Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Data Storytelling Hub
Az elmúlt évtizedek során az egyének számára vagy róluk készült, valamint az általuk generált adatok számának növekedése egyre összetettebbé tette az adatalapú narratívákat. Ezek megértése gyakran kihívást jelent a laikusok számára. Kutatásink célja, hogy ezeket az adatnarratívákat demisztifikáljuk, lehetővé téve az emberek számára az adatok megértését, értelmezését és hatékonyabb felhasználását. Ezáltal elősegítjük az ember és az adatok közötti érthetőbb, inkluzívabb és átláthatóbb interakciókat a mindennapi életben.
Mivel az ember-adat-interakciók az elmúlt években jelentősen megnövekedtek, fontos, hogy a design és az ember-számítógép-interakció kutatás újragondolja és finomítsa a mindennapi adatgyakorlatok jelenlegi megközelítéseit. Az információval túlterhelt közegben az Data Storytelling Hub olyan módszertanokat és eszközöket fejleszt, amelyek célja, hogy a különböző egyének számára lehetővé tegye a más-más adattípusokkal való találkozásokat újszerű módszerekkel, amelyek a more-than-human perspektívákat és részvételi tervezési megközelítést is alkalmaznak.
Legyen szó interaktív vizualizációról vagy a minket körbeölelő környezetről, célunk, hogy segítsük az embereket abban, hogy megértsék az adatok mögött rejlő történeteket, és ezáltal feltárjuk a számok mögött rejlő világot.
A Magyar Telekom számára kiemelt cél munkavállalóinak képzése, oktatása. Ezt ebben az évben is több témában tette ezt lehetővé, amelyek közül az egyikben a Data Storytelling Hubbal működött együtt. A Hub munkatársai mentorálással, valamint konzultációval segítették az oktatási programban részt vevőket, valamint az elkészült adattárgyakat a program zárásakor egy kiállítás formájában mutatták be.
Az adatvizualizáció egyre szélesebb körű elterjedésével felmerül egy alapvető kérdés: Hogyan biztosíthatjuk, hogy szakértők és a nem hozzáértők is aktívan részt vegyenek az adatvezérelt történetmesélés tervezési folyamatában? A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközponttal együttműködésben felvetett kutatási javaslatunk erre a kritikus kérdésre keresi a választ az adatvezérelt történetmesélés tervezési terében való elmélyüléssel és a tudományos kommunikáció javítását szolgáló innovatív társalkotási eszközök kifejlesztésével.
Ez a kutatási projekt azt vizsgálja, hogy a tudományos szervezetek hogyan használhatják a co-design és az adatalapú történetmesélés eszközeit a komplex információk hatékony kommunikálására a laikus publikum irányába. A tudományos kommunikáció kritikus hiányosságát kezelve a projekt olyan innovatív módszerek és eszközök kifejlesztésére összpontosít, amelyekkel az adatvezérelt narratívák elérhetővé és vonzóvá tehetők, miközben biztosítják a pontosságot és a rezonanciát a különböző érdekelt felek számára.
Évente 21 millió tonna hulladék keletkezik a még használható elektromos termékek kidobása miatt. A javításhoz való jog (right to repair) mozgalomhoz csatlakozva ebben a projektben a javítható elektronikus háztartási termékek lehetőségeire összpontosítottunk a terméktervezés szempontjából. Egy olyan interakciókat tartalmazó rendszer tervezése a cél, amely lehetővé teszi a javítást a fogyasztók számára, és lehetővé teszi a külső javítási elemek bevonását. E keretrendszer teszteléséhez egy monitort választottunk az esettanulmányba. A folyamat alapos háttérkutatást, háromféle felhasználói tesztelést, valamint a fogyasztókkal és a gyártókkal készített interjúkat foglalt magában. A kutatás bebizonyította, hogy ugyanazok a háztartási elektronikai termékek ugyanazokkal a fő alkatrészekkel áttervezett interakciókkal javíthatók, ami eszközt nyújt a növekvő számú hulladék és az erőforrások elvesztése elleni küzdelemhez.
Debrecen történetét alapvetően határozták meg a tűzesetek, amelyek gyakran és nagy mértékben pusztítottak egészen a XIX. század derekáig. A Debrecen Városa a Nagytemplomi Református Egyházközséggel közösen elhatározta, hogy emléket állít ezeknek a tűzeseteknek. A debreceni levéltárban fellelhető jegyzőkönyvek és írásos dokumentumok alapján Kocsi Olga a MOME megbízására az adatalapú installációt készített, amely segítségével megmutatják a város tüzeinek történetét. A projektben a MOME más polgárai is részt vettek, köztük Minkó Mihály kutató.
A munkánk során arra törekszünk, hogy megoldást találjunk az édesvízi nádasok védelmének kihívásaira. A nádasok olyan természeti élőhelyek, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a vízi élőlények számára. Azonban a nádasok pusztulása és darabolódása súlyos következményekkel jár az ökoszisztéma egészére nézve.
A MOME Innovációs Központ kutatócsoportja Barabási Albert-László hálózatkutató, fizikus felkérésére közös projektet fejlesztett, aminek keretein belül egy hálózatrajzoló robotot és egy kiterjesztett valóság (AR) alkalmazást is bemutattak.
A kutatás célja a városi placemaking (helyteremtési) eszköztár kiterjesztése az embertől eltérő fajokra, olyan módszerekkel kombinálva, amelyek arra késztetik a városi szakembereket, hogy a természeti elemeket és az ökológiai rendszereket a városi tér egyenrangú részének vagy felhasználóinak tekintsék.
A Pollino egy more-than-human helyteremtő kezdeményezés, amely a design, az ökológia és a várostervezés területeit ötvözi. Célja annak feltárása, hogyan lehet a városi területeket úgy átalakítani, hogy azok jobban megfeleljenek a beporzók igényeinek, valamint fokozzák a biológiai sokféleséget és az ellenállóképességet.
Hub vezető
Kutatók
Kutatási hubok
A változó éghajlat, az emberiség növekvő igényei és a jövőbeli ellenálló képességgel kapcsolatos aggodalmak az általunk használt erőforrások és anyagok alapvető újragondolását teszik szükségessé. Anyagközpontú tervezési megközelítést alkalmazunk az emberiség és a környezetünkben található erőforrások közötti kapcsolat feltárására és újradefiniálására, azzal a céllal, hogy az élelmiszerek és az anyagok jövőjét alakítsuk.
Az ember és a számítógép közötti interakció gyors fejlődésének közepette az Immerzió és Interkació Hub tagjai az interaktív környezetek spekulatív jövőképeit vizsgálják, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy teljes értékű kapcsolatot alakítsunk ki természetes környezetünkkel és saját magunkkal.
Az éghajlatváltozás, a társadalmi egyenlőtlenségek, a városi mobilitás és más, napjainkat egyre inkább befolyásoló kérdések arra sarkallnak minket, hogy közösen gondolkodjunk arról, hogyan támogathatja a design a pozitív változásokat. A hub részvételi, gyakorlati alapú designkutatásai hozzájárulnak egy fenntarthatóbb gazdaság és egy mindenki számára rugalmasabb társadalom megteremtéséhez.