Hogyan legyen pénzem abból, amit terveztem? | Bepillantás a Befektetések a kulturális-, a design-, és művészeti szektorban kurzus témáiba

Hallgatói beszámoló Raposa Renáta, Mázas Kíra és Muszka Sára közreműködésével

Szabadon választható kurzusként különböző szakok hallgatói választották Szeles Nora Befektetések a Kultúrális-, a Design- és a Művészeti szektorban című, számos jeles vendégelőadóval meghirdetett péntek esti kurzusát. Sok agilis alkotó hallgató élte meg a pillanatot, hogy létrehozott egy piacképes alkotást, és utána hogyan tovább? Hogyan lépjen piacra? Honnan lesz erre pénze? Ki a célcsoport, ki a vevő, és őt hogy keresse meg? Mindezen kérdéseket e kurzus a másik oldal, azaz a befektetői, műgyűjtői oldalról mutatta be, sőt élő esettanulmányt is hallhattunk egy-egy sikeres alkotótól.  

Weiler Péter, az első hazai NFT eladó, néhány nappal a történelmi pillanat előtt az előadása közben

Nagy kihívás a tervező szakos hallgatók számára, hogy miként induljanak el az üzleti életben, hogyan alakítsanak ki fenntartható üzleti modellt vállalkozóként, mit jelent a befektetésre alkalmas vállalkozás, azaz, hogyan is legyen bevételük abból, amit készítettek. Az előadókkal való kapcsolatépítés is jó lehetőségnek ígérkezett számunkra. A sok egyedi példa közül sok utat, többféle stratégiát ismerhettünk meg.

Oszkó-Jakab Natália és Oszkó Péter

Nagy izgalom fogadta már az első előadókat, akiknek a nevét a művészeti és a közéletből is ismertük: Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgye igazgatója és Oszkó Péter kockázatitőke-befektető házaspártól megtudtuk, hogy mi a szerepe a befektetőnek egy kultúrális vállalkozásban, mi az az értékajánlat, amitől egy szponzor számára értékes lesz egy kultúrális esemény. Natália részletesen bemutatta a Művészetek Völgyének történetét, megtudtuk, hogy a min. 200 ezer látogatót egy nagyjából kétszáz fős stáb szervezi, mozgatja, és hogy mikor milyen előkészület történik. Megismertük a többi általuk szervezett fesztivált is, mint az Ördögkatlant és a Kerekdombot, de szóba került több partnerfesztivál és az általuk szervezett Startup Safari is. Érthetővé vált, hogy a több száz fesztiválból miért emelkedik ki néhány tucat prémium fesztivál, és megtudtuk azt is, hogy egy fesztivál induló büdzséje minimum 30-40millió forint. Kitért arra is, hogyan tudta ő a csapatát egyben tartani a válság alatt. . 

Fotó: Oszkó-Jakab Natália előadásnak prezentációjából

 

Péter jól bevitt minket a sűrűbe, a kockázatitőkés szemével nézve mutatta be, hogy mit tart érdemesnek befektetésre, illetve, hogy mire figyeljen, és mit kerüljön el egy designer, ha vállalkozásába tőkét akar bevonni. Kiemelte az innováció szerepét, hozzátéve, hogy jó design is elengedhetetlen. Az Oxo csoport eddig több, mint 30 befektetést hajtott végre, befektetéseik több mint 80%-a sikeresnek mondható.  A befektető szerepe nemcsak az, hogy a pénzét odaadja, hanem hogy saját ismereteivel hozzájáruljon az adott vállalkozás fejlődéséhez, sőt az impact hatás, azaz a pozitív környezeti és társadalmi hatás gyakorlása egyre fontosabb szempont a döntéshozatalban. E gondolatot vitte tovább három további előadó is, Vágó Réka, Nagy Richárd és Török József.

Natália azóta több órát tartott fesztiválszervezésről a Mukume képzés hallgatóinak, Oszkó Péterről pedig itt lehet bővebben hallani. 

