Scherer József 1947-2020

Formatervezés

 

Elhunyt Scherer József, a Moholy-Nagy Művészeti egyetem emeritus professzora, Ferenczy Noémi-díjas formatervező művész, képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Scherer József 1970-ben végzett a MOME elődjén, a Magyar Iparművészeti Főiskolán (MIF), ezt követően formatervezőként tevékenykedett, majd 1976-ban a Japán Alapítvány ösztöndíjasaként egy évet töltött Japánban. 1978-ban került a MIF Formatervező Tanszékére, és onnantól kezdve majd 40 éven keresztül aktív formálója, megújítója volt egyetemünknek. Többek között szerepet vállalt az 1983-2000-ig sikeresen működő Alapképző Intézmény létrehozásában és vezetésében is, oktatási rektor-helyettesként is működött, majd a Formatervező Tanszéken induló Jármű-formatervező szakirányú mesterképzés létrejöttét segítette elő és 2010-től 2017-ig vezette. Oktatói tevékenységének sikerességét a kezei alatt végzett hallgatók nívós sora jelzi. Egyetemi munkássága mellett jelentős képzőművészeti és tervezői tevékenység is fűződik nevéhez.

Emléke, munkássága egyetemünk része, örökké velünk marad. 

Scherer Józsefet a MOME és az MMA is saját halottjának tekinti.

Álljanak  itt emlékül Scherer Tanár úr gondolatai 2017-ből, melyeket a MOME és a Mercedes-Benz 15 éves együttműködése alkalmából osztott meg velünk. 

Az autótervezés perspektívái

A 21. század első évei nagy változásokat jelentenek az emberek életében, ami természetesen kihat a gondolkodásra, új életstílust és értékrendet is teremt. Egyre fontosabbá válik a környezetvédelem, és egyre dinamikusabb a digitális világ kiterjesztése az élet minden területére.

A járműgyártásban új felhasználási lehetőségek és funkciók jelennek meg, melyekre a formatervezőknek rugalmasan kell reagálni, feladatuk az új igényeket kielégítő formanyelv megalkotása. Ahogy szélesedik, gazdagodik a gyárak típusválasztéka, úgynevezett „résmodellek” jelennek meg a kínálatban, a korábbi 4-5 típust akár 10-15 választható variáns váltja fel. Miközben a nagyvárosok zsúfoltsága a nagy sebességű elővárosi közlekedés egyéni és közösségi formáira irányítja a figyelmet, a szabadidőtöltés és rekreáció igénye a terepjárók fejlesztését generálja. Ezzel párhuzamosan a technika fejlődése elérhető közelségbe hozza a kétéltű járművek (víz, levegő) létrehozását. Hasonlóan dinamikus a buszok, haszonjárművek és mezőgazdasági járművek fejlesztése is.

A gépkocsi szerkezeti fejlődése a faváztól a kompozit anyagokig az utolsó száz év eredménye, az ide vezető út folyamatos kihívást jelentett a tervezők számára az arányok, a tömegformálás és a plasztikai megjelenés kérdéseiben. A fejlődés azóta sem állt meg, az új anyagok és gyártási eljárások újabb és újabb megoldásokat tesznek lehetővé. Emlékező anyagok, új fémötvözetek és kompozit anyagok felhasználása – kiegészítve a 3D nyomtatási eljárásokkal – már a közeljövőben nagyüzemi léptékben is valósággá válhat. A bionikai kutatások, a természettől ellesett konstrukciós megoldások a „megfelelő anyag a megfelelő helyen, a megfelelő mennyiségben” elv alkalmazását teszik lehetővé.

Mindeközben a benzinkorszak közelgő végét jelzi a hajtáslánc átalakulása (elektromos, hidrogén, hibrid), ami alapjaiban változtatja meg a járművek felépítését, nagyobb hasznos térfogatot biztosítva az utasok és a csomagok számára. Az elektronika és a digitális információs technika térhódítása, az akadálytalan információáramlás biztosítása változásokat hoz az autók belső kialakításában is – az interior tervezésénél szükséges figyelembe venni a felhasználóbarát kezelőfelületek helyes tartalmi és formai kialakítását. Az autonóm járművek lehetséges megalkotása számos további, szerteágazó tervezési feladatot jelent az autók külső és belső kialakításánál, ami csak a teljes közlekedési rendszerrel összhangban oldható meg. Mindemellett a gépkocsik formai kialakítását eddig is jelentősen befolyásolta a divatvilág, amely hatás továbbra is fontos tényező marad.

A 21. század designere tehát minden korábbinál komplexebb feladat előtt áll; különböző technikai, szociális és politikai kérdésekre kell választ találnia, aminek megoldásánál fontos szem előtt tartania, hogy mindig a felhasználó ember maradjon a középpontban, avagy Moholy-Nagy Lászlót idézve: „Nem a tárgy, hanem az ember a cél.” A MOME Formatervezés Tanszékének missziója olyan designerek képzése, akik képesek e kérdésekre világszínvonalú válaszokat adni, és méltó folytatói lehetnek Galamb József, Járay Pál vagy Barényi Béla nemzetközi szinten is elismert munkásságának.

 

SCHERER József DLA habil. professor emeritus, formatervező
Megjelent a SPEED / 15 ÉV JÁRMŰTERVEZÉS A DAIMLER AG TÁMOGATÁSÁVAL A MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM ÉS A MERCEDES-BENZ DESIGN EGYÜTTMŰKÖDÉSÉBEN című kiadványban 2017-ben

Publikálva: 2020-05-03 17:46:00

Hírek