Hogyan tervezhetünk olyan hozzáférhető és befogadó vízparti tereket, amelyek alakításában az őket használó közösségek is valódi szerephez jutnak? A workshop a Waterside Voices szemléleten keresztül vizsgálja ezt a kérdést egy nemzetközi designkutatási projekt eredményeire és módszereire alapozva. A Society&Action Lab által kidolgozott módszertani keretrendszer elméleti megközelítéseket és gyakorlati, részvételi eszközöket ötvöz. Brüsszel, Rijeka és Budapest Living Lab projektjein keresztül mutatja be, hogy a különböző közösségek miként használják, tapasztalják meg és formálják sajátjukká vízparti tereiket.

A délutáni szekció a design és az előadóművészet dinamikus metszéspontjait járja körül. Fókuszában az áll, hogyan teremthetnek az együttműködésen alapuló alkotói folyamatok új lehetőségeket a részvételre, a kísérletezésre és a társadalmi szerepvállalásra. Panelbeszélgetés, projektbemutatók és hallgatói prezentációk keretében a MOME kutatói, oktatói és hallgatói, valamint meghívott szakértők mutatják be a tánc, a zene, a cirkusz, a színház és egyéb előadóművészeti formákat átfogó interdiszciplináris együttműködéseit. A panelbeszélgetés arra keres választ, miként járulhat hozzá a részvétel az érdemi társadalmi interakciókhoz, valamint a különböző közösségek mélyebb megértéséhez az előadóművészeti gyakorlatok terén szerzett megtestesült tapasztalatok révén. A panelbeszélgetés résztvevői: Hosszú Erzsébet, Softić Mateja, Gryllus Ábris, Petrány Eszter

A projekt a helyveszteség és a design kapcsolatát vizsgálja a gondoskodó környezet kialakításának támogatására, melynek keretében egy interdiszciplináris csapat a támogató környezetek, a részvételi tervezés és a hajléktalanság témakörében szerzett tudás ötvözésével új kutatási területet dolgoz ki. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) Alföldi Átmeneti Szálláson végzett kísérleti beavatkozás során a projekt azt vizsgálja, hogyan építhető be a részvételi tervezés a szállás szabályrendszerébe az intézmény hosszú távú szolgáltatásainak fejlesztése érdekében. A projekt célja a tudásmegosztás elősegítése a mentális egészség, a környezettanulmányok és a design terén, melynek végeredményeként egy intézményközi kutatási keretrendszer és vizsgált módszertan jön létre a jövőbeli kutatások számára.

A Felhőgyár egy hosszú távú, együttműködésen alapuló szociális design projekt volt, amelynek célja a kreativitás és a közösségi ellenálló képesség előmozdítása volt a vidéki származású, kiszolgáltatott gyerekek körében a tervezésen alapuló közös alkotófolyamatok révén.

A Social Design Network (SDN) olyan hasonló gondolkodású emberekből álló nemzetközi csoport, akik szeretnének közös, proaktív lépéseket tenni és pozitív változásokat elindítani a szociális design szemléletének globális szintű újraértelmezése és továbbfejlesztése céljából.

A folyamatban lévő kutatás célja annak feltárása, hogy a szociális design hogyan segítheti elő a gyermekek fizikai és mentális biztonságát a közterületek inkluzivitása és a mobilitási formák tekintetében a placemaking eszközein keresztül. A kutatás a MOME Social Design Hub vezetésével, Budapest VII. kerületének Önkormányzatával, a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) és az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetével együttműködésben zajlik, azzal a céllal, hogy a gyerekek (10-13 éves korosztály) tömegközlekedéssel, mikro- és aktív mobilitással kapcsolatos igényeit vizsgálja, különösen összpontosítva az iskolájuk körüli közterületek használatára és lehetőségeire.

A projekt célja, hogy egy olyan, design módszereken alapuló eszköztárat dolgozzon ki partneri együttműködésben, amely hozzájárul és elősegíti Magyarország 300 legszegényebb falujában élő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét Programjában részt vevő gyermekek kreatív kompetenciáinak fejlesztését. A projekt hosszú távú célja, hogy a két intézmény között olyan fenntartható partnerség jöjjön létre, amely szociálisan elkötelezett designprojekteket tud adaptálható formában eljuttatni a magyarországi és a közép-kelet-európai régió hátrányos helyzetű közösségeinek gyermekeihez.

A FRUSKA kutatási projekt interdiszciplináris design workshop, amely hátrányos helyzetű fiatal lányok számára kínál kreativitásfejlesztő programokat. A program most egy mobil műhelybusz segítségével azokra a vidéki térségekre is eljut, ahol korábban nem volt hozzáférhető hasonló lehetőség. Az alkotásra épülő, személyre szabható feladatokon keresztül a résztvevők technológiai, önismereti és társas készségei is fejlődnek – ezáltal magabiztosabbá, hosszú távon is önállóbbá válhatnak.

A D4L for GE (Design for Longevity through the lens of Gender Equity), azaz Életút tervezés a nemek közötti egyenlőség szemszögéből kutatási projekt a MOME Social Design Hub és az MIT AgeLab közös projektje.

A Change Agents egy felsőoktatási együttműködési partnerség, amelyet az Európai Unió Erasmus+ programja finanszíroz. A projekt hat felsőoktatási intézményből - melyek közül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a projekt koordinátora - és két civil szervezetből, mint társult partnerből áll.

A világjárvány idején a Social Design Kutatócsoport a MOME különböző tanáraival együttműködve próbált reagálni az otthoni elszigeteltség hatásaira, amelyek a különböző élethelyzetekben különleges nehézségeket okozhatnak.