 

Rékáról többet meg lehet tudni a képre kattintva elérhető beszélgetésből

 

A második heti órán Vágó Réka, a REKAVAGO márka alapítója, és Szenes Gábor, a StartUp Guide alapítója vettek részt. A két előadás jól kiegészítette egymást: míg Réka a vállalkozóként mutatta be korántsem zökkenőmentes sikerpályáját, hiszen ő nem vállalkozást épített az elején, hanem „csak” terveztem, és ezt valahogy ki kellett számlázni”, és fokozatosan jött rá az énmárka-építés fontosságára. Eközben bemutatta a gyakorlati oldalt, és hasznos tippeket adott (mint például, hogy ha valaki webshop mellett fizikai boltot is szeretne, a diploma mellé egy OKJ-t is elvégezhet, hiszen anélkül nem lehet nyitni), addig Szenes Gábor végigvette a startupok fontos kezdő lépéseit, mely a befektetők szerzéséhez szükséges. Az órán szó esett még az énmárka előnyeiről és hátrányairól is, amiről Vágó Réka saját karrierjén keresztül jól ismert. Egyik fő kérdésként merült fel, hogy egy énmárka esetében mennyire lesz helyettesíthető az alapító a későbbiekben?

Réka részletesen elmesélte az intézményi befektető, a kockázatitőke-befektetésnek a menetét, előnyeit és hátrányait. Rávilágított, hogy megtapasztalta, milyen életpálya-szakaszban jó, és mikor nem jó egy befektető. Egyik pozitívum az a tanulási folyamat, ami a sok befektetői kérdés és riportolási kötelezettség révén a saját vállalkozásunkról megtudunk. A tervezést nem csak a termékre, hanem a vállalkozásra is elvégezzük, utóbbit azonban szigorúan excellben – és amikor a tervet a valósággal összevetjük, rájövünk egy csomó összefüggésre – mondta Réka.

A Startup Guide-ot minden saját vállalkozás indítását tervező hallgató forgassa! Ez itt letölthető.

A befektetők és tervezők kapcsolatáról Török József, a Hiventures vezérigazgatói tanácsadója is beszélt. Az előadás során részletesen végigjártuk a teljes gyakorlati befektetési folyamatot, miközben megismertük egy vállalat életciklusát, a banki hitel és a kockázati tőke különbségeit, utóbbinak a különböző fajtáit.

Török József prezentációjából

 

Megvizsgálták a vállalkozói „mindset” lényegi elemeit is. A jó startupper sosem a feltételek javulására vár, hanem tűzön vízen viszi át a célkitűzését, ha azok „validak”, azaz megvalósíthatóak és működőképesek, és a célcsoportot is elérik. 

Török Józsefről és a designvállalkozásokba fektető HFDA Tőkealapról itt lehet többet megtudni. 

A startupokról többször is szó esett a kurzus folyamán. Nagy Richárd, a MOME-ról indult alapítókkal az egyik legsikeresebb designiroda, a Co&Co Designcommunications cég egyik tulajdonosa a fenntartható designról, kék és a körforgásos gazdaság fontosságáról mesélt, valamint több márkán keresztül mutatta be a design és a branding fontosságát. Tervezőként is sokszor kísérik a startupokat a befektetőkhöz is. Ahogy megtapasztalta, design nemcsak az üzleti sikerre, de akár a üzleti modellre is hat és vica versa. Nagyon törekednek a fenntartható designra, emiatt egy tervezőnek nemcsak saját munkájához kell érteni, hanem bizony például egy orvosi termék esetében különböző kémiai anyagokhoz is. Így jutott el Richárd a körforgásos modellekhez is, többek közt Günther Pauli elméletéhez, aki a kék gazdaság fogalmát vezette be.

