöz kerülni, hogy közelről tanulhassak másoktól.

Ha jól veszem ki a szavaidból, akkor eddig maximálisan megtaláltad a számításaidat. Szerinted ez pontosan min múlt vagy múlik?

Őszintén azt gondolom, hogy ahhoz, hogy valaki ne találja meg a számításait, ahhoz olyan hozzáállás is kell. Szerintem, amit és amennyit itt belerak az ember, azt vissza is kapja. Eleve úgy indultam a MOME-nak, hogy úgy éreztem, végre megérkeztem az életemben. Korábban csak ilyen „transitioning” időszakaim voltak. Már a legelején elhatároztam, hogy munka miatt nem fogok kihagyni órákat, mert be akarok járni és meg akarom csinálni a feladatokat, hogy valóban fejlődhessek. Persze az sem mindegy, hogy nem rögtön gimnázium után, hanem egy-két éves kihagyás, „útkeresés” után kerültem ide.

Milyen feladatokkal, kihívásokkal találkoztál az első félévben?

Nagyon hasznosak voltak azok a háromhetes blokkok, amiket Fábián Noémi egy-egy alapozó média stúdium mentén épített fel, mert olyan tudásanyagot szereztem az adott feladaton keresztül, amire másképpen nem lett volna lehetőségem. Nekem az a sorvezető, hogy mindig több és több új szoftvert kell megismerni. Persze megcsinálhat az ember végtelen sok tutorialt, de úgyis van a világban valahol egy 13 éves srác, aki sokkal jobban csinálja. Egy egyszerű ötlet jó kivitelezés mellett is remekül tud működni, fontosak persze a technikai skillek, de a különböző szemléletek egyensúlya a kulcs.

A szakmai fejlődésed szempontjából mi bizonyult a leghasznosabbnak?

Elképesztően jó érzés volt a számomra, hogy olyan feladatokon dolgozhattam, amik során kötetlenül lehetett gondolkodni. Ez a szabadság olyan irányokba terelte az érdeklődésemet, ami teljesen új távlatokat nyitott meg előttem. Azt is jó volt megtapasztalni, hogy bármelyik osztálytársamhoz odamehetek, aki mondjuk korábban más területen mozgott, és szívesen segít nekem, megosztja velem a tudását – és ez vice versa működik.

Az egyetem mellett milyen szerelemprojektjeid vannak?

Az Utca & Karriert többedmagammal, Lődi Áronnal, Cserna Endrével és Tremmel Márkkal kezdtünk el csinálni. Ez egy nyomtatott magazin formátumú projekt, aminek most fog megjelenni az ötödik száma. Az egész úgy indult, hogy szerettük volna kötetlenül, de mindenféleképpen nyomatott formában összegyűjteni, leírni a gondolatainkat politikáról, művészetről, mindenről, ami minket érdekel és foglalkoztat. A magazin célja, hogy reprezentálja a kritikus, fiatal alkotói közeget, teret biztosítson új véleményeknek és gondolatoknak. Azon kívül, hogy rengeteg különböző területről érkező emberrel összehoz, azért is nagyon jó, mert folyamatosan arra sarkall, hogy csináljak valami mást a sulin kívül is – ami elég inspiráló.

        

 

Dani Instagram-oldalát ITT találjátok

Forrás: designisso
Szerző: Maj Ajna

Publikálva: 2020-02-22 12:30:00

Hírek