Nagy Richárd előadás közben

 

A branding szerepéről Szuda János, a Fehér Nyúl sörfőzde ügyvezetője is kiemelte. Ő is befektetőként került be az üzembe, és jött rá a márkaépítés fontosságára, mint a versenyképesség fő elemére egy szűk kompetitív piacon, hiszen a hatalmas hazai sörpiacnak mindössze két százalékát teszik ki a kisüzemi vagy kézműves sörök, és e szeletben több tucat márka versenyez. Így, bár elsőre kakukktojásnak tűnhet egy főként design és művészeti kurzuson sörökről beszélni, de hamar kiderült, hogy kapcsolódást itt is lehet találni. Nemrégiben például volt egy kampányuk, melynek során hazai pályakezdő írókkal működtek együtt. Ebben az írók megkóstolták az új sörkülönlegességeket, majd abból ihletet merítve írtak történetet. Ezek később az adott sör címkéjére kerültek. Most az újranyitó Üregben akár egy egész Falat is a Designnak szentelnének, reméljük, kapható lesz az inspiráló sör - várják a hallgatók jelentkezését!

És egy digitális képeivel úttörőnek tartott neves képzőművész, designer, vállalkozó is a vendégünk volt. Weiler Péter számos szempontból kilóg a művészek sorából, hiszen a művészi teljesítményén felül sikeres vállalkozó, pld. a Habostorta.hu alapítója is. Előadásában elmondta, hogy mindig egy lépéssel előbb érzett rá a trendekre és a művészet mellett a marketinget pontosan ugyanolyan fontosnak tartja. Erre tökéletes bizonyíték, hogy az óra utáni héten az egyik műve (Bitcoin bánya az Alföldön) az első kriptopénzért megvásárolt magyar virtuális műtárgy lett. De e képén kívül még számos műalkotását mutatta be, és az NFT-k működését is megismerhettük.

Péterről itt lehet még többet megtudni.

Duda Éva előadás közben

 

A kortárs tánc üzleti világába Duda Éva, a Duda Éva Társulat alapítója, művészeti vezetője, koreografusa és rendezője vezette be a hallgatókat. Ahogy Vágó Réka is, azzal kezdte, hogy ha újrakezdené a társulat alapító projektet, már az elején venne fel egy marketing szakembert, Éva is ezt jelentette ki. Ahogy egyre jobban tanulja saját énmárkáját, egyre jobban úgy tekint a társulatra, mint egy brandre, hiszen az ő szavaival élve “megalkothatod a legjobb produkciót, ha nem tudod eladni ”. Erről e TED videoban is beszél, amit az óra előtt már feldolgoztunk, hasonlóan a többi előadóhoz kapott előzetes anyagokhoz. A hazai előadóművészet válságállóságát nagyon próbára tette a járvány, hiszen őket azonnal és teljes mértékben elvágta a külvilágtól, de a Társulat a tesztek elérhetősége után azonnal próbálni kezdett. Éva rendkívül agilis alkotó-természete a NoÁR egyik alapítójává is tette őt, melyben egy szabadabb és nyitottabb országért dolgoznak a művészeten keresztül.

A félév vége felé több műgyűjtő-gazdasági szakember is részt vett a kurzuson. Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese, Bilibók Botond, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója, Vágó László a NEO Property Services Zrt. vezérigazgatója és a Tenisz szövetség elnökségi tagja, tehát nagyon különböző életutakat jártak be és különböző aspektusait tartják fontosnak a műgyűjtésben. Megtudtuk, hogy is lesz valakiből igazi vérbeli gyűjtő. Botondot erdélyi gyökerei eleve a múlt tiszteletére nevelték; egy családi inspiráció irányította figyelmét a szőnyegekre, és kezdte el a neves „erdélyi” régi szőnyegek gyűjtését, azután, hogy jó matekos közgazdászként már pályája elején a Concorde brókercégnél helyezkedett el, és vitte az abból alakult Hold Alapkezelő irányításáig. A sokszor nagy feszültségű munkából a képző- és  az iparművészet tudja kivonni. A szőnyeggyűjteménye mára jelentős méretű, ahogy erről itt is lehet olvasni. A darabokról készült képeket nagyon élvezetesen és szakszerűen be is mutatta nekünk. Nem lehet véletlen, hogy erre az órára az Iparművészeti múzeum szakembere is bejelentkezett… Megtudtuk azt is, hogyan lett Teodore Tuduc szőnyeghamisítóból ma a gyűjtők célpontja.

Harmati László

 

Harmati László más indíttatásból gyűjt: számára egyértelmű, hogy csak kortársat vesz. A  tárgykultúra és a kortárs művek olyan korlenyomatok, mellyek választása szerinte a jelennel való kapcsolatunk minőségét is mutatják, rólunk is nyomot hagynak. Tetszés alapján válogat, vannak azonban állandó motívumok, amit keres, sosem  az értékesítés vezérli őt sem. Vidéken nőtt fel, sokat olvasott, nagyon korán érdekelni kezdték a gazdasági és társadalmi válságok, közgazdász hallgatóként is ezekkel foglalkozott, úgy látja, hogy a társadalmi válságok a tárgykultúrában is nyomot hagynak. Esztétikai gondolkodását iparművész testvére és építész bátyja mellett gyűjtő barátai alakították sokat. Azt gondolja, hogy a "Tarts lépést!" - gondolat, amely arról szól hogyan tud egy mai ember beépíteni kortárs hatásokat az életébe anélkül hogy meghasonulna nem csak azért fontos hogy a gyerekeinkkel szót értsünk, hanem azért is hogy megértsük a jelent.  Ehhez természetesen az is kell, hogy a múlttal is tisztában legyünk, széles történelmi tudást villantott meg például a „mi volt a kedvenc válságod” kérdésre, amire adott válaszában a Római korig kalandoztunk vissza.  

Vágó László magát leginkább született gyűjtőnek tartja, így a fotótól a festményig rengeteg műalkotás kerül a birtokába. Míg Botond a középkorra, Harmati László a kortársra, ő a hetvenes évek neoavantgardjára specializálódott és lett például Maurer Dóra egyik korai vevője. Ezen felül a Zsolnay szecessziós kerámiákra specializálta magát, mivel Zsolnay Miklós a maga korában formálta az európai művészetet és e kerámiák mára rendkívül ritkák lettek. A pandemiáig, pontosabban 2020 végéig San Francisco-i MOMA és a londoni TATE Modern akvizíciós bizottsági tagja; de talán leginkább arra büszke, hogy Regl Judit is fogadta az otthonában. Az előadók sorát Bencze Péter galeristával zártuk. Péter az egyik legfiatalabb galerista, az Everybody Needs Art galéria alapítója, aki aki londoni élményeiből inspirálódva hozott létre egy új üzleti modellt, amihez kevesebb alaptőke, annál nagyobb agilitás kell azonban. Ő a galerista hagyományokra alapuló ügynökség-szerű üzleti modellben képzeli el a jövőt.

Ámulva hallgattuk őt is, a gyűjtőket is a szaktudásukról, elhivatottságukról, az adott napot, és a teljes világot is jobbá tenni kívánó elhivatottságukról.

A hallgatók számára viszont mind érdekes lehetett hiszen bennük nem egy vállalkozót, hanem akár egy jövendőbeli ügyfelet is megismerhettek. Komolyabb kérdésekre is sor került, mint például, hogy mi az előnye és hátránya a személyes vonulatnak egy befektetés során, mik azok a helyzetek egy vállalkozásban, amikor az érzelmeinkre és nem a racionalitásunkra kell hagyatkoznunk, vagy van egyáltalán ilyen. A kurzusteljesítés egy-egy projekt business canvasának összeállításából állt, ami ötvözte a félév során szerzett ismereteket, illetve a befektetési szakszavakból lehetett szóbeli vizsgát tenni. A hallgatói visszajelzések többsége alapján a kurzus legfőbb értéke volt, hogy az előadók az elméleti tudást folyamatosan gyakorlati példákkal szemléltették, az előadók inspiráltak és példát mutattak, így sokkal könnyebben megértettük a tananyagot. Végezetül pedig számos különböző élet- és karrierutat megismerhettek, amelyekből mindenki magával tudta vinni a számára fontosat.

 

 

Publikálva: 2021-06-03 10:39